Lovak esetében szénahasnak azt az elváltozást nevezzük, amikor az állat hasi része aránytalanul nagy, a kondíciópontja viszont alacsony.
A lovaknál alkalmazott Henneke-féle kondíciópontozás során a maximális 9-ből általában 4 vagy ennél kevesebb pontot kapnak ezek az állatok. Nem látható tehát zsír a faroktő-, nyak-, hát- és lapockatájékon, a bordák jól láthatóak, a has viszont széles, hordószerű. A szőrzet fénytelenné, durvává válik.
A szénahas kialakulásának leggyakoribb oka a helytelen takarmányozásban rejlik.
Az elváltozás neve is mutatja, hogy a szénában kell keresnünk a probléma okát (mielőtt azonban a takarmányt megvizsgáltatjuk, érdemes egy parazitaszűrést is elvégeztetni a székletből, hiszen a belső élősködők is okozhatnak hasonló tüneteket).
A gyenge minőségű széna nem tartalmazza az állat számára szükséges összetevőket, így az állat egyre többet és többet próbál enni belőle. Emellett az emésztőrendszer a passzázs lassulásával reagál a táplálóanyagok hiányára.
Ennek az az oka, hogy ha minél több időt tölt az elfogyasztott takarmány a gyomor- és bélrendszerben, annál nagyobb esély van a táplálóanyagok emésztésére és felszívódására. Végsősoron az emésztőrendszer folyamatosan telítődött állapotba kerül. Ezért domborodik ki az állatok hasa.
A lovak emésztése eltér a többi egygyomrú állatokétól (pl. sertés). A szálastakarmányokban található rostokat a vakbélben és a vastagbélben élő mikrobák segítségével tudják hasznosítani.
Azonban ezek a mikroorganizmusok csak a hemicellulóz és a cellulóz típusú rostokat képesek fermentálni, a lignint nem. Ha túl sok a lignin a szénában, akkor az végső soron nem szolgáltat energiát a lónak, csak eltelíti a beleket.
A teljes cikket a Magyar Állattenyésztők Lapja 2025. januári számában olvashatják.
