Életmód, gasztronómia

Krémes sárgaborsó főzelék fasírttal

Agrofórum Online

A beton. Így hívták sokán a menzás sárgaborsó főzeléket, mert úgy megkötött, mire leültünk az asztalhoz, mint a beton.

Nem csoda, hogy sok gyerek megutálta akkor, én is pont így voltam vele, és csak az utóbbi évek főzelék-forradalmának köszönhető, hogy újra megbarátkoztam vele.

Na nem azért, mert időközben megszerettem a betont, szó sincs róla. Ez a főzelék egyáltalán nem olyan. Ez finom, krémes, selymes – olyan, amit a kisfiam is szívesen megeszik. Én most egy magyaros fasírtot készítettem mellé, de vannak olyan családtagjaim, akik a mai napig pörkölttel eszik –az is jó megoldás.

Hozzávalók:

A főzelékhez:

  • 25 dkg sárgaborsó
    2 szál sárgarépa
    1 fej vöröshagyma
    2-3 gerezd fokhagyma
    só, bors
    olaj

A fasírthoz:

  • fél kg darált sertéshús
    1 db tojás
    2 szelet kenyér
    1 fej vöröshagyma
    1 evőkanál olaj / zsír
    3 gerezd fokhagyma
    2 teáskanál pirospaprika
    1,5 teáskanál só
    csipetnyi bor
    3 evőkanál zsemlemorzsa
    néhány dl étolaj a sütéshez

A sárgaborsót egy tálba öntjük, egy éjszakára beáztatjuk. Másnap leöntjük róla a vizet, és alaposan átöblítjük. A főzelékhez a hagymát felaprítjuk, és a fokhagymával együtt megfonnyasztjuk az olajon. Hozzáadjuk a répát, és kevergetve pároljuk kb. 5 percig, majd hozzáadjuk a sárgaborsót és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Fedő alatt puhára főzzük, majd sózzuk-borsozzuk, forralunk rajta egyet, majd botmixerrel beleturmixolunk, hogy finom, krémes legyen az állaga.

A fasírthoz a kenyérszeleteket vízbe áztatjuk és kinyomkodjuk. A hagymát felaprítjuk, és a felét a zsíron megpároljuk, másik felét nyersen hagyjuk. A fokhagymát is felaprítjuk, majd mindent egy nagy tálba mérünk, és összegyúrjuk. Kicsit állni hagyjuk, majd kis gombócokat formázunk belőle, és bő olajban kisütjük.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Különös objektumok emelkedtek a zalai városban, mindenki a csodájukra jár

2025. december 9. 09:10

Karácsony előtt megsokasodnak a „csodák” az országban, már csak azért is, mert az emberek könnyebben jótékonykodnak, mint máskor.

A tűzifa károsíthatja is a kályhánkat, kevesen vannak tisztában ezzel

2025. december 8. 16:10

A tűzgyújtásnak megvan a maga „trükkje”, érdemes néhány jó tanácsot megfogadni, ha a kályhánkat, kandallónkat, kazánunkat hosszú távon szeretnénk megbízhatóan használni.

Bámulatos, mire képes a hagymahéj tea – próbálja ki!

2025. december 8. 07:10

Ki gondolta volna, hogy a konyhai hulladéknak hitt hagymahéj decemberben az egyik legkeresettebb természetes erősítővé válik?

Van értelme eltüzelni a korhadt fát? A kérdés jogosabb, mint bárki gondolná

2025. december 6. 09:10

Nem mindegy, hogy milyen az a fa, amit beledobunk a kályhánkba, kandallónkba, kazánunkba? Egyáltalán nem, és egy szakértő meg is magyarázza, miért.

Lesz mit olvasni! – megjelent az Agrofórum legfrissebb száma

2023. október 15. 17:10

Elkészült az Agrofórum újság 2023. októberi (10.) száma, hamarosan kezükbe is vehetik Kedves Olvasóink. 34 éve készítjük rendületlen lelkesedéssel a lapot, de még mindig van bennünk egy kis izgalom az aktuális szám megjelenésél.

Töltött dagadó

2018. február 9. 12:36

A mi családunkban ez A töltött hús, így, ebben a formában, ezzel a töltelékkel.

Könyvajánló – Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire

2018. november 16. 09:37

2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.

Megjelent a májusi Agrofórum

2019. május 15. 11:27

Májusi lapszámunkban két kiemelt témát ajánlunk olvasóink figyelmébe. Elsőként a szennyvíziszapok és a hígtrágya szántóföldi felhasználásának lehetőségeit a talajerő-gazdálkodásban betöltött szerepét, a környezetvédelmi vonatkozásokat járjuk körbe.