Talajművelés
Talajművelés

A talajvizsgálatok szerepe a precíziós gazdálkodásban

A talajvizsgálatok szerepe a precíziós gazdálkodásban

Agrofórum Online

A talaj állapotának részletes és helyspecifikus ismerete nélkül nem képzelhető el olyan teljes technológiát alkalmazó precíziós gazdálkodás, ahol a tápanyag-utánpótlást a talaj és a növény igényeinek megfelelően végzik.

1. kép: Talajmintavevő eszközök részminták gyűjtéséhez, illetve bolygatatlan minták vételéhez

A hagyományos talajmintavételi eljárások – elsősorban a mintavételi helyek meghatározásának pontatlanságából adódóan, valamint a helytelen mintaterek megválasztása miatt – idejétmúltak. A haladó technika egyre nagyobb területen váltja le a pontatlan, kézi talajmintavételezést, helyükre a precíziós eszközökkel támogatott, pontos mintavételezés kerül.

A precíziós növénytermesztés tehát megköveteli a helyspecifikus mintavételt, ugyanakkor a mintavételi helyek meghatározása szakértelmet, vagy megfelelően megválasztott mintavételi stratégiát kíván. A mintavétel helyének meghatározása számos közvetett adat, illetve adatbázis alapján lehetséges. Amennyiben rendelkezésre állnak hozamtérképek, vagy a talaj tulajdonságait (pl. elektromos vezetőképesség) szemléletesen megjelenítő egyéb felvételezéssel készített térképek, esetleg nagypontosságú légifelvételek, akkor a mintaterek viszonylag gyorsan elkülöníthetők (1. ábra). Az eltérő növénytáplálási technológia alá helyezett területeken a termesztéstechnika módosításával a táblán előforduló hozamkülönbségeket csökkenthetjük, illetve a túl- és alultrágyázásokat kerülhetjük el. Ennek egyik jelentős eleme a szakszerű – talajvizsgálati eredményeken alapuló – tápanyagellátás.


1. ábra Hozamtérkép [t/ha] (1.) és elektromos vezetőképesség térkép [mS/m] (2.)

A talajmintavétel nemcsak azért történik, mert azt a pályázatok megkövetelik, hanem azért, mert az egyes területeket művelő gazdák ésszerű érdeke a rendszeresen elvégzett mintavétel és az azon alapuló laboratóriumi vizsgálat. A rendszeres talajvizsgálati eredményekre épülő szaktanács alapján folytatott tápanyag-gazdálkodás, illetve a terület alapú támogatás folyósítása is megkívánja a rendszeres talajvizsgálat elvégzését legalább 5 évente.

A talajmintavétel

A szabályozás szerint a talajmintát bárki jogosult begyűjteni – a szabványok betartása mellett –, de mivel a talajok laboratóriumi elemzésének a mintavétel minősége az alapja, a szakszerű talajmintagyűjtők és szaktanácsadók ezt a munkát szeretik önállóan, vagy legalábbis hozzáértőkkel elvégezni. A jó minőségben elvégzett talajmintavétel – bármilyen könnyűnek is tűnik első hallásra – megfelelő műszerezettséget és tapasztalatot igényel. Mivel a szaktanácsadási munkának elsődleges adatforrása a talajjellemzők ismerete, az input anyagok felhasználása ez alapján optimalizálható. Végső soron később pedig ennek eredményeképp jelennek meg az input csökkenéséből adódó gazdasági előnyök. Figyelembe véve, hogy a talajmintákat öt évenként kötelező gyűjteni és bevizsgáltatni, nem érdemes kockáztatni a döntés-előkészítést megbízhatatlan talajállapot-információval. 

Magyarország közel 70 %-a nitrátérzékeny. E területeken a talajvizsgálatra alapozott tápanyag-gazdálkodást be kell tartani. A tápanyag-gazdálkodási tervet érvényes talajvizsgálati eredményekre alapozottan kell elkészíteni vagy elkészíttetni! Ezekre a feladatokra jól felkészült szaktanácsadókat kérhetünk fel. Amennyiben szaktanácsadó segítségét nem kívánjuk igénybe venni, a piacon már néhány tízezer forintos szoftverek is elérhetők, amelyek megbízható tápanyagpótlási mennyiségeket javasolnak a helyspecifikus kijuttatáshoz.

A jó szervezés elengedhetetlen ahhoz, hogy minden területünket időben megmintázhassuk. Ennek egyik feltétele, hogy a mintázandó táblákról rendelkezésünkre álljanak a szükséges információk, mint például a hozamtérkép, vagy a talajtulajdonság térkép és a tervezett kultúra. A talajmintavétel elsősorban tarlón, szervestrágya- és műtrágyaszórás előtt lehetséges. A korszerű eszközök és szoftverek használatával a mintavételek ellenőrizhető és megismételhető formában kerülnek kivitelezésre.

A mintavételezési stratégiák

A mai – szolgáltatásként is elérhető – korszerű mintavételezés során terepjáróra szerelt automata mintavevővel biztosítják az előírásoknak megfelelő kötelező mintavételi mélységet szántóföldi kultúrában. A mintavételi pontok – legyen szó előzetesen, szoftverek segítségével meghatározott mintavételi helyekről vagy a helyszínen meghatározott pontokról – GPS segítségével kerülnek megközelítésre. A térinformatikai rendszerrel elkészített talajmintavételi tervek a terepjárókba épített terepi számítógépekbe kerülnek.  A folyamatos internetes kapcsolatnak köszönhetően a mintavételező szakember a háttérben futó műholdkép segítségével a terepen gyorsan tud tájékozódni. A mintavételezés közben bejárt útvonal és egyéb adatok, mint a mintavételezés sűrűsége, a nem mintázható (trágyázott, szántott, vízállásos) mintavételi terület is rögzítésre kerül az adatbázisban. Az útvonal rögzítése az alapja annak, hogy a legközelebbi talajmintavételkor ugyanezen nyomvonal mentén történjen a mintázás és a két tápanyag-ellátottsági adatsor összehasonlítható legyen.

A mintavétel során meg kell említenünk néhány fontos szabályt. Egy átlagminta maximálisan 5 ha területet jellemezhet. Amennyiben a parcella területe meghaladja az 5 ha-t, úgy a parcellát 5 ha-os, lehetőleg homogén területekre kell bontani. A mintavételi pontok kijelölését hozamtérkép alapján célszerű végezni, de használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is. A térképen rögzítjük a mintavétel helyszínét, nyomvonalát, valamint a begyűjtött minták azonosítóját.

A talajmintavétel szakszerű elvégzése

Az átlagmintát egységes területről, azonos módszerrel kell venni. A mintavételi mélység hasznosítási irányonként változó: szántóföldi kultúráknál a művelt rétegből (0-30 cm), rét-legelő kultúránál 2-20 cm mélységből, álló kultúránál 0-30, valamint 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, valamint 20-40 cm szintekből kell a mintát venni. Amennyiben nem csak a talaj laboratóriumi vizsgálata a mintavétel célja, speciális – bolygatatlan – talajminta vételre is sor kerülhet (1. kép).

Az átlagminta részmintákból áll. Minél több részmintából képezzük az átlagmintát, annál reprezentatívabb eredményt kapunk. Szántóföldi kultúra esetén minimum 25 pontról célszerű mintát venni. A mintázandó területen a mintavételi pontokat raszter-háló segítségével jelöljük ki, a pontok GPS koordinátáinak rögzítése mellett. A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása utáni, még a trágyázás előtti időszak, mikor a talaj művelhető állapotban van. Tilos mintát venni szántóföldi kultúránál a tábla szélén 20 m-es sávban, a forgók területén, a szalmakazlak helyén, műtrágya, talajjavító anyag, illetve szervestrágya-depók helyén, mivel ezek a területrészek az átlagminták mutatóit drasztikusan befolyásolják.

Az így kapott átlagmintákat kódszámozott zacskóba helyezzük, és mintaazonosítóval látjuk el, amely az azonosításhoz elengedhetetlen adatokat tartalmazza (pl. földhasználó neve, regisztrációs száma, tábla jele, mintavétel időpontja stb.). A mintákat ezután laboratóriumba szállítjuk, ügyelve a mintavétel ideje és a laboratóriumba érkezés közötti minél rövidebb idő betartására.

A laboratóriumi eredmények alapján megismerjük talajaink termőképességét, és módosíthatunk a már-már rutinszerű műtrágyázásaink rendszerén, igazodva az adott táblához, illetve helyspecifikus gazdálkodás esetén táblarészhez, kezelési egységhez vagy menedzsment zónához, valamint a növény igényeihez. Fontos hangsúlyozni, hogy ezzel a módszerrel a korszerű tápanyag-gazdálkodás megvalósításán túl a fenntartható talajerő-gazdálkodás és a környezetkímélő növénytermesztés elvárásainak is eleget teszünk.

Precíziós talajmintavétel és a helyspecifikus növénytáplálás kapcsolata, a folyamat összefoglalása

  • Hozamtérkép vagy egyéb talajtulajdonság térkép készítése
  • A térkép alapján elkülönített területek megmintázása GPS koordináták segítségével
  • Bővített talajvizsgálat készítése (laboratórium)
  • Az eredmények feldolgozása területegységenként, majd a kijuttatandó dózisok meghatározása
  • Alaptrágyázás GPS vezérelt műtrágyaszóróval
  • Talajművelés, vetés stb.
  • Fejtrágyázás GPS vezérelt műtrágyaszóróval
  • Levéltrágyázás GPS vezérelt permetezővel
  • Betakarításkor hozamtérkép (eredménytérkép, ellenőrzés) készítése

Laboratóriumi vizsgálatok

A szakszerűen megvett és mintaazonosítóval ellátott talajmintákat akkreditált laboratóriumba kell szállítani és elvégezni a laborvizsgálatokat. Vizsgálatoknak három variációja közül lehet választani annak megfelelően, hogy milyen mélységben szeretnénk megismerni területünk tulajdonságait. 

Szűkített talajvizsgálat:

  • pH,
  • humusztartalom,
  • Arany-féle kötöttség,
  • vízoldható összes só,
  • szénsavas mésztartalom,
  • nitrit-nitrát nitrogéntartalom,
  • foszfortartalom,
  • káliumtartalom.

 
Bővített talajvizsgálat:

  • szűkített talajvizsgálat paraméterei +
  • Na,
  • Mg,
  • (SO4)-S,
  • Mn,
  • Zn.

 
• Teljes körű talajvizsgálat:

  • bővített talajvizsgálat paraméterei +
  • 8 toxikus elem: As, Cd, Cu, Cr, Ni, Hg, Pb, Zn,
  • plusz választható: Mo, Co

Dr. Milics Gábor, Péter István Vince
NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Biológiai Rendszerek Műszaki Intézete, Mosonmagyaróvár

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Amiről a talajszelvények mesélnek

2024. március 26. 08:10

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete is csatlakozott a Magyar Talajtani Társaság ,,A talaj élete – amit egy szelvény el tud mondani magáról" elnevezésű országos figyelemfelkeltő akciójához.

Hol a felelősség a termőtalaj-védelemben?

2024. február 26. 11:40

A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége ,,Termőtalaj - lehetőségek és kihívások a növénytermesztésben” címen szervezett kerekasztal-beszélgetést az idei AgromashExpo és Agrárgépshow-n, mely során a talajvédelem kérdésköre ismét reflektorfénybe kerülhetett hála a meghívott szövetségi tagoknak, szakembereknek.

12% feletti lejtőkön történő gazdálkodás technológiai megoldásai

2024. február 9. 11:10

Magyarország 32%-a 200 méternél magasabban fekvő dombság. A dombvidékeken elhelyezkedő szántóföldek az eróziónak kitettek. Hazánk művelt területének mintegy 40%-án fennáll az erózió pusztításának veszélye, mely jelentősen rontja a termőföldek minőségét és ezáltal a gazdálkodás sikerességét.

A mezőgazdasági gépesítés innovátora: a Bednar

2024. február 6. 15:40

Pribelszki Péter, a Bednar FMT kereskedelmi vezetőjét arról kérdezte az Agrofórum, hogy milyen gépeket tártak a nyilvánosság elé, és hogy milyen koncepció húzódik a kiállított gépek mögött az Agrovario standján idén, az Agromash Expo és AgrárgépShow-n.

Újabb 100 milliárd forint támogatás a gazdálkodóknak

2021. június 16. 09:14

Az Agrárminisztérium 100 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatását célzó pályázati felhívását – közölte Nagy István agrárminiszter.

Digitális fejlesztés a jövő kulcsa

2020. augusztus 27. 08:17

A precíziós gazdálkodás nem csak a növénytermesztésben van jelen, a kertészeti-, szőlészeti-, gyümölcs- és állattenyésztési ágazatokban is megjelennek adatalapú fejlesztések.

Mérsékelni lehet az aszálykárokat

2019. június 4. 08:02

Az aszály elleni védekezés leghatékonyabb technikai eszköze a precíziós gazdálkodás.

Léptesse be a XXI. századba használt vetőgépét!

2020. május 8. 09:41

A komplex helyspecifikus gazdálkodás egyik legfontosabb eleme a precíziós vetés.

Gépészet Videó