A tél az értékelés és a tervezés időszaka a mezőgazdaságban. A precíziós munkafolyamatokban sincs ez másképpen. Szükséges értékelni az elmúlt évet technológia szinten, vagyis fel kell tennünk a kérdéseket, hogy sikerült-e minden eszközt helyesen beállítani, és alkalmazni? Minden mérhető paramétert megmértünk? Ezek során értékelhető eredményeket kaptunk? Illetve értékelnünk kell az alkalmazott technológiát, melynek alapját az elkészített hozamtérképek szolgáltatják.
A tervezés oldaláról megközelítve az időszakot, el kell döntenünk, hogy a tavasz során mely területeket, kultúrákat szeretnénk differenciáltan kezelni. A termelés melyik fázisát szeretnénk differenciálni? Milyen adatokra, információkra szeretnénk támaszkodni a tervezés során? A következő szezon precíziós munkáinak, technológiájának megtervezéséhez nyugodtan vegyük igénybe szaktanácsadó segítségét, aki a gazdálkodó tapasztalataira is támaszkodva segít a kérdések helyes megválaszolásában.
Jelen írásban még az értékeléshez kanyarodok vissza és a hozamtérképezés témakörét fejtem ki bővebben.
Műszaki háttér, mérési elv
A hozamtérképezőkkel kapcsolatban érdemes tudni, hogy többféle elv alapján működő rendszereket különböztethetünk meg. A térfogatáram alapján működő eszközök csoportba sorolhatjuk a cellás, illetve a fényérzékelős mérőket. Míg a tömegáram alapján működők közé az impulzus/erő, kapacitás és a radiometrikus mérőket (1. ábra).
Érdemes tudni, hogy az általunk használt berendezés milyen elv alapján mér, hogy az esetleges fals mérések esetén könnyebben be tudjuk azonosítani a hiba okát.
Nedvességmérés
A hozammérő szenzorok mellett a berendezésünk a termény aktuális nedvességtartalmát is méri, amely elhelyezkedését tekintve változó lehet. Van olyan gyártó, amely a magtartályba vezető csigán helyezi el, de van, amelyik a magfelhordóból rendszeres időközönként vett mintán mér nedvességet. Célszerű tudni a saját kombájnunkon, hogy hol helyezkedik el, mert egy hiba esetén szezon közben hamarabb találhatunk megoldást.
Kalibrálás
Érdemes mind a két műszert pontosan, akár többször is bekalibrálni, hogy már a betakarítási munka közben valós adatot lássunk a monitoron.
A hozammérő alapkalibrálását ideális esetben a beszereléskor a szervizes elvégzi, gondolok itt elsősorban a dőlésszög érzékelő beállítására. Viszont a különböző terményekre nekünk kell munka közben a mért súly ismeretében kalibrálnunk.
Ugyanígy a nedvességmérőt. Kézi mérő segítségével be kell kalibrálni különböző termények betakarításának kezdetén, hogy a monitorunk pontos adatokat szolgáltasson.
Minden rendszer kalibrálásánál az alapelv az, hogy adott terménymennyiség – rendszer által – vélt súlyát a telepi hídmérleg pontos eredményére kell korrigálni. A kalibrálás részletes menetét minden kézikönyv tartalmazza, ezt olvassuk át a pontos munkavégzés érdekében.
További fontos beállítás a késleltetés megadása. Ez annyit jelent, hogy megadjuk a gép számára, hogy hány másodperc míg a vágóasztaltól a szenzorig jut a termény. Ez azért fontos, mert ha a mért értékeket az aktuális GPS pozícióhoz rögzítené késleltetés nélkül, akkor nem az adott ponton valós értékeket rögzítenénk. A késleltetés helytelen beállítása eredményezheti a „lyukas” térképeket (2. és 3. ábra), amelyek a sor kezdésekor és végzésekor a helytelen késleltetési paraméterekből adódhatnak.
|
|
2. ábra: A késleltetés nem megfelelően beállított, „lyukas” hozamtérkép | 3. ábra: A késleltetés megfelelően beállított |
A jól kalibrált hozamtérkép nagy kincs lehet a termelő számára, olyannyira, hogy például az Egyesült Államokban a termőföld értékét növeli, ha az rendelkezésre áll több évre visszamenően.
Megjegyzés: a legnagyobb különbséget talán itt fogalmazhatjuk meg a hazai és az észak-amerikai precíziós gazdálkodás között, mivel a technológiai színvonal Európában nem alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban, talán még fejlettebb is az elérhető eszközöket, berendezéseket tekintve. Ami nagy előnyük viszont, hogy több tíz évre visszamenőleg rendelkeznek nagy területeken hozamtérképekkel.
Adatfeldolgozás
A betakarítás után (ez az időszak van most), az eszközeinkről minden értékes információt le kell menteni a szezon végeztével. Innentől kezdve a munkát számítógépen folytatjuk.
Az adatfeldolgozást, ha nem rendelkezünk kellő ismeretekkel a különböző számítógépes programokról, megoldásokról, akkor célszerű szaktanácsadó segítségével elvégezni.
Ha szezon közben valamilyen okból fakadóan mégsem kalibráltuk a rendszerünket, de a mérlegelt eredményünk tábla szinten rendelkezésre áll, akkor számítógépes program segítségével újra tudjuk kalibrálni a térképet. A kiugró, vélhetően fals mérési eredményeket el kell távolítani, hogy valós információt szolgáltasson a térképünk. Ha ezeket a szükséges kezdeti lépéseket megtettük, akkor már rendelkezésünkre áll egy használható, valós hozamtérkép a tábláról.
Egyrészt, amennyiben az adatok már több évre visszamenően rendelkezésünkre állnak, akkor ezek összehasonlítása adhatja a menedzsment zónák kialakításának egyik alappillérét.
Másfelől az adott évi technológia kiértékeléséhez használhatjuk fel a térképünket. Gondolok itt például fajtasor, vagy bármely nagyüzemi kísérlet kiértékelésére. Illetve, ha a technológia bármely elemét differenciáltan juttattuk ki, akkor az ismert költségek és a differenciált kijuttatási térkép, valamint a rendelkezésre álló hozamtérkép segítségével költség/jövedelem térképet is készíthetünk.
Az alábbi példában kukoricatermesztés technológiájában a tápanyagot differenciáltuk, amely során két menetben lett kijuttatva helyspecifikusan műtrágya. A térkép elkészítésénél figyelembe vettük a műtrágyák változó dózisát, a betakarított termény mennyiségét, illetve a szárítási költséget a betakarítási nedvesség függvényében (1.táblázat).
Költség/jövedelem térkép differenciált elemei és az elkészített térkép | |
1. Műtrágya 1 | 2. Műtrágya 2 |
3. Betakarított termény nedvessége | 4. Betakarított termény mennyisége |
1. táblázat: Költség/jövedelem térkép az elkészítés során figyelembe vett változókkal |
Ezt a módszert választhatjuk a kiértékelés legszemléletesebb módjának. További szemléltető eszköz lehet a jelmagyarázat és a színskála beállításának eltolása, ahol akár például azt is beállíthatjuk, hogy zöld színnel legyenek azok a területek, amelyek a gazdaság többi táblájának átlag profitjához képest magasabbat tudtak produkálni, míg pirossal azok a területek amelyek ennél az értéknél alacsonyabbak voltak.
Érdemes a költség/jövedelem térképeket a hosszú téli napokon áttanulmányozni, sok értékes és szemléletes információt tudhatunk meg az alkalmazott technológiánkról.
(az ábrák a szerző saját szerkesztései)