A lovak kevésvérűségéről

A lovak fertőző kevésvérűsége egy világszerte elterjedt, vírusos eredetű fertőző betegség, amely a páratlanujjú patások rendjébe (Perissodactyla) tartozó lóféléket (Equidae) képes megbetegíteni. Magyarországon hivatalosan 1996 óta nem, vagy csak szórványosan fordul elő fertőzés. A betegségre fogékony állatok közé tartozik:

• ló (Equus caballus);
• szamár (Equus asinus);
• öszvér;
• zebrafajok (Equus quagga, Equus zebra, Equus grevyi).

A betegség ismertebb elnevezései:

• lovak fertőző kevésvérűsége (magyar rövidítése FKV);
• lovak fertőző vérszegénysége;
• Ló-AIDS;
• angol elnevezése: Equine Infectious Anemia (EIA);
• angol köznyelvi elnevezése: swamp fever.

A legfontosabb tudnivalók

A lovak fertőző kevésvérűségét egy retrovírus (RNS-örökítőanyaggal rendelkező, emlősöket és madarakat megbetegíteni képes kórokozó) okozza. A vírus az embert nem betegíti meg.

Lovakban az esetek kisebb részében már a betegség kezdeti heveny, lázas általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, Azonban az esetek többségében inkább elhúzódó lefolyású, és több havonta ismétlődő lázas rohamokkal, vérszegénységgel, gyengeséggel járhat, emellett a fertőzött ló testén több helyen jelentkező ödéma (vizenyős duzzanat) figyelhető meg.

A fertőzött állatokat jelenleg semmilyen módszerrel és eszközzel nem lehet meggyógyítani, és nincs esély a betegségből való spontán felépülésre. Sőt a beteg állatok a tünetmentes időszakokban is terjesztik a vírust, egészen életük végéig, ezért környezetükre nagy veszélyt jelentenek.

Éppen emiatt Magyarországon szigorú bejelentési kötelezettség alá tartozik a betegség, ami azt jelenti, hogy az állattartó köteles jelezni a szolgáltató vagy a hatósági állatorvos felé, ha lován a betegség tüneteit észleli.

A betegség előfordulása

A kórokozó Amerikában, Európa egyes részeiben (pl.: Romániában), a Közel- és Távol-Keleten, Oroszországban és Dél-Afrikában általánosan elterjedt. Jellemzően a mélyen fekvő nedves vidékeken gyakoribb, mint a magas hegyvidékeken. Magyarországon 1965 és 2010 között, a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően nem jelentkezett a fertőzés.

A betegség tünetei

Lovak esetében a betegség lappangási ideje 1 hét és 3 hónap közötti, ez a felvett vírus mennyiségétől függ elsősorban.

Heveny esetekben előforduló tünetek:

• állandó, esetenként hullámzó lefutású 41-42 C°-os láz;
• tompultság, fáradékonyság;
• imbolygás (főként a hátulsó végtagok gyengesége miatt még állás közben is);
• egyes esetekben néhány nap elteltével a testhőmérséklet a normális alá csökken, ezt követően az állatok elhullanak;
• a nyálkahártyákon apró vérzések jelennek meg;
• a nyálkahártyán szennyesvörös szín is megfigyelhető a pangásos szívelégtelenség okán;
• vizenyős duzzanatok a test mélyebben fekvő részein, a végtagokon, mellkas és a has alján;
• a tünetek pihentetett lovakban 3-5 napon belül elmúlnak.

Elhúzódó betegség esetén továbbá:

• általában 1-3, vagy csak 6-12 hónapos időközzel a lázrohamok ismétlődnek;
• a fellépő lázrohamok egyre tovább tartanak;
• a beteg ló soványodik;
• romlik a fizikai teljesítőképesség;
• fénytelenné válik a szőr;
• súlyosbodik a vizenyősség;
• a hátulsó végtagok folyamatosan gyengülnek.

Az idő előrehaladtával a kialakuló további fertőzések miatt a fertőzött ló elpusztul.

A szamarak és egyes lófajták valamivel ellenállóbbak a betegséggel szemben. Ez azt jelenti, hogy általában nem mutatnak tüneteket, de a vírust ugyanúgy hordozzák és terjesztik.

Hogyan terjed a betegség?

A betegség terjesztésében szerepet játszanak:

• Vérszívó ízeltlábúak (pl.: bögöly, szúrólegyek, szúnyogok, kullancsok), amelyekben a vírus nem szaporodik, csak 1-2 óráig marad fertőzőképes, így 200-300 méternél nagyobb távolságra nem szállítják el a kórokozót.
• A nem szakszerűen végzett állatorvosi beavatkozások, nem steril tűk, illetve műtéti eszközök.
• Fertőzött, vemhes kancában a vírus átjut a magzatba is. Ilyenkor a kanca vetél, vagy fertőzött csikót ellik. A fertőzött kanca teje nem jelent veszélyt a csikóra.
• További tapasztalatok arra utalnak, hogy a fertőzött ló váladékaival (bélsár, vizelet, nyál, orrváladék, ondó, hüvelyváladék) is üríti a vírust.
• A fertőzés közös eszközhasználatból (pl.: zabla, közös etető, fogreszelő, patakés, endoszkóp) és harapások útján is átvihető.
• Fedeztetés során is átadhatják egymásnak a lovak.

Tetézi az amúgy is súlyos helyzetet, hogy a vírus nagyon ellenálló:

• beszáradt vérben 7 hónapig;
• vizeletben és bélsárban naptól védett helyen 10 hétig;
• füllesztett trágyában 4 hétig őrzi meg fertőzőképességét.

A fertőző kevésvérűség terjedésének sebessége több dologtól függ, de a leginkább az alábbi tényezők vannak hatással arra, hogy a fertőzést átadják-e az állatok egymásnak:

• A fertőzött állat általános állapota nagyban befolyásolja, hogy mennyi vírust bocsájt ki a környezetbe. Az éppen tünetmentes állatok vírusürítése pedig alacsonyabb.
• A fertőzéshez kevés vírus is elég, ha közvetlenül a véráramba jut a fertőzött anyag (nyílt sebek, nem megfelelően beadott injekció, vérszívás), ettől eltérő esetben minimális a fertőződés esélye.
• A külvilágra kikerült vírust ért szélsőségesebb környezeti hatások (erős napfény, magas vagy nagyon alacsony hőmérséklet, frissen kijuttatott fertőtlenítőszerek stb.) is befolyásolják, hogy a vírus partikulák fertőzőképesek maradnak-e addig, amíg újabb fogékony állattal kerülnek kapcsolatba.

Mit kell azonnal tenni, ha felmerül a fertőzés gyanúja?

Ha fertőző kevésvérűség tüneteit észleljük egy állaton, akkor lehetőség szerint azonnal különítsük el, és hívjunk állatorvost!

A tünetmentes hordozók kiszűrése érdekében a ló általános állapotától függetlenül (azaz, hogy vannak-e tünetei vagy sem) Magyarországon minden 6 hónaposnál idősebb ló kötelező vérvizsgálatát (fertőző kevésvérűség és takonykór szerológiai vizsgálata) három évenként a tulajdonos költségére el kell végezni.

Olyan lovak esetében, amelyek más állattartó lovaival érintkezhetnek – például sportrendezvények vagy bemutatók résztvevői –, a tulajdonos évente köteles elvégeztetni a szűrést. A fenti kötelezettségeket a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 195. § (1)-(2) pontja írja elő.

A vizsgálat költségeire a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendeletben foglaltak szerint támogatás igényelhető.

A kötelező vérvizsgálatról

Tehát fontos, hogy olyan lovak esetében, amelyek más állattartó lovaival érintkezhetnek – például sportrendezvények vagy bemutatók résztvevői –, a tulajdonos évente köteles elvégeztetni a szűrést.

A vizsgálat költségeire igényelhető támogatás kéréséhez fel kell venni a kapcsolatot a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal állategészségüggyel foglalkozó főosztályával, akik pontos felvilágosítást adnak a szükséges iratokról, a kitöltendő nyomtatványokról és a teljesítendő feltételekről. Továbbá az állományt ellátó szolgáltató állatorvossal is szerződni kell.

A kötelező adategyeztetést és a minta átfutási idejét is gyorsíthatják a következők:

• tulajdonos adatai teljeskörűen rendelkezésre állnak (név, cím, születési idő, hely, anyja neve, adószám, MVH regisztrációs szám, ha van);
• a vérvizsgálat dokumentumait a költségviselő megfelelően aláírja, céges megrendelő esetén nem hiányzik a bélyegző lenyomat sem;
• ló pontos azonosítása: név, ivar nem elég, chipszám, útlevélszám, jegyei, bélyegei (sütése).

Mindezek hiányában a lelet nem adható ki, mert az egyed azonosítása nem egyértelmű.

Szükséges szigor

A hatóság is felhívja a figyelmét minden lótartónak, hogy fertőzött területekre szervezett lovastúrák, a kétes egészségügyi státuszú, illegálisan, papírok és karanténozás nélkül behozott lovak veszélyeztetik Magyarország kedvező járványügyi státuszát és lovaink biztonságát.

Bár Magyarország eddig vírusmentesnek számított, a szomszédos Romániában azonban a betegség általánosan elterjedt, és a fertőzött állomány levágását nem hajtják végre következetesen. A romániai, veszélyeztetettebb területekre szervezett, egyre gyakoribb magánlovastúrák fokozzák a magyarországi előfordulás veszélyét.

Érdekességek a lovak kevésvérűségéről

Mivel az emberi AIDS megbetegedést is ez a típusú vírus okozza, ezért a betegséget ló-AIDS néven is említik. A két kórokozó között egyébként semmi egyéb kapcsolat nincs.

Az első olyan betegséget, amelyet retrovírus okoz, a lovak fertőző kevésvérűségét 1904-ben fedezték fel, bár csak jóval később ismerték fel, hogy a kórokozó egy vírus.

Kapcsolódó cikkek:

• Bács-Kiskun vármegyében azonosították májusban a lovak fertőző kevésvérűségét
• 2019: Két Pest megyei lónál is kimutatták a fertőző kevésvérűséget
• Kehesség, azaz lóasztma elleni tippek télen
• Lovaink bőre is sérülékeny: tippek a napégés ellen
• Mitől lesz szénahasuk a lovaknak?
• A muraközi ló nemzeti kincsünk

Kapcsolódó jogszabályok:

• 41/1997. (V. 28.) FM rendelet
• 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet