Címke: Növényvédelem

Egyáltalán, mit jelent az injektálás? Mi a célja az eljárásnak? Milyen előnyei vannak a permetezéssel szemben, és mik a legfontosabb szabályai?

A bionövényvédelemben, de más területeken is kiválóan felhasználhatóak a szántóföldön megtermelt fehérjenövényekből kivont szaponinok.

A magnézium-hidroxid és a takarmánybaltacim-pellet is bekerült az Európai Unió nyilvántartásába, mint növényvédelmi hatású egyszerű anyag. A hivatalos értékelés során meghatározzák, hogy mekkora dózisban, és milyen növénykultúrában alkalmazhatók.

Azok az árvakelések, melyek ,,gazdátlanul" maradnak, növényvédelmi szempontból nem ígérnek túl sok jót a környező, hasonló, és emiatt fogékony kultúrát termesztő gazdálkodók számára.

Miért különösen fontos ez a téma? Mert szobában sokszor nem használhatunk olyan vegyszereket, amik a kertben működnek.

Úgy látszik, hogy ez az időjárás már a károsítóknak sem tetszik. A varasodás, a peronoszpóra és a fitoftóra, de a csonthéjasok levélbetegségei sem robbantak be. A páramentes szárazság a lisztharmat gyors terjedését is gátolta. De nem tűnt el, csak csendben várakozik a jobb időkre, a többi kórokozóval együtt…

A nyári forróság visszafogta a levélnedvességet és a mérsékeltebb hőmérsékletet igénylő gombák terjedését, pl. a varasodásét. Úgy tűnik, hogy a lisztharmat kevésbé sínylette meg a kánikulát, hasonlóan a molyokhoz és főleg a „mindent kibíró” poloskákhoz.

Az időjárás továbbra is kedvez a gombák szaporodásának. Akik a szőlő lisztharmata ellen nem védekeztek, azok valószínűleg szüretelni sem fognak idén. Figyelnünk kell a levéltetvek terjedésére is, hiszen az időjárás kedvező életfeltételeket teremt számukra, és ne feledkezzünk meg a poloskákról és burgonyabogarakról sem.