24℃ 12℃
május 1. Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József
Ház, táj blog

Seprűzanót: Minden, amit tudni érdemes

Agrofórum Online

A seprűzanót vagy seprőzanót hazai karrierje egy amerikai mesével kezdődött, majd a különleges téli dekorációt igénylők bejárati ajtajánál folytatódott. Mit kell tudnunk a növényről? Hogyan gondozzuk, hogy év közben a kertünket díszítse?

Az adventi időszakban idén is egyre több helyen láthatunk grincsfát (más néven manófát). Biztos többen is elgondolkodtunk, hogy vajon milyen növényből készülnek a legszembetűnőbb, legérdekesebb díszek. Melyik növény ez? Mit kell tudni róla? Ismerkedjünk meg közelebbről is a seprűzanóttal!

A zanótok a hüvelyesek rendjébe (Fabales), azon belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, ezen belül a zanótfélék nemzetségébe tartoznak. Amiből a manófát készítik, az a közönséges seprűzanót vagy régies nevén seprőzanót (Cytisus / Sarothamnus scoparius).

Seprűzanót termesztése
A seprűzanót természetes élőhelyén 1-2 m magasra növő, mészkerülő félcserje

A növény egész Európában elterjedt, hazánkban a nyugat-magyarországi növénytársulások honos tagja. Természetes élőhelyén is 1-2 m magasra növő, mészkerülő félcserje. Sovány talajú erdőkben és szilíciumban gazdag területeken csoportosan nő.

Természetvédelmi státuszát tekintve hazánkban nem védett növény.

Seprűzanót megjelenése

Az évelő, lombhullató cserje. Jól tűri a fagyot, gyorsan nő. Alakja gömbölyű, ágai vékonyak, hosszúak, szürkés-zöld színűek, és egyenesen felfelé nőnek vagy a talajra terülnek. A növény magassága átlagosan 70-100 cm, de 2 méter magasra is megnőhet. Levelei aprók, ritkásan állnak, tojásdad alakúak, nagy részük már virágzáskor lehull. Különlegessége, hogy ágai télen is zöldek maradnak. Ez az oka annak, hogy sok helyen tévesen örökzöldként említik. Virágai aranysárga színűek, illatosak, és az ágak teljes hosszában nyílnak májusban és júniusban. A nemesítési munkáknak köszönhetően találkozhatunk már bíbor és fehér színű virágzatokkal is. Virágzása rövid, a virágok sajnos hamar lehullnak a növényről. Hüvelytermései hosszúkásak, éretten sötét színűek lesznek.

Bíbor vagy fehér virágú zanót
A kertészetekben találkozhatunk bíbor vagy fehér virágú zanóttal is

Környezeti igényei

Enyhén savanyú kémhatású talajt igényel, a tápanyag-tartalomra nem kényes. Jól tűri a szélsőségesen homokos és agyagos talajt is. A legszebben napos vagy félárnyékos helyen fejlődik.

Gondozása

A seprűzanót vízigénye közepes, virágzása idején és nagy hőségben gyakoribb (hetente többszöri) öntözést igényel. Virágzása után szükséges metszeni, egyrészt az idős, sérült vagy elhalt ágak eltávolításával a növény megújuló képességének és kondíciójának javításáért, másrészt a bőséges virágzás érdekében.

Az idősebb növények nem vetik meg a tápanyag-utánpótlást, akár tápoldat, akár szilárd szerves trágya formájában kapják azt. A tápanyagok kijuttatását az őszi hónapoktól kezdve egészen tavaszig szüneteltessük, hogy a növénynek legyen elég ideje és lehetősége felkészülni a téli hónapokra, és ne a növekedésre koncentráljon a tápanyag-dömpingben.

Zanót a kézben
A zanót a hüvelyesek családjába tartozik – hüvelytermése hosszúkás, éretten sötét színű

Növényvédelem

Előfordulhat, hogy a seprűzanótot gomba vagy baktérium támadja meg. Ezek a kórokozók levélfoltosodást okozhatnak. A kicsi, kör alakú, sötét színű, barna vagy fekete foltok súlyos esetben az egész növény lombozatát beboríthatják. A rovarok, a szélsőséges időjárás, a magas páratartalom, a fertőzött növények metszése után le nem fertőtlenített kertészeti eszközök is hozzájárulhatnak a kórokozók terjedéséhez.

A leghatékonyabb védekezés, ha minél előbb eltávolítjuk a növényről a fertőzött leveleket. Kerüljük az egész növényt beborító öntözést, a vizet próbáljuk inkább közvetlenül a talajra juttatni. Ne ültessük a növényeket túl szorosan egymás mellé!

Fontos tudni!

A zanót szpartein (kinolizidin-alkaloid) hatóanyagának köszönhetően minden része mérgező, de növényi hatóanyagait professzionálisan feldolgozva szív- és érrendszeri panaszok, alacsony vérnyomás, visszérbetegség kezelésében alkalmazták. A nyugati orvoslás a mai napig gyógyszeripari alapanyagként dolgozza fel.

Zanótfajok
A zanótfajoknak minden növényi része mérgező

Érdekességek

A seprűzanót nevet azért kapta a növény, mert régen seprűt fontak a hosszú, vesszőszerű ágaiból (innen ered a seprőfű neve is). Régen sokféleképpen hasznosították a növényt: nemcsak seprűt készítettek belőle, hanem rostjaiból textília is készült, a kérgét bőr cserzésére, leveleit sör ízesítésére használták fel.

Mivel gyökérzete futóhomok megkötésére és lejtők stabilizálására is alkalmas, egyre többször találkozhatunk vele az autópályák töltésein is.

A „Mindent a növényekről” cikksorozat előző részei:

Kapcsolódó cikkek:

Elődeink tudása II. – köhögés és gyógynövények

2025. április 30. 05:40

A leggyakoribb „lábon kihordott” betegségeknek a különböző súlyosságú megfázások számítanak, amik miatt nem feltétlenül maradunk ki az iskolából vagy a munkából. A gyógyulásunkat, sőt még a betegség megelőzését is sok növény teája segítheti.

Gyűjtsük össze a konyhában a húsvéti tojásfestéshez a színezőanyagokat!

2025. április 18. 05:40

A természetes színezőanyagokkal elképesztően változatos húsvéti tojásokat festhetünk az ünnepre.

Kapcsolódjunk be a Tavaszi természetles programba!

2025. április 12. 05:40

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület április 1-től ismét elindította a Tavaszi természetles országos programot, amelynek keretein belül önkéntesen becsatlakozhatunk az Egyesület munkájába.

Helyezzünk ki fészekalapanyagot a madaraknak!

2025. április 8. 05:40

A megfelelő fészekanyag összegyűjtése energia- és időigényes feladat a kertünkben fészkelő madarak számára is, éppen ezért már ezekben a hetekben is kevesebb idejük van a leendő madárszülőknek eleség után nézniük.

Rövid beszámoló új gyomnövények szántóföldi jelenlétéről a Közép-Európai régióból

2018. március 15. 12:20

A földhasználó emberek azok, akiket egzisztenciájában is képes elérni és befolyásolni a változó gyomflóra. Nagyon nagy a szerepük/felelősségük a gyompopulációk fejlődésének alakulásában (eliminálódik, lokalizálódik, netán elhatalmasodik). A szerző célja, hogy bővítse a gazdálkodók számára rendelkezésre álló információkat segítve ezzel őket a legjobb döntések meghozatalában.

Harlekinkatica: Az inváziós kártevők

2018. november 24. 08:36

A harlekinkatica hazai megjelenése után rövid időn belül a leggyakoribb katicabogarunk lett. Annak ellenére, hogy mint ragadozó, jelentős hasznot hajt a kártevők szabályozásával, veszélyt jelent a Magyarországon őshonos rovarokra, így elterjedése természetvédelmi szempontból kifejezetten károsnak tekinthető.

Új rovarölő hatóanyagot jelentett be a Syngenta

2020. december 30. 08:38

A hatóanyagot először a világon 2020 szeptemberében Guatemalában jegyezték be. Néhány éven belül a tervek szerint a világ 60 országában is elérhető lesz.

Nem csak itthon probléma a piretroid-rezisztencia

2021. május 29. 06:38

A repcefénybogár az egyik legelterjedtebb és potenciálisan legsúlyosabb tavaszi repcekártevő, mely a világ számos pontján károsítja a bimbózó repceállományokat.