Bár sok lombhullató fa és cserje levelei ősszel pirosra, narancssárgára vagy sárgára színeződnek, néha még a kifejezetten a csodás őszi színek alapján ismert növények színe is fakóbb lehet.
Az év nagy részében a csodás őszi színeket adó levélpigmenteket a zöld klorofillpigment elfedi. Ahogy a klorofill elkezd lebomlani, közvetlenül a levelek lehullása előtt, a többi pigment: a karotinoidok és az antociánok kerülnek elő.
Mitől színesek az őszi falevelek?
A klorofill felelős a levelek túlnyomórészt zöld színéért, amely szín a fotoszintézis során a kék és vörös fény elnyeléséből származik (ennek energiáját használja fel a növény a saját szervezete építéséhez).
A karotinoidok főként sárga vagy narancssárga színűek, mint például a sárgarépa, és másodlagos szerepet játszanak a fotoszintézisben. Színüket általában elfedi a klorofill zöldje.
Az antociánok (vagy antocianinok) a fotoszintézis melléktermékeként keletkező, vörös vagy lila színanyagok. Egyes növényekben, például a vérbükkben (Fagus Sylvatica f. purpurea) az antociánok dominálnak, emiatt annyira különleges, lilás-bordós színű ez a fa. Érdekesség, hogy az antociánok adják a bordó-lila gyümölcsök, például a szeder színét.
E pigmentek koncentrációváltozása okozza a színváltozást – de az intenzitás az időjárási és a fajok közötti genetikai, valamint az egyazon faj egyedei közötti különbségeknek is az eredménye.
Amikor a gyenge szín okai a gének
Az egyes fák genetikai jellemzői befolyásolják az őszi szín intenzitását. Ha egy jó fényviszonyok közé ültetett fa vagy cserje évről évre nem hozza azt a színt, amit elvárunk tőle, akkor szinte biztosan rosszul nemesítették. A magról nevelt állományok például jelentős genetikai változatosságot mutatnak. Ezért a jó őszi színt mutató kiválasztott klónokat, dugványozással vagy oltással szaporítják.
Amikor a színkülönbséget a környezet okozza
Az őszi színt a környezeti feltételek is jelentős mértékben befolyásolják. Különösen a vörös és lila színek intenzitását az antociánok koncentrációja határozza meg. Az antociántermelésnek kedvez:
Fényerősség: A legvörösebb almák általában azok, amelyek a leginkább ki vannak téve a napfénynek. Ezzel szemben a lila levelű juharok gyakran zöldes színűvé válnak, ha árnyékban fejlődnek. Tehát több fény = több szín.
Hőmérséklet: A hideg, de nem fagyos levegő segít növelni az antociánok mennyiségét, és gátolja a cukrok kijutását a levelekből, így több alakulhat át helyben pigmentté. Ez színesebb leveleket eredményez. Tehát hideg, de nem fagyos idő = több szín.
Csapadék: A feltételezések szerint ha több csapadék esik, az alacsonyabb antociánszintekkel jár együtt (csakúgy, mint a magas nitrogénszint), ami inkább a felesleges cukrok fehérjékké, mint pigmentekké való átalakulásának kedvez. Tehát kevesebb csapadék = több szín.
Tehát amikor ragyogóan szép az idő, igazi „kirándulós” őszünk van, az kedvez a csodálatos látvány kialakulásának is. Ezzel szemben a szürke, esős időben még a fák is szürkébbé válnak.
Fotó: Pixabay
