28℃ 17℃
szeptember 1. Egyed, Egon, Noémi, Tamara
Kiskerti teendők

A pH hatása a permetezés hatékonyságára

Agrofórum Online

Amikor azt hallom egy termelőtől, hogy nem használ a szer, vagy azt tapasztalom egy szaktanácsolt területen, hogy valóban nem úgy hat az a hatóanyag, ahogyan elvárnánk; akkor két dologra kell gondolnunk hibalehetőségként. Az egyik a kijuttatási technológia (mikor, hogyan, mivel stb.) s miután ennek gyorsan utána lehet járni, jöhet a másik: a permetezéshez használt víz megfelelősége!

Mert mivel permetezünk? Nagyrészt vízzel, kis részben hatóanyaggal, amit vízben hígítunk a megfelelő koncentráció eléréséhez. Sok esetben több ezer liter vízhez teszünk csupán fél decinyi hatóanyagot, mégis hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a víz minőségének a szerepét a növényvédelem sikerében.

Pedig óriási a szerepe, mivel a vizeink minősége nem állandó! Az sem mindegy, hogy csapvízből vagy fúrt kútból vesszük a permetlé alapját, de kiemelten fontos minden minőségi paraméteren belül a pH!

A pH-érték befolyásolja az oldhatóságot és a tápanyagok felvételét. Ahhoz, hogy a növény hatékonyan fel tudja venni és hasznosítani tudja, a tápanyagoknak vízben oldott formában kell lenniük.

Valamelyest megoszlik a témában fellelhető szakirodalom az optimális pH tartományon, de általában igaz, hogy a legtöbb növényvédő szer esetén a legalkalmasabb a pH 6-7 között, a legtöbb lombtrágya esetén pedig 5,5-6,5 közötti tartományban van.

Általánosságban elmondható, hogy a lúgos víz (pH-érték 7 fölött) a lúgos hidrolízis miatt csökkenti a növényvédő szerek hatását, nőhet a lebomlási idő. A túl savas víz (pH 5 alatt) hatással lehet a tankkeverék stabilitására. A szélsőségesen lúgos vagy savas kémhatású víz károsíthatja a növényt!

Minden növényvédő szer viselkedését nem ismerjük, de vannak kiemelkedő példák, amiket tudnia kell, mielőtt használja:

  • Lúgos hidrolízis miatt csökken a hatása a piretroidoknak, a klórpirifosznak, a dimetoátnak, a glifozátnak.
  • A szulfonilurea hatóanyag csoportba tartozó gyomirtó szerek bomlása pedig gyorsul a pH csökkenésével (savas közegben).

Nem csak az egyes hatóanyagokkal kell számolnunk, a legtöbb permetezés során több anyagot is összekeverünk. Mivel különböző anyagok különböző pH-n fejtik ki hatásukat, így egy-egy nem megfelelően összeállított „koktél” csökkentheti a kezelés egyik vagy másik összetevőjének hatékonyságát.

A fentiek után azt tanácsolom, hogy amennyiben Ön is gyakran tapasztalja, hogy nem hatnak a növényvédő szerek, ellenőrizze a permetezéshez használt víz pH-ját. Érdemes a különböző adalékanyagok/segédanyagok közül választani egy pH stabilizátort (rengeteg cég termékpalettáján szerepel már ilyen anyag) és azzal beállítani a permetlé pH-ját 6-7 közötti értékre.

Minden egyéb (és gyanús) esetben kérje növényorvosa, szaktanácsadója, a termékek promótereinek véleményét!

Nyár végi tápanyagpótlás a hobbikertben

2025. szeptember 1. 05:40

A nyár végi tápanyagpótlás nem látványos munka, de hosszú távon kifizetődik. Megerősíti a növényeket, segíti a regenerációjukat.

Nyár végi öntözési tippek, ha túl nagy a szárazság

2025. augusztus 25. 05:40

Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány praktikus tanácsot, hogy hatékonyan, takarékosan és növényei egészségét szem előtt tartva öntözhessen ebben a kritikus időszakban.

Nyár végi gyepápolás: erős alap jövő tavaszra

2025. augusztus 23. 14:10

Nyár végén fontos a folyamatos gyepgondozás – ekkor történik a talaj regenerálása, tápanyag-utánpótlás és a tél előtti felkészítés.

Gyomláljunk vagy sem a nyári melegben?

2025. augusztus 7. 05:40

A nyári gyomlálás nem minden esetben előnyös, sőt, a forróságban kifejezetten káros is lehet a talaj vízháztartására nézve.

A tarlóápolásról – növényvédős szemmel

2019. július 1. 06:26

A tarlóápolás alapvető célja az, hogy a forró és száraz nyári időszakban minimalizálja a vízveszteséget. Minden egyéb cél, feladat másodlagos. A víz megőrzése létfontosságú ahhoz, hogy a soron következő kultúra termesztése eredményes lehessen. természetesen a tarlóápolásnak növényvédelmi vonatkozásai is nagyon fontosak. Az elhalt növényi maradványok a nekrtotróf, a zöld növények (árvakelés, gyomok) a biotróf kórokozók számára jelentenek fennmaradási lehetőséget. A tarlókon kialakuló árvakelések, illetve az ott fejlődő gyomszőnyeg nemcsak növénykórtani és gyomirtási problémákat vet fel, hanem ezeken a növényeken olyan állati károsítók is tenyészhetnek, szaporodhatnak, amelyek később az őszi vetésű kultúrnövényeinket veszélyeztethetik.

Milyen kórokozók károsíthatják a szeder levelét?

2019. június 20. 13:01

R. Balázs kérdése: Milyen kórokozók okozhatnak gondot a szeder levelén?

Május utolsó napjaiban sem csökkent a fertőzési nyomás

2024. június 3. 13:10

Fertőznek a kórokozó gombák, nagy erővel támadnak a levéltetvek, a gyümölcsmolyok és egyre több cseresznyelegyet fognak a ragacsos sárgalapok. Növekvő fertőzési nyomásról, teendőkról Zsigó György növényorvos növényvédelmi felhívását olvashatják.

Hatékony tavaszi rovarvédelem a repcében - különös tekintettel a piretroid-rezisztens repce-fénybogarakra

2018. február 26. 16:40

Az elmúlt évek zöldtrágya növényei és a repce vetésterületének növekedése magával hozták az állati kártevők felszaporodását.