A foszfor elengedhetetlen az élethez, széles körben használják a mezőgazdaságban műtrágyaként. Az előfordulása azonban nem egyenletesen oszlik el az egész világon, ezért ennek az elemnek a fenntarthatóbb kezelésére van szükség. A globális tartalékok apadnak, a kutatók ezért az újrahasznosításra helyezik a hangsúlyt.
A foszfor fontos szerepet játszik az élőlények energia-anyagcseréjében. A növényeknek a talajon keresztül vízben oldott foszfátként kell felvenniük, az állatoknak és az embereknek pedig étrendjükkel kell bevinniük a szerveztükbe.
Egy természetes körforgásban, amelyben a fák, bokrok és további növények nőnek, elpusztulnak és elkorhadnak, a foszfor visszakerül a talajba, és újra elérhetővé válik a növények számára. Az anyag a trágyával is visszatér a természetbe. A „foszfor-újrahasznosítást” azonban a mezőgazdaságban meghiúsítja a termés betakarítása, ezért foszfort kell hozzáadni a műtrágyához.
Termelés, felhasználás és tartalékok
Németországban a foszfátműtrágya-felhasználás 2014 óta csökkenő tendenciát mutat: 2022/2023-ban 116 000 tonna körül volt, szemben a 2014/2015-ös 301 000 tonnával. A Föld lakosságának és élelmiszer-termelésének növekedésével azonban a globális kereslet tovább fog növekedni. 2023-ban világszerte mintegy 220 millió tonna foszfátkőzetet vontak ki bányákból. Kína volt a legnagyobb termelő 90 millió tonnával, megelőzve Marokkót és az USA-t. Marokkóban, a Nyugat-Szaharában és Kínában találhatók nagyobb tartalékok.
A tartalék mennyisége dinamikusan változik
Tartaléknak általában azt a nyersanyagmennyiséget tekintjük, amely a jelenlegi piaci viszonyok között a ma elérhető technológiával egy lelőhelyről gazdaságosan kitermelhető.
A tartalék dinamikus mennyiség, amely az alapanyag elérhetőségétől és az ártól függően változhat. „A magas nyersanyagárak és a szűkös nyersanyagok idején sok a feltárás, és sok új lelőhelyet fedeznek fel, és esetleg termelni is kezdenek.” Ha azonban van elegendő nyersanyag a piacon, akkor az ár esik, és nem keresnek új lelőhelyeket.
Különféle adatforrások szerint a globális készletek körülbelül 52-92 milliárd tonna foszfátkőzetet tesznek ki. Hogy ez meddig elég, az nem világos, a becslések szerint 50 és 200 év közötti időtartamról lehet szó.
Mire használják a foszfort?
A mezőgazdaságban a foszfor körülbelül 90 százalékát foszfátműtrágyák előállításához használják fel. Az iparban általában korróziógátló, égésgátló és tisztítószerek gyártásához, tűzijátékok és gyufásdobozok dörzsölőfelületeihez. Az élelmiszeriparban a foszfátokat iparilag előállított élelmiszerekben stabilizátorként, kötőanyagként, elválasztószerként, tartósítószerként és savanyítóként használják. A fogyasztók megtalálhatják őket az összetevők listáján, mint például a nátrium-foszfát (E339).
Egy egészséges ember által naponta elfogyasztott mennyiség nem haladhatja meg a 40 mg foszfort testtömeg-kilogrammonként. A fokozott bevitel érelmeszesedéshez és szív- és érrendszeri betegségekhez vezet – emelte ki a német ZDF közszolgálati televízió honlapja.
Szennyvízből is visszanyerhető
A szakemberek nagy lehetőséget látnak a szennyvíziszapból származó foszfor visszanyerésében. Minden ember naponta körülbelül 1,8 gramm foszfort választ ki, amely a tisztítószerekből származó foszforral együtt a szennyvíztisztító telepekre kerül.
2029-től – bizonyos kivételekkel – minden olyan szennyvíztisztító telep, amelynek szennyvíziszapja legalább két százalék foszfort tartalmaz a szárazanyagban, köteles foszfort visszanyerni. Ennek a költségeit a fogyasztókra háríthatják.
Fotó: Pexels
