Mindenki a magas hozamra törekszik (a minőségről nem megfeledkezve). Azonban sokan nem helyeznek elég hangsúlyt a tápanyagok közül a foszfor- és káliumpótlásra, amiből pedig a terméssel szintén jelentős mennyiség távozik a talajból.
A tápanyaghiány oka az, hogy a megcélzott termésmennyiség eléréséhez nem elegendő az előző betakarítást követően visszapótolt tápanyag mennyisége.
A P és K szerepe
A foszfor és a kálium a 12 alapvető növényi tápanyag közül kettő.
A foszfor a NAK honlapja szerint segíti a növekedést, gyökérfejlődést és a generatív fejlődést (virág-, mag-, és termésképződést). Fokozza a szárszilárdságot, az ellenálló képességet (vízgazdálkodás, szárazságtűrés). Kedvezően befolyásolja a termésminőséget, koraiságot. Részt vesz a fehérjeképződésben, energiaforgalomban, valamint építőeleme a fehérjéknek és szerves vegyületeknek.
A foszfor kevésbé mozog a talajban, mint bármely más elem, a talaj sószintjét nem emeli, ezért egyszerre nagy adagú kijuttatása is lehetséges. Túladagolása közvetlen tüneteket nem okoz, inkább más mikroemelek relatív hiányát idézi elő.
- A foszfor hiányának legjellemzőbb tünetei:
sötétzöld, majd vörösesbarna levélfonáki elszíneződés az alsó levelektől indulva, - felkopaszodás indul meg tartós hiány esetén,
- gyenge a növekedés, gyökérképződés, vékony és rövid a szár,
- a gyökér hosszú, szálas vörösesbarna,
- a termés fejletlen, torz a virágfejlődés, kötődés hibái miatt.
A káliumnak (K) kiemelt szerepe van a sok szénhidrátot termelő növények táplálkozásában. Sok káliumot igényel például a szőlő a fürtök beéréséig. Káliumigényes még a dinnye, burgonya málna is. A kultúrnövények káliumigénye függ attól, hogy egyszikűek, például gabonafélék, vagy kétszikűek (bab, borsó, szója stb.). Az egyszikűek kevésbé érzékenyen reagálnak a káliumra, mint a kétszikűek.
A kálium igen mobilis elem, amelyet a növények elsősorban a vegetatív fejlődés során vesznek fel intenzíven. Például a gabonafélék káliumtartalma bokrosodáskor 45-ször nagyobb, mint éréskor.
Tápanyagfelvételi zavarok esetén az idősebb levelekből a fiatalabbakba helyeződik át, míg a levelekből a termések felé vándorol. Éppen ezért káliumhiány tünetei a hosszabb hajtások alján levő idősebb leveleken jelennek meg legelőször. A növény lankad, majd a levelek széleitől kiindulva először világosabb jól körülhatárolható sáv jelenik meg a jelentkező anyagcserezavarok eredményeként.
Szakértők szerint sokszor előfordul, hogy a beteg kultúrák talajáról kiderül, alacsony a káliumtartalma. A kálium a tápanyag-kölcsönhatásokban is jelentős szerepet játszik. Egy kutatás szerint 10%-kal nagyobb a nitrogénhatékonyság, ha elegendő kálium van jelen, mint káliumhiány esetén. A makro- és mikrotápanyagokkal való kielégítő kölcsönhatások következményei az erős, jól gyökerező, egészséges növények.
A P és K kezelése
A talajt úgy kell elképzelni, mint egy bankot, ahol az emberek a megtakarításaikat tarják. Ebből a gazdálkodók akkor „vesznek ki”, amikor a bevételek szűkösek. Sok esetben azonban a növekvő hozamszintek egyre csökkentik a tartalékokat.
Annak eldöntése, hogy hogyan fektessünk be ezekbe a tápanyagokba, olyan egyszerű dologgal kezdődik, mint a reális hozamcél kitűzése. Ha a talajvizsgálati eredményekre alapozunk, akkor már jó úton járunk. Ahol ez nem történt meg, ott inkább ragaszkodni kell a magasabb kijuttatott tápanyagmennyiséghez. Ha a talaj K-szintje jó, akkor lehet csökkenteni a kijuttatott mennyiséget. Ha a foszforszint alacsony, ennél a tápanyagnál nagyobb lehetőség adódik annak eldöntésére, mennyi kerüljön adott szezonban a területre.
Itt kerülnek elő a precíziós technológiák, amelyekkel a lehető legpontosabban tudjuk mérni azt is, mennyi tápanyag került le a terméssel, valamint mennyi a talaj tápanyagtartalma, és ennek alapján változtathatjuk a kijuttatott mennyiséget.
A tápanyag-kijuttatás optimalizálásakor az optimális terméshozam megcélzása, a tervek végrehajtása, a pontos talajvizsgálatok és a kiegyensúlyozott növénytáplálás elérését célzó technológiák alkalmazása mind a gyengébb, mind az optimális területeken az, ami a legjobb és fenntartható eredményt biztosítja a gazdálkodónak.
Fotó: Pixabay
