A valóban fenntartható kertek tervezésének sok alapszabálya van, és messze más, mint ami a leginkább a köztudatban van. Egy fenntartható kert esetében már az alapoknál úgy kell eljárni, hogy körültekintőek legyünk minden téren. Ezeket az alapokat hoztam mai témának, melyeket mi betartunk minden egyes kert tervezésénél.
Hosszú-hosszú éveken keresztül azt gondoltam, hogy elsősorban az a jó, ha a megrendelő igényeit elkészítem és pont. Aztán sok évvel ezelőtt, még jócskán a nagy “fenntarthatósági láz” előtt eszméltem rá, hogy meghazudtolom önmagam, ha nem arról szól a kert tervezése, amiben hiszek, hanem csak mások elképzeléseit tartom szem előtt, és nem veszem figyelembe a kert, a talaj, a környezet igényeit. Igen, én is terveztem sziklakertes – gyepes – tujasoros kertet, mert erre volt igény, és megfordult mediterrán hangulatú kert terve is a kezemben, és bár elmondtam, hogy fel kell készülni a sok fenntartó munkára, mégis más emberként szemléltem akkor a tervezési folyamatot.
Az alapok nem változtak meg teljesen, mert az első akkor is a talaj megismerése volt, de ma már mégis több szempontot figyelek egy jól működő, valóban fenntartható kert esetében.
Minden a talajnál kezdődik
Egy fenntartható kertnél még inkább fontos, hogy a talajt úgy ismerjük, mint a tenyerünket. Minden talaj más, és minden talaj másképp viselkedik. Két telekforma, lejtés sem egyforma, és minden kertben máshol gyűlik fel a víztöbblet, másképp szivárog el egy nagy eső utáni vízmennyiség is.
Egy igazán fenntartható céllal épített kertnél havonta vagy kéthavonta meglátogatom a területet a tervezés során és alaposan kifaggatom az ügyfelet is, hogy vajon mikor hol olvad el hamarabb a hó, mikor mennyire és hova süt a nap, és hogyan állunk a talajvízzel. A talajszerkezet ismerete sokban segíti majd a munkánkat.
Esőkertek, erdőkertek és veteményes keveréke
A köztudatban talán az erdőkert a legismertebb fenntartható kerttípus, amit ha okosan kombinálunk esőkerttel, akkor akár egy öntözésmentes évelőágyást is kialakíthatunk egy erdős-lombos fás környezet mellett.
De ha ennyire természetközeli a tájkép a kertben, hogyan fér meg benne a veteményes?
Veteményes minden kertbe kellene, nem csak a fenntartható szellemben épültekbe, hiszen manapság a legnagyobb érték, ha magunk termelhetünk friss zöldséget, gyümölcsöt.
Ezt tehetjük akár önöntözős magaságyásokba, hogy a csapadékot a lehető legjobban hasznosíthassuk.
Miért fontos minden apró részlet megfigyelése?
Minden kerttulajdonos vágyik különleges növényekre, netán mediterrán származásúakra is. A magnólia is egy olyan díszfa, melynek védett hely kell, főleg az első pár évben. Ehhez tudni kell viszont, hogy a kertnek melyek a védett zugai.
Amikor időről időre megfigyelek egy üres telket, kertmaradványt egy építkezés után, akkor sok olyan információm lesz a kertről, mely hosszútávon megalapozza a kert fenntarthatóságát. Hol olvad el először a hó? Valószínűleg ott egy melegebb zug van. Hol folynak össze a talajmenti vizek, hol alakulnak ki sárosabb foltok? Oda érdemes a vizet jobban szerető növényeket ültetni.
