Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a sokat emlegetett klimatikus változás hatásai itt Magyarországon bennünket nem, vagy kevéssé érintenek.

Ez nem így van, az elmúlt években, évtizedekben egyre jobban tapasztaljuk a klímaváltozás hatásait hazánkban. Habár tudjuk, hogy ilyen változások nem évek, évtizedek alatt következnek be, hanem egy hosszú periódus eredményeként. A pontosabb előrejelzések és statisztikai feldolgozások is azt mutatják, hogy a folyamatok az elmúlt években felgyorsultak, melynek jól látható, tapasztalható jelei vannak.

Melyek a legjellemzőbb jegyek?

A legfontosabbak a következők: enyhe, fagymentes telek, kevés hó, télen a csapadék eső formájában jelentkezik, sok esetben „kimarad” a tavasz. A télből egyből a nyár következik, a nyarak évről-évre  aszályosabbak, a  nyári csapadék szélsőséges elosztásban, egyszerre nagy mennyiségben jelentkezik, gyakori a  vihar, a  jégeső, az  éves átlaghőmérséklet pedig  folyamatosan növekszik. Mindez kiegészül azzal, hogy egyre gyakoribb az időjárás mediterrán hatása és háttérbe szorul a kontinentális.

Mindez hogyan hat a Kárpát-medencében termelt növényfajokra?

Minden növényfajnak van ún. optimális termesztési feltétele, ahol a leggazdaságosabb körülmények között termelhető a legnagyobb hozamok és minőség mellett. A kutatások, nemesítés természetesen arra törekszik, hogy a termesztett növényfaj minél jobban alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. Ezen kutatások sok esetben meg tudják oldani e nehéz feladatokat. A globalizált kereskedelem viszont azt eredményezte, hogy közép- és hosszútávon viszont csak a leggazdaságosabban termelők tudnak fennmaradni. Ha az európai piacot egynek vesszük, akkor a helyi piacokon történő értékesítésen kívül, a megtermelt árualap (frisspiaci, feldolgozott) 75-80%-ánál elsődleges szempont a gazdaságos termelés. Ezért több olyan zöldség-gyümölcs van, amelyet a megváltozott klimatikus viszonyok között Magyarországon nem vagy csak nagyon nehezen lehet megtermelni gazdaságosan még akkor is, ha egyéb feltételeket biztosítunk.

Egyéb feltételeket említ, melyekre gondol?

Az öntözésre, a korszerű tápanyag-utánpótlásra, fitotechnikai feltételek meglétére, a megfelelő növényvédelemre, és sorolhatnám még…

A gyümölcstermesztést hogyan érinti mindez?

A klímaváltozás vesztesei, a bogyós gyümölcsűek. Tőlünk északabbra, pl. Lengyelországban sokkal gazdaságosabban termelhetők. A csonthéjasok esetében továbbra is kedvezőek a termelési feltételek, természetesen akkor, ha megoldott a tavaszi fagyvédelem, nyári esővédelem és az öntözés. Az almatermelés feltételei a legtöbb termelő körzetben jelenleg is kedvező és várhatóan az is marad. A körte esetében már más a helyzet, mert a páraszegény Alföldön egyre nehezebb lesz gazdaságosan jó minőségű körtét termelni. A héjasok közül a dió és mandula termelése növekedhet az elkövetkezendő időben. Dió esetében jobban oda kell figyelni a helyes termőhely kiválasztására. Várható, hogy a rendkívül intenzíven művelt, termesztetett kultúrák, mint a szamóca, cseresznye és a málna bekerülhetnek fólia alá, az esővédelem miatt.

Vannak-e olyan gyümölcsök, amelyekről ezelőtt pár évtizede nem gondoltuk, hogy idehaza valaha is szüretelni fogják?

Már megjelent pár hektáron kísérleti jelleggel a kivi termelése Zalában, és várhatóan növekszik majd a termőterülete.

A zöldségágazatban milyen tendenciák várhatóak?

A hidegkedvelőbb növények, mint pl. a káposztafélék, gyökérzöldségek termelése válhat nehézkessé. Legnagyobb gond a karfiol nyári termesztésénél van. A többi zöldségfaj szabadföldi termesztésére a melegebb klíma (természetesen öntözés mellett) inkább előnyös, mint hátrányos.

Milyen technológiai változtatások szükségesek?

A szélsőséges időjárás miatt növelni kell a hajtatott termelést az olyan, frisspiacra szánt termékeknél, mint a paprikafélék, uborka, paradicsom. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a klímaváltozás hatására új kártevők, kórokozók jelentek, jelennek meg, melyek ellen rendkívül nehéz a védekezés, és sok esetben az egész termelést veszélyeztethetik. Itt is a nemesítés, főleg a kórokozók ellen próbál rezisztens, toleráns fajtákat előállítani, de általában a kórokozók, kártevők is pár lépéssel „előttünk járnak”. Összességégben precíz technológiával egy-két zöldség-gyümölcs fajt kivéve nem rosszak a termelési pozícióink az elkövetkezendő évtizedekben.