Ház, táj
Ház, táj

Melyek a szabadföldön termesztett paradicsom legfőbb kórokozói?

Melyek a szabadföldön termesztett paradicsom legfőbb kórokozói?

Agrofórum Online

Hogyan védhetjük meg a házikertben vagy a hétvégi telken termesztett paradicsomunkat a kórokozók sikeres fertőzésétől? Hogyan alkalmazhatjuk az integrált növényvédelem alapelveit a paradicsomot károsító vírusokkal, baktériumokkal, gombafajokkal szemben?

A szabadföldön termesztett paradicsom növényvédelméről szóló cikksorozat első részében összefoglalásra került a paradicsom integrált növényvédelmének folyamata, benne megemlítve a legfontosabb károsítókat a gyomnövényektől kezdve a vírusokon, baktérium- és gombafajokon át egészen a kártevőkig. A cikksorozat előző részében részletesen sorra vettük a legfontosabb állati kártevőket, és az ellenük történő, házikertben megvalósítható, hatékony integrált növényvédelmet. Ez a cikk folytatólagosan a szabadföldön paradicsomot fertőző kórokozókat sorakoztatja fel, segítségül hívva a legkiválóbb hazai és külföldi szakemberek tapasztalatait és összegyűjtött tudásanyagát.

A következő táblázatban a szabadföldön termesztett paradicsom kiemelt kórokozói és az általuk okozott betegség kerül felsorolásra.

Forrás: Glits és munkatársai (1997) és Glits (2000) alapján saját szerkesztés

Vírusok

Az uborka mozaik vírus (Cucumber mosaic virus – CMV) fertőzésének eredményeképpen kialakulhat a paradicsom páfránylevelűsége, nekrotikus elhalása és mozaikbetegség is (Glits 1997). Ez utóbbi a szabadföldi paradicsom legjelentősebb vírusbetegsége (Glits 2000). Legfontosabb tünete a mozaikosodás és a levéllemezek deformálódása: az elkeskenyedett, mélyen szabdalt levelek páfrányszerűvé válnak, súlyos esetben fonállevelűség lép fel (Glits 2000), a levéllemezen levélerek által határolt nekrotikus alakzatok jönnek létre (Crüger 2011). Tipikus tünet az ízközök megrövidülése is, melynek következtében a beteg növény bokrosodik, növekedése lelassul. A vírus több mint 60 levéltetű-fajjal nem perzisztens úton képes terjedni (Rod et al. 2005), de átvihető mechanikailag szövetnedvvel az ápolási és szedési munkálatok során egyaránt (Glits 2000, Crüger 2011), ugyanakkor fontos fertőzési forrás a vetőmag is. A vírusfaj rendkívül polifág, gyomnövényeket is fertőz, melyeken áttelelhet a kórokozó. A talajban kolloidokhoz kötődve hosszú ideig fertőzőképes (Glits 2000).

A fertőzött növény terméshozama rendkívül csekély (Rod et al. 2005). A vírusok ellen éppen ezért összehangolt védekezésre van szükség: az egészséges, kórokozómentes termesztőközeg és szaporítóanyag használatával a védekezés már a palántanevelésben megkezdődik. Lehetőség van 10 perces 1%-os nátrium-hidroxid oldatban áztatott vetőmag-kezelésre, mivel a molyhos felületű paradicsommagon jobban érvényesül a hatása (Glits 2000). A szabadföldi termesztés helyszínét növényi maradványoktól és gyomnövényektől meg kell tisztítani. A fertőzött növényeket azonnal el kell távolítani az állományból. A vírusvektorok elleni védekezést már a betelepülésük megakadályozásával meg lehet kezdeni, de kémiai védekezéshez is rendelkezésünkre állnak különböző hatóanyagú (köztük a felszívódó lambda-cihalotrin, pirimikarb) készítmények (Crüger 2011, Ocskó 2018). Fontos megjegyezni, hogy növényvédő szeres védekezés a vírusvektorok (itt: levéltetvek) ellen alkalmazható, maga a vírus, mint kórokozó terjedése a növényben nem gátolható meg peszticidekkel!

Növénypatogén vírus bogyótünete

A paradicsomvész

A fitoftórás betegséget a paradicsom legveszélyesebb kórokozója, a Phytophthora infestans nekrotróf gombafaj okozza. Főként szabadföldön okoz mérhetetlen károkat. Járványszerű fellépésére hűvös, csapadékos nyáron és ősszel számíthatunk (Glits 2000). Az 50-es években figyeltek fel rá először (Helyes 1999). A tünetek a növény minden föld feletti részén jelentkeznek, elsőként a vegetatív részeken. Kedvező feltételek mellett a növény két hét alatt teljes lombvesztést szenvedhet. Termésfertőzés esetén, jellemzően a bogyó kocsány felőli részén kemény, szürkészöld, később szennyesbarna folt keletkezik, melyet laza, fehéres sporangiumtartó-bevonat vesz körül az egészséges és beteg rész határán (Glits 2000, Crüger 2011). A fertőzés következtében a levél elhal (Bagi és Bodnár, 2011). A fertőzött bogyó szövete elhal, könnyen lehullik, és szaprofita mikroorganizmusok telepednek meg rajta (Bagi és Bodnár 2011).

Fitoftóra éretlen bogyón

A kórokozó micéliummal telel át fertőzött növényi maradványokon, vagy szaprofita módon a talajban is fennmaradhat (Glits 2000). A tenyészidőszakban légáramlatokkal szállított spornagiumokkal terjed (Rod et al. 2005, Crüger 2011). A kórokozó ökológiai igényei közül a legfontosabb a magas páratartalom (90% feletti), alacsonyabb hőmérséklet (12-15 °C), nagy nyári esőzések és a nagy napi hőingás (meleg nappal-hűvös éjszaka) (Rod et al. 2005). A fertőzés után magasabb (18-22 °C) hőmérsékletet igényel (Glits 2000). A kórokozó egyik ismert biotípusa ellen sincs rezisztens fajta, de fogékonyságbeli eltérés a fajták között van. Az agrotechnikai megelőző védekezéseknek és a termesztési eljárásnak arra kell irányulnia, hogy a kórokozó számára ne teremtsünk kedvező körülményeket (Glits 2000). Bagi és Bodnár (2011) szerint a kémiai védekezést az első tünetek megjelenése alapján célszerű időzíteni, Rod és munkatársai (2005) szerint június végétől, Glits (2000) szerint már preventív jelleggel május második felétől, egészen július végéig. Védekezéshez felszívódó (pl.: azoxistrobin) és kontakt (pl.: rézoxiklorid, mankoceb) hatóanyagú fungicidek is rendelkezésre állnak (Ocskó 2018). A réztartalmú fungicidek gátolják a gomba lombfertőzését (Crüger 2011).

Fitoftóra sárga bogyókon

Fuzáriumos hervadás

A paradicsom fuzáriumos hervadása (Fusarium oxysporum f. sp. lycopersici) talajból fertőző, fitotoxint termelő gomba, mely a gyökerek edénynyaláb-barnulását okozza (Glits 2000). A szállítószövetek károsodása következtében a fertőzött növények hervadnak, a termésüket elrúgják. A kórokozó a talajban klamidospórával és mikrokonídiummal évekig fennmarad, az állományban gyökérérintkezéssel terjed. A gyorsabb terjedésnek a talaj magas nedvességtartalma kedvez, de átvihető fertőzött talajjal és vetőmaggal is (Crüger 2011).

A kórokozó elleni védelem alapja a fajta-, területválasztás: termeszthetők ellenálló vagy rezisztens alanyra oltott fajták egyenletes vízellátású, jó szerkezetű talajon. A betartott vetésforgó, a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás, a tarlómaradványok eltávolítása (nem beforgatása) mind védekezési elem a gombafajjal szemben. Lehetőség van ökológiai gazdálkodásban engedélyezett Streptomyces griseoviridis sugárgomba kijuttatására a kórokozó ellen biológiai védekezésben. Hatékony kémiai védekezésre még a palántanevelés időszakában, a palántadőlés kórokozói elleni készítményekkel (pl.: propamokarb hatóanyaggal) van lehetőség (Ocskó 2018).

Alternáriás betegség

A paradicsom alternáriás betegsége (kórokozó gomba: Alternaria solani) a fertőzött levelek leszáradása és a bogyófertőzés miatt is jelentős károkat okoz. A kórokozó a paradicsomot, paprikát, tojásgyümölcsöt és a Solanaceae családba tartozó gyomnövényeket is fertőzi (pl.: fekete csucsor) (Rod et al. 2005). A betegség első tünetei az idősebb leveleken jelennek meg. A megjelenő foltok kezdetben aprók, alaktalanok, majd körkörösen zonáltak: először szürkésbarnák, majd később elhalnak. Középen sötét színű konídiumtartó telep helyezkedik el. Az erősen fertőzött levelek sárgulnak, majd elhalnak. Crüger (2011) szerint kanalasodnak is, viszont a növényen maradnak. A száron kiterjedtebb, ovális foltok jelennek meg, melyek besüppednek. Ezen kívül a szár el is törhet (Rod et al. 2005). A bogyótünetek hasonlóak a levéltünethez: a termésen jellemzően a kocsány ízesülésének környékén jelenik meg a jellegzetes, enyhén besüppedő, zonált folt (Crüger 2011), a folt rothad, széle ráncos lesz (Glits 2000).

Alternária sárga bogyón

A kórokozó melegigényes (25 °C és annál magasabb hőmérséklet) (Crüger 2011), behatolásának feltétele, hogy a gazdanövény néhány órán át nedves felületű legyen (Rod et al. 2005). A megelőző védekezés elengedhetetlen a kórokozó ellen: egészséges szaporítóanyag használata, a betartott legalább 3 éves vetésforgó (kalászos előveteményt követően), kiegyensúlyozott tápanyagellátás, a fertőzött növényi részek megsemmisítése gátat szab a kórokozó fellépésének vagy terjedésének. Ha nagy kárt okozó fertőzésre van kilátás, szükséges a növényvédő szeres védekezés (Bagi és Bodnár 2011), akár palántakorban, 2-3 lombleveles fenológiától kezdve. Szabadföldön május második felétől 10-14 napos időközzel augusztus közepéig célszerű permetezni (Glits 2000). 2018-ban 35 fungicid készítmény van engedélyezve (pl.: mankoceb hatóanyaggal) a betegség megfékezésére (Ocskó 2018).

Alternária levéltünete

Szeptóriás betegség

A paradicsom szeptóriás betegségének kórokozója a Septoria lycopersici piknídiumos gombafaj. A szeptória gomba e variánsa gyakorlatilag csak a paradicsomot fertőzi (Rod et al. 2005). Már a palántanevelésben jelentkezhet, de tipikus szabadföldi megjelenésű (Bagi & Bodnár 2011). A betegségre fogékonyabbak a folytonnövő és féldeterminált fajták (Glits 2000). Az alsó leveleken jelennek meg először apró, kerek, vizenyős foltok, melyek széle sötétbarna, közepük szürkésbarna. A foltok közepén fekete piknídium fejlődik. Ahogy a foltok egyre sűrűbben jelennek meg és növekednek, összefolynak, a levelek beszáradva lehullanak, a fiatal növények fejlődésükben leállnak. A súlyos lombfertőzés a termésképződést befolyásolja (Crüger 2011). Korai fertőzés esetén az egész növény elpusztul (Rod et. al. 2005). A foltok kedvező feltételek mellett megjelenhetnek a száron és a termésen is (Bagi és Bodnár 2011). Viszont Rod és munkatársai (2005) és Crüger (2011) szerint a termések mindig érintetlenül maradnak.

A tenyészidőben piknospórákkal terjed eső, öntözővíz, szél, rovarok vagy szerszámok segítségével, a telet fertőzött növényi maradványokon és gyomnövényen (pl.: beléndek) is átvészeli (Rod et al. 2005). A betegség kialakulásának kedvez a hűvösebb, szárazabb időjárás, illetve a minimum 20 órás nedves levélfelület és a sebzések (Crüger 2011). A megelőző védekezés ennél a kórokozónál is kulcsfontosságú: a minimum 3 éves vetésforgó betartása mellett az egészséges szaporítóanyag használata, a fertőzött növényi maradványok mély beforgatása vagy megsemmisítése, valamint gyommentesség szükséges. A gomba fejlődésének kedvező feltételek esetén célszerű kémiai védekezést alkalmazni: 1-2 permetezést a palántanevelés alatt szabadföldön május második felétől 10 napos időközökkel több is követ (Glits 2000). A legtöbb fitoftóra elleni készítmény hatásos a szeptória ellen is (Ocskó 2018).

Kolletotrichumos bogyófoltosság

A paradicsom kolletotrichumos bogyófoltosságát a Colletotrichum coccodes acervuluszos gomba okozza – régebbi elnevezése szerint Colletotrichum phomoides. A paradicsomon kívül a tojásgyümölcs is gazdanövénye (Glits 2000). A betegséget Rod és munkatársai (2005) a paradicsom fenésedésének vagy antraknózisának is nevezik, Crüger (2011) az egyéb bogyófoltosságot okozó gombafajok közé sorolja. Jellemző tünete a bogyókon megjelenő enyhén besüppedő foltok, melyek közepén fekete mikroszkleróciumok fejlődnek. A foltoktól kiindulva a bogyó rothad, a bogyóhús megbarnul (Glits 2000). A betegségnek a nedves időjárás és a laza szerkezetű homokos talaj kedvez (Rod et al. 2005), ugyanis a kórokozó a talajra került bogyókon mikroszkleróciumokkal hosszú ideig életképes marad.

Kolletotrichumos bogyófoltosság

A kórokozó hőmérsékleti igénye viszonylag magas, 26-28 °C (Glits 2000). Fajtaválasztásnál determinált és félig determinált fajtát érdemes választani, melyeknél az első és utolsó virágok kialakulása közötti idő rövidebb. Ezzel kiküszöbölhető gépi szedésnél a korábban érésnek indult bogyók túlérése. Ezen kívül a fertőzött bogyók maradéktalan eltávolítása is szükséges. Glits (2000) szerint a növényvédő szeres védekezést az első bogyók kötésétől célszerű megkezdeni, egészen az érést megelőző utolsó permetezésekig. A kórokozó ellen alkalmazhatók felszívódó (pl.: propineb) hatóanyagú fungicidek (Ocskó 2018).

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Bagi F., Bodnár K. (2011): Növényvédelmi ismeretek. Szegedi Tudományegyetem. Mezőgazdasági Kar. Hódmezővásárhely. 159-164. pp.
Crüger, G. (2011): Növényvédelem a zöldségtermesztésben. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 197. p.
Glits M. (1997) A paradicsom betegségei In: Glits M., Horváth J., Kuroli G., Petróczi I. (szerk.) (1997): Növényvédelem, Mezőgazda Kiadó, Budapest. 661. p. 322-329. pp.
Glits M., Pénzes B., Petrányi I. (1997): A paradicsom védelme. In: Glits M., Horváth J., Kuroli G., Petróczi I. (szerk.) (1997): Növényvédelem. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 661. p., 339-341. p.
Glits M. (2000): Zöldségfélék betegségei. In: Glits. M., Folk. Gy. (szerk.) (2000): Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 582. p., 320-339. p.
Ocskó Z. (2018): Növényvédő szerek adatai és felhasználási területük. In: Ocskó Z., Erdős Gy., Molnár J. (szerk.) (2018): Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2018 I. Agrinex Bt., Budapest. 728. p.
Rod, J., Hluchý, M., Zavadil, K., Prášil, J., Somssich, I., Zacharda, M. (2005): A zöldségfélék betegségei és kártevői. Biocont Laboratory Kft. Brno. 392. p.

Mindent a kakaóról

2020. január 19. 05:51

Melyik fajtájából készül a legfinomabb étcsokoládé? Milyen fajtáit és hol termesztik? Hogy néz ki maga a növény? Íme a kakaó!

Mindent a kávéról

2020. január 17. 04:36

Mi mindent nem tudunk arról a növényről, amelynek feldolgozásából megszületik a minden napunkat segítő élvezeti ital, a kávé. Hol és milyen fajtáit termesztik? Milyen eljárásokkal készül? Milyen alternatívája lehet, és pontosan mi az a gyöngykávé?

Kerti kalendárium - évkezdési teendők a házikertben

2020. január 11. 06:38

Tekintsük át a januári és februári kerti teendőinket, amelyek szükségszerű elvégzése jelentősen megkönnyíti az év további részében a dolgunkat.

Adventi készülődés – asztali és ajtódíszek

2019. december 21. 07:36

Minden évben szentelek időt egy kis alkotásra az adventi időszakban is. Az elkészült dísz- vagy használati tárgyak hol ajándékba, hol a család részére készülnek. De hogyan kezdjünk neki magunk egy ünnepi ajtódísz vagy asztali dísz elkészítéséhez?

Őszi vetésnél fokozottan figyeljünk a talajlakó kártevőkre!

2018. augusztus 19. 11:17

A konkrét, táblaszinten történő kártevő és betegség fellépésének és terjedésének a megfigyelése a földhasználó vagy pedig a vele szerződésben álló növényorvos feladata.

A sárgarozsda és a kabócák is megjelentek a Tolna megyei táblákon

2018. január 29. 07:45

Ha nem változik az időjárás februárban, a gazdálkodók komoly növényvédelmi kihívások elé nézhetnek az idei szezonban.

Biztos lehet a Zamir és a Mavrik hatékonyságában

2019. február 18. 09:17

Megállapítható, hogy a vizsgált kombinációkban történő kijuttatásuk nem jelent kockázatot a méhekre.

Parlagfű elleni vizsgálatok levél alá történő permetezési technikával, napraforgóban

2018. október 9. 14:41

A levél alá történő permetezési technika régóta ismert, az 1960-1970-es években alkalmazták tág térállású kultúrákban az alapkezelések hibáinak korrigálására. Ennek, a csaknem elfeledett alkalmazási módnak az újraértelmezését a térinformatikával támogatott módszerek teszik lehetővé, melyek segítségével elkerülhetők a fitotoxikus káresetek.