Címke: No-till

A HEKTÁR podcast adásában ezúttal a no-till technológiáról beszélgetünk több mint 2 órán keresztül - méghozzá 3 stúdióvendégünkkel, és 13 interjúalanyunkkal. Tényleg elhagyható a talajművelés a hazai talajainkon is? Vagy csak egy szűk kör hóbortja az egész, és Magyarországon esély sincsen a rendszer működtetésére? Mik a no-till technológia legkomolyabb kihívásai? Mi a helyzet a takarónövényekkel, a gyomosodással, a szerkivonásokkal, a tápanyag-utánpótlással és egyáltalán milyen egy jó direktvetőgép? Adásunkban virtuálisan ellátogatunk Somogyba, a Szigetközbe, a Tisza mellé, Barcs térségébe, de Nógrád megyei Kozárdra és a keleti országrészbe, Szatmárba is. Beszélgetünk a hazai talajok állapotáról, az agrárképzés hiányosságairól, de azt is eláruljuk, hogy milyen vetőgépeket ajánl a Väderstad, a Horsch és a Multiva. Mindezek mellett a VulcanAgro ezúttal is tápanyag-gazdálkodási szakmai tanácsot nyújt olvasóinknak.

Új technológiai megoldással próbál költséget csökkenteni és vizet megtartani területein a Szabadbattyán térségében 3600 hektáron növénytermesztést, valamint 360 tejelő szarvasmarhával állattenyésztést folytató Fejér megyei Sárrét Kft. Ősz elején a kombájnok nagy munkában voltak, ottjártunkkor éppen egy kísérleti jelleggel no-tillre kijelölt. 100 hektáros táblán folyt a kukorica betakarítása.

A napraforgó épphogy kibújt, a kukorica már megmutatta magát, az árpa állománya nagyon szép, a borsó pedig virágzik. Mindez a Püski határában fekvő no-till tartamkísérleti területen, ahol a négy kultúra négy ismétlésben, parcellánként no-till és min-till körülmények között bizonyíthatja a technológiák hatékonyságát, esetleg gyengeségét. Május 19-i szigetközi terepszemlénk során Lajos Mihállyal, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetőjével tekintettük meg a parcellákat.

Május elején szépen zöldellő bíbor here takarónövénybe vetették a kukoricát a Somogy megyei Pusztakovácsi határában. A helyi homokos, illetve homokos vályog talajjal borított területeken már évek óta folynak kísérletek nagyüzemi körülmények között a no-till, vagyis a talajművelést teljesen elhagyó rendszerrel kapcsolatban. Berend Ferenc régóta alkalmazza a fenntartható, talajvédő módszert, ám ez a tábla nem most az övé. Gelencsér Balázs és unokatestvére, Sudár László évek óta figyeli a környéken zajló tesztelek, 2021-re pedig elhatározták: saját tapasztalatokat szereznek a no-tillről.

A 2020-as no-till kukorica kísérletek táblaátlaga hektáronként nettó 11 tonna lett, a 33 hibridből 23 hozott efölötti eredményt, a legjobbak pedig valamivel a 13 tonna/hektár hozam fölött álltak meg.

Végre irány a szántóföld, végre újra találkozhatunk egymással! Az online térből kilépve június közepén ugyanis négy időpontban, négy helyszínen ötödik alkalommal rendezik meg az AgroFIELD Akadémia Konferencián, ahol minden résztvevőt objektív vizsgálati eredmények várnak.

Guminyomás-szabályozás, megfelelő súly, sortisztítás - csak néhány szempont, amire oda kell vigyelni egy dierktvetésre alkalmazható vetőgép esetében. Reto Stocker Svájcból költözött Magyarországra, néhány éve a feleségével művelt területein folytat kísérleteket, hogy tökéletesítse a not-ill, vagyis a talajmávelést elhagyó technológiáját. Több mint 10 éves tapasztalatinak köszönhetően mára számos gazdálkodó bízza meg azzal, hogy végezze el nála a direktvetést, és a technológiához kapcsolódó egyéb munkaműveleteket. Ehhez pedig megfelelő géppark szükséges, ami a svájci származású szakembernek rendelkezésére is áll - például egy 24 éves, ám felújított, átalakított vetőgép.