A házisertés (Sus scrofa forma domestica) rendszertanilag a valódi sertésfajba, a Suinea családba tartozik. Őse a vaddisznó, háziasítása 9000 éve kezdődött Dél-Nyugat Ázsiában. A disznó mindenevő, tehát növényeket és állatokat egyaránt fogyaszt. A „kan” a hím, a „koca” (emse, göbe) a nőivarú sertés. A fiatal egyed a „malac”, kb. 4 hónapos kortól pedig „süldő”. „Hízósertés” a hizlalás alatt levő, „hízott sertés” a vágásra érett állat. A hagyományos külterjes tartásmód ma már gyakorlatilag megszűnt hazánkban. A sertésállományok nagyrészt zárt istállókban élnek, intenzíven tenyésztik őket üzemi körülmények között, ahol többnyire speciális takarmánykeverékekkel etetik az állatokat. Leggyakrabban húsáért és bőréért tenyésztik, de a szőrét is felhasználják ecset készítésére. A sertések ivarzását búgásnak hívják. A sertés ivarérettsége 6 hónapos kor körül kezdődik. Tenyészérettnek a 9 hónaposnál idősebb süldő nevezhető. Az ivarzási ciklusa 21 nap, a vemhesség 115 nap. Az ellés során a sertés 6-10 malacot ellik. Világszerte számos fajtáját tenyésztik. Nevezetes, ősi jellegű magyar disznófajták a Szalontai, a Bakonyi, a Lengyel (vagy Hegyi-) disznó, a Tüskés szőrű erdélyi sertés és a Mangalica. A sertéshús-termelésünk zömét ma már intenzív tenyésztésű hússertések adják, például a Magyar fehér hússertés. Átlagos vágósúlya üzemi körülmények között 105-130 kg, amit akár 6 hónap alatt is elérhet. Magyarországon 2017-ben év végén 2 870 000 darab volt a sertésállomány, az éves vágóállat-termelés pedig 571 161 tonna (KSH). Az egy főre jutó sertéshús-fogyasztásunk 27-29 kg/fő/év körül alakult az utóbbi években. Tartástechnológiájáról, tenyésztéséről, takarmányozásáról, állategészségügyi problémáiról, a kapcsolódó pályázati lehetőségekről tájékozódhat az Agrofórum Online szakportálon.
2019. március 5.
Az 553,87 millió forint összértékű projekt 337,44 millió forint támogatást nyert a Széchenyi 2020 program keretében. A fejlesztés a Galen Bio mosonmagyaróvári és konzorciumi partnerként közreműködő Carlsbad Kft. újrónafői telephelyén valósult meg.
2019. március 3.
A szakemberek speciális zsírsavakat tartalmazó takarmányokat is fejlesztenek, hogy ezzel növeljék a megtermékenyülés valószínűségét és azt követően védjék az anyaállatot, valamint a magzatokat.
2019. február 11.
Lényeges új javaslati elem a PRRS „mentes vakcinázott” (mV) állomány fogalma, amely szerint a mentesítési folyamat során az utódállomány mentességét kell elérni és nem cél a tenyészállatok teljes vírusmentessége.
2019. február 4.
A sertéspestis a 2017-es romániai megjelenése óta először jelentkezett Székelyföldön. 2017 júliusa óta az országban 364 920 sertést kellett elpusztítani, hogy így próbálják megállítani a fertőzés terjedését.
2019. január 29.
A fertőző gócok csaknem felét a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megyében tartják számon, ahol a vaddisznók és a szabadon kóborló háztáji sertések akadálytalan érintkezése miatt terjedt el a kór.
2019. január 15.
Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.
2018. december 6.
A sertés állatjóléti támogatások folyósítására a 2019. évi költségvetésben több mint 10 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre, amely meghaladja a korábbi évek keretét.
2018. december 4.
A telepen nevelt sertések jelöletlenek voltak, eredetük és állategészségügyi állapotuk egyaránt ismeretlen.
2018. december 2.
Mivel a 10 kilométeres megfigyelési körzet érinti Hajdú-Bihar megye egyes területeit, ezért a magyar hatóság Nagykereki és Kismarja települések külterületének korlátozó intézkedéseket rendelt el.