Zöldség-Gyümölcs
Zöldség-Gyümölcs

Viszlát málna, hello kivi?

Viszlát málna, hello kivi?

Agrofórum Online

A közelmúltban látott napvilágot a hír, miszerint a klimatikus változások hatására több bogyósgyümölcs termesztése is ellehetetlenül hazánkban. Talán ez volt az első eset, amikor a hazai fogyasztók szembesültek azzal, hogy a sokat emlegetett időjárási változások következménye már nem csak a távoli jövőben határozza meg a mindennapjainkat, hanem itt és most. A témával kapcsolatosan Ledó Ferenccel, a FruitVeb, Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökével beszélgettünk.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a sokat emlegetett klimatikus változás hatásai itt Magyarországon bennünket nem, vagy kevéssé érintenek.

Ez nem így van, az elmúlt években, évtizedekben egyre jobban tapasztaljuk a klímaváltozás hatásait hazánkban. Habár tudjuk, hogy ilyen változások nem évek, évtizedek alatt következnek be, hanem egy hosszú periódus eredményeként. A pontosabb előrejelzések és statisztikai feldolgozások is azt mutatják, hogy a folyamatok az elmúlt években felgyorsultak, melynek jól látható, tapasztalható jelei vannak.

Melyek a legjellemzőbb jegyek?

A legfontosabbak a következők: enyhe, fagymentes telek, kevés hó, télen a csapadék eső formájában jelentkezik, sok esetben „kimarad” a tavasz. A télből egyből a nyár következik, a nyarak évről-évre  aszályosabbak, a  nyári csapadék szélsőséges elosztásban, egyszerre nagy mennyiségben jelentkezik, gyakori a  vihar, a  jégeső, az  éves átlaghőmérséklet pedig  folyamatosan növekszik. Mindez kiegészül azzal, hogy egyre gyakoribb az időjárás mediterrán hatása és háttérbe szorul a kontinentális.

Mindez hogyan hat a Kárpát-medencében termelt növényfajokra?

Minden növényfajnak van ún. optimális termesztési feltétele, ahol a leggazdaságosabb körülmények között termelhető a legnagyobb hozamok és minőség mellett. A kutatások, nemesítés természetesen arra törekszik, hogy a termesztett növényfaj minél jobban alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. Ezen kutatások sok esetben meg tudják oldani e nehéz feladatokat. A globalizált kereskedelem viszont azt eredményezte, hogy közép- és hosszútávon viszont csak a leggazdaságosabban termelők tudnak fennmaradni. Ha az európai piacot egynek vesszük, akkor a helyi piacokon történő értékesítésen kívül, a megtermelt árualap (frisspiaci, feldolgozott) 75-80%-ánál elsődleges szempont a gazdaságos termelés. Ezért több olyan zöldség-gyümölcs van, amelyet a megváltozott klimatikus viszonyok között Magyarországon nem vagy csak nagyon nehezen lehet megtermelni gazdaságosan még akkor is, ha egyéb feltételeket biztosítunk.

Egyéb feltételeket említ, melyekre gondol?

Az öntözésre, a korszerű tápanyag-utánpótlásra, fitotechnikai feltételek meglétére, a megfelelő növényvédelemre, és sorolhatnám még…

A gyümölcstermesztést hogyan érinti mindez?

A klímaváltozás vesztesei, a bogyós gyümölcsűek. Tőlünk északabbra, pl. Lengyelországban sokkal gazdaságosabban termelhetők. A csonthéjasok esetében továbbra is kedvezőek a termelési feltételek, természetesen akkor, ha megoldott a tavaszi fagyvédelem, nyári esővédelem és az öntözés. Az almatermelés feltételei a legtöbb termelő körzetben jelenleg is kedvező és várhatóan az is marad. A körte esetében már más a helyzet, mert a páraszegény Alföldön egyre nehezebb lesz gazdaságosan jó minőségű körtét termelni. A héjasok közül a dió és mandula termelése növekedhet az elkövetkezendő időben. Dió esetében jobban oda kell figyelni a helyes termőhely kiválasztására. Várható, hogy a rendkívül intenzíven művelt, termesztetett kultúrák, mint a szamóca, cseresznye és a málna bekerülhetnek fólia alá, az esővédelem miatt.

Vannak-e olyan gyümölcsök, amelyekről ezelőtt pár évtizede nem gondoltuk, hogy idehaza valaha is szüretelni fogják?

Már megjelent pár hektáron kísérleti jelleggel a kivi termelése Zalában, és várhatóan növekszik majd a termőterülete.

A zöldségágazatban milyen tendenciák várhatóak?

A hidegkedvelőbb növények, mint pl. a káposztafélék, gyökérzöldségek termelése válhat nehézkessé. Legnagyobb gond a karfiol nyári termesztésénél van. A többi zöldségfaj szabadföldi termesztésére a melegebb klíma (természetesen öntözés mellett) inkább előnyös, mint hátrányos.

Milyen technológiai változtatások szükségesek?

A szélsőséges időjárás miatt növelni kell a hajtatott termelést az olyan, frisspiacra szánt termékeknél, mint a paprikafélék, uborka, paradicsom. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a klímaváltozás hatására új kártevők, kórokozók jelentek, jelennek meg, melyek ellen rendkívül nehéz a védekezés, és sok esetben az egész termelést veszélyeztethetik. Itt is a nemesítés, főleg a kórokozók ellen próbál rezisztens, toleráns fajtákat előállítani, de általában a kórokozók, kártevők is pár lépéssel „előttünk járnak”. Összességégben precíz technológiával egy-két zöldség-gyümölcs fajt kivéve nem rosszak a termelési pozícióink az elkövetkezendő évtizedekben.

A kucsmagomba igazi tavaszi különlegesség

2019. április 20. 06:17

Áprilisban jelenik meg bokros, erdős élőhelyén az „igazi”, az ízletes kucsmagomba, valamint a hegyes kucsmagomba, amelyek sajnos kevésbé gyakoriak, viszont finomabb ízűek.

Már nem csak fólia alá lehet veteményezni – áprilisi kertészeti teendők

2019. április 17. 08:40

Már bőségesen benne vagyunk az április hónapban, az évnek azon szakaszában, amikor megkezdődnek a szabadföldi munkálatok a veteményesekben is. Persze már hetekkel ezelőtt el lehetett vetni például a borsót is szabadföldbe, de a munka dandárja csak most kezdődik.

Jót tett a gyümölcsösöknek és a veteményeseknek a csapadék

2019. április 17. 06:03

A csapadék kifejezetten jót tett a március közepéig elvetett hagymaféléknek, gyökérzöldségeknek és a zöldborsónak. A paprikafélék palántázása, a dinnyefélék ültetése a héten kezdődik, ezek fejlődését öntöző-berendezésekkel segítik.

Olcsóbban vehetünk magyar uborkát

2019. április 12. 12:03

A közösség belső piacán a legtöbb apró uborkát Csehország (6,7 ezer tonna), Románia (5,3 ezer tonna), valamint Magyarország (4,5 ezer tonna) értékesítette tavaly.

Fókuszban a gyakorlatorientált növényvédelmi kutatás

2018. február 6. 12:17

Az atkáktól a gyapottok-bagolylepkén és tripszeken át a mozaik vírusig. Keszthelyen gyűlt össze a növényvédős szakma.

Nagy az eltérés a zöldség- és a gyümölcstermékpályák között

2018. november 6. 11:47

Az EU-csatlakozást megelőző időszak átlagában Magyarország zöldségtermő területe meghaladta a 100 ezer hektárt, de a vetésterület az elmúlt években a 74 ezer hektárt sem érte el.

Drágulást és termés kiesést eredményezhet az aszály

2019. április 3. 13:33

A legszárazabb régiókban mintegy 150 milliméternyi csapadék hiányzik, ami már a talajvízkészletét is érinti, és nincs vízutánpótlás.

A magyarok eszik az unióban a legkevesebb zöldséget

2019. április 2. 08:04

Kevesebb mint egyharmada a lakosságnak evett legalább egyszer naponta zöldséget (30 százalék), ezzel a lista utolsó helyén állunk.