Tekintsük át a januári és februári kerti teendőinket, amelyek szükségszerű elvégzése jelentősen megkönnyíti az év további részében a dolgunkat.
A tavaly megjelent év eleji tennivaló-gyűjteményben szó esett az elengedhetetlen tervezésről, egyes dísznövény- és gyümölcsfa-fajaink ápolásáról, a csapadékos idő esetén elvégezhető nagy szerszám-, vetőmag- és növényvédőszer-leltározásról, illetve az olyan fontos teendőkről is, mint a komposzthalom megforgatása, a kertünkbe látogató madarak etetése, valamint az ágyások előzetes gyommentesítése. Kiegészítésképpen ebben a cikkben áttekintjük a további, kertünkhöz kapcsolódó, januári-februári teendőket, amelyek mostani elvégzése szükségszerű, illetve megkönnyíthetik az év további részében a dolgunkat.
Készítsük el a veteményesünk vetésforgóját!
Ha tudatosan odafigyelünk az egyéves haszonnövényeink elhelyezésére az ágyásokban, számtalan kellemetlen meglepetéstől megkímélhetjük magunkat. Egyrészt azt kell számításba vennünk, milyen növényeket vetettünk/palántáztunk tavaly egy adott helyre, illetve arra is figyelhetünk, milyen növényeket helyezünk idén egymás mellé, hogy kihasználhassuk a jószomszédi, és elkerülhessünk a rossz-szomszédi viszonyokat. Rajzoljuk le a kertünket, jegyezzük fel az előveteményt és nagyvonalakban a tervezett utóveteményeket is! Évközben vezethetjük a tervrajzon vagy egy külön naplóban az idei vetés/ültetés, betakarítás, növényvédő szeres kezelések idejét is. Ezeket az adatokat évről évre feljegyezve felbecsülhetetlen értékű információkat biztosítunk magunknak az elkövetkezendő évekre.
Egy előzetesen jól megtervezett veteményeskertben a növények segítik egymás fejlődését
Raktárellenőrzés
A szerszámok (kislapáttól kezdve a metszőollón át a gereblyékig), segédeszközök (kötözőanyagok, virágcserepek, balkon- és szaporítóládák, fóliák, növényjelölő táblácskák), gépek (fűnyíró, sövénynyíró, motoros fűrész), öntözőberendezések (a legegyszerűbb öntözőkannától a fóliaház beépített öntözőrendszeréig), vetőmagok és növényvédő szerek ellenőrzését megejthetjük azokon a napokon, amikor az időjárás nem teszi lehetővé a kinti munkát.
Ellenőrizzük le a szerszámokat és segédeszközöket!
Vetőmag-készlet
Az idén számunkra szükséges vetőmagokból csak úgy tudunk hiány és pazarlás nélkül is felkészülni, ha megterveztük az idényt a korábban leírtak szerint. Mielőtt vásárolni indulnánk, nézzük meg az otthoni készletet: milyen magokat használhatunk még? A biztonság kedvéért érdemes balkonládákban vagy mini üvegházban ezekből a magokból próbavetést végezni, így biztosabban felmérhető a magok csírázóképessége.
Február elején a fóliasátorban és üvegházban megkezdődhet a vetés és palántázás. Fűtött fóliasátorban a hónapos retkek egészséges fejlődése érdekében 2-3 naponta már öntöznünk kell őket, sőt enyhébb időben naponta adhatunk nekik egy keveset.
Gondoljunk a kerti tó lakóira is!
Egyre több kertnek ékes dísze a kerti tó. A benne lakó halaink sikeres áttelelése érdekében helyezzünk a vízbe egy szalmaköteget vagy egy-egy kákát, így meggátoljuk a tó felszínének teljes befagyását, a halak elegendő oxigénhez jutnak, a növényi és állati maradványok bomlásából származó gázok pedig távozni tudnak. A fagyok elmúltával szabadítsuk meg a kerti tavat a különböző növényi maradványoktól!
A kerti tavat ne engedjük teljesen befagyni!
Ha már a víznél tartunk: a kerti csap szigeteléséről se feledkezzünk meg, amit biztosíthatunk megvásárolt vagy otthon összerakott alkalmatossággal is; a lényeg, hogy a tartós hidegben védve legyen a csap!
Ellenőrzési és karbantartási munkálatok
Január végéhez közeledve ideje végigjárnunk a szőlősorokat a támrendszer ellenőrzésére: cseréljük ki az eltört karókat és elszakadt huzalokat! Február elején enyhe idő esetén megkezdhetjük a szőlő metszését is (-5 oC alatt semmiképpen se metsszünk, sőt akkor sem, ha a következő napokra az előrejelzés fagyot ígér). Ellenőrizzük azoknak a növényeknek a kötözőjét és karóját is, amelyeket a téli hónapokra rögzítettünk vagy betakartunk!
A szőlő támrendszerét is vizsgáljuk át!
Folyamatosan ellenőrizzük a kamrában tárolt zöldségeket és gyümölcsöket! A penészes darabokat távolítsuk el, a még menthető összenyomódottakat vagy kissé sérülteket mihamarabb használjuk fel! A borospincébe is tegyünk egy kitérőt, és szellőztessük ki óvatosan, ha nedvességet észlelünk!
Ellenőrizzük a komposzthalmot! A részlegesen lebomlott szerves anyagokból álló komposztot keverjük át, hogy elősegítsük a legteljesebb bomlást. A karácsonyfaként szolgáló vágott fenyők kis darabokra vágva remek komposzt-alapanyagot nyújtanak: bár nagyon lassan bomlik le mind a nitrogénben gazdag tűlevél, mind a magas széntartalmú faforgács, laza szerkezetével engedi levegőhöz jutni a kopmoszthalmot, javítva így annak struktúráját és minőségét.
Ne feledkezzünk meg a kerti bútorok, hintaágy, homokozó, hinta, kerti sütöde átnézéséről sem, mert ha valamit javítani szükséges, most még kényelmesen beszerezhetjük a szükséges anyagokat és szerszámokat.
A szabadföldi ágyásokat februárban, a talajmenti fagyok nappali felengedése után elkezdhetjük előkészíteni: gyomláljuk ki, majd gondosan gereblyézzük el, végül ráhelyezhetjük és nehezékkel rögzíthetjük az átlátszó fóliánkat, ami segít szárazon tartani a talajt, és elősegíti a felmelegedését, így teremtve optimális feltételeket a korai szabadföldi vetéshez. Ha a talajunk kémhatása savanyú, akkor szórjunk ki meszet azokba az ágyásokba, ahova káposztát tervezünk.
Az első vetés, ültetés
Már karácsonykor elvethetjük a vöröshagyma magjait, bár a legtöbben nem a magról történő szaporítást választjuk. Aki szívesen kísérletezne vele, már decemberben nekivághat. A sikeres vetés eredményeképp az áprilisban kiültetett hagymákból jóval nagyobb hagymák fognak a szabadföldben növekedni, mint a dughagymáról szaporított egyedek.
Február utolsó hetében – ha az időjárás engedi – szabadföldbe elvethetjük a borsót, lóbabot, a gyökérzöldségféléket és a hónapos retket is. -10 oC-ig bírja a hideget a fodros kel egyik fajtája, a fekete káposzta (Brassica oleracea ‘Lacinato’). A februárban elvetett magokból fejlődő palántákat kb. 15 cm-es fejlettségi állapotukban kiültethetjük szabadföldbe. Ilyenkor ültethetjük a nagy térigényű csicsókát is.
Fedett helyen vethetünk télálló egynyári virágokat, hogy tavasszal már ki tudjuk őket ültetni. A vásárolt hóvirághagymákat is eldughatjuk, a meglévő nagy csoportokat elvirágzás után szétszedhetjük több csoportba.
A hóvirághagymákat virágzás után több csoportra is szétszedhetjük
Februárban van itt az ideje a málna ültetésének is: a jó vízelvezetésű, enyhén savas talajt kedveli, eszerint válasszunk helyet vagy készítsük elő a talajt. Sekély gyökérzetét ültetéskor gondosan terítsük szét, ne ültessük mélyre és hagyjunk a tövek között 40-60 cm távolságot! Ültetés után terítsünk le köréjük mulcsot, majd vágjuk vissza a vesszőket kb. 20 cm-esre.
Folyamatosan ellenőrizzük csírázó és fiatal növényeinket, hogy idejében észleljük a károsítók (pl.: meztelencsiga, vincellérbogár) megjelenését.
Termésben, virágban, kertbe látogató barátokban és élményekben gazdag új esztendőt kívánok mindenkinek!
Kapcsolódó cikkek:
- Kerti kalendárium – tennivalók az év utolsó hónapjában
- Tennivalók a ház körül az év első két hónapjában
- Metszés tavasztól télig I. rész – mit metsszünk télen?
