Címke: Műtrágya

műtrágya

A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák, melyekből N (pl. pétisó, karbamid), P (pl. szuperfoszfát), K (pl. kálisók, kálium-szulfát), Ca, Mg és egyéb mikroelemeket, akár kombináltan, keverten (összetett műtrágyák, pl. NPK) tartalmazók léteznek. A műtrágyák mesterséges előállításból származnak, de nem természetidegen anyagok, alkalmazásuk szükségszerű a megfelelő termelékenység eléréséhez. Természetesen a megfelelő mértékű kijuttatásra nagy figyelmet kell fordítani, amit gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok is indokolnak. A szerves- és műtrágyák használatáról jogszabályok is rendelkeznek, például a Nitrát-rendelet, azaz a 27/2006. (II. 7.) Kormány Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. A műtrágyázás alkalmazásának módja az alap- és a kiegészítő trágyázás. A műtrágya-kijuttatás módszerei: közvetlenül a talajra kiszórás, felszín alá bedolgozás, talajba injektálás, levéltrágyázás, fejtrágyázás. Az Agrofórum Online Tápanyag-utánpótlás rovata számos információval szolgál olvasói számára a tápanyag-gazdálkodás témakörében.

Szakcikkek / Agrárgazdaság

Ezért maradnak magasan az élelmiszer- és műtrágyaárak még egy darabig

2023. december 7.

A globális népességnövekedés és a különböző válsághelyzetek is hozzájárulnak a mezőgazdaság és élelmiszeripar kulcsszerepéhez a gazdaságokban. Stratégiai jelentősége miatt az agrárágazat kiemelt támogatási rendszerrel bír, de egy lassuló gazdaságban, ahol a vis major kockázatok mindennaposak, ennek a szektornak is komoly kihívásokkal kell szembenéznie.

Agrárhírek / Agrárgazdaság

A globális műtrágyapiac az izraeli-Hamász háború miatti súlyos nehézségek ellenére is talpra állhat

2023. november 22.

A Rabobank legújabb jelentése szerint a globális műtrágyapiac perspektívái az elkövetkező években kedvezőek, ugyanakkor néhány kihívást és potenciális kockázatot is figyelembe kell venni.

Szakcikkek / Növénytermesztés

Ilyen hatással vannak a különböző trágyázási módok a talajra

2023. november 16.

A rangos PLOS ONE folyóiratban közölték magyar kutatók egy több mint 60 éves trágyázási tartamkísérletben végzett mikrobiológiai vizsgálataik eredményeit. A kutatás célja a trágyázás hosszú távú hatásának felmérése a talaj-mikrobióta funkcionális diverzitására.

Agrárhírek / Agrárgazdaság

Szélsőségek a kukorica árában: továbbra is nagy a bizonytalanság

2023. november 11.

Nagyon emlékezetes év lesz 2023 a magyar gazdálkodók számára. Egy év alatt a tények és remények mondhatni megjárták a mennyet és a poklot. A klímaváltozásból adódó időjárási anomáliák, a globális világ gazdasági és politikai hatásai nem kerülték el Magyarországot sem, soha nem látott bizonytalanságot, szélsőséges gazdálkodási környezetet teremtve a mezőgazdasági termelők számára. Ennek eredményei pedig a kukoricatermesztésben is megjelentek.

PR cikk / PR cikk

Kell, hogy tudd a karbamidról!

2023. november 10.

Ez a legkörnyezetszennyezőbb műtrágya a gyártás és felhasználás során is! Vigyázz a környezetre és ne használj karbamidot!

Agrárhírek / Agrárgazdaság

A magyar gazdák a műtrágyán spórolnak, ennek nem lesz jó vége

2023. november 8.

Nagy a baj Békésben, ahol a mezei pocok-invázió miatt egyelőre a gazdák kivárnak az őszi búza vetésével. A magas árak miatt ráadásul csak feleannyi műtrágyát használnak, mint korábban.

PR cikk / PR cikk

A karbamid felhasználása

2023. november 7.

Gyártjuk az ipar számára ragasztó alapanyagként, de a mezőgazdaság számára szakmailag nem ajánljuk!

Agrárhírek / Agrárgazdaság

A műtrágyaárak túl magasak a gazdálkodók számára

2023. november 3.

A műtrágyák ára alig változott, az áremelés kockázata azonban magas. Egyrészt a gázárak tovább emelkednek, másrészt a közel-keleti konfliktus a műtrágyaárakat is felhajthatja.

PR cikk / PR cikk

Műtrágya nélkül indítjuk el a kalászosokat!?

2023. szeptember 20.

Mit adjunk ki, mit hagyhatunk el, mennyit tudunk spórolni? Lehet-e olcsón, mégis sokat és jó minőségben termelni?