Némileg elbizonytalanodtam, olvasva a Nano Letters-ben közzétett kutatást, eddig ugyanis különös gondot fordítottam arra, hogy az almát a héjjal együtt fogyasszam.
Mindezt tettem azt követően, hogy számos irányból informáltam magam arról, miszerint valóban jó az, amit csinálok. Az, hogy a néni, akitől a piacon vásárlok, lelkemre kötötte, hogy csakis héjával együtt egyem meg az almát, elhiszem, hogy nem mindenki számára meggyőző.
De aztán találkoztam Roopshree Jaiswal dietetikus/táplálkozási szakember véleményével is. Ő megosztotta a Health Shots-szal azt, hogy az alma rostokban, antioxidánsokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, kiegyensúlyozott mennyiségben tartalmazza az összes kulcsfontosságú tápanyagot.
De azt is hangsúlyozta, hogy azok, akik a káros vegyi anyagok használata miatti félelmükben úgy döntenek, hogy meghámozzák az almát, mielőtt megennék azt, nos, azok nagy hibát követnek el.
Hosszú volna mindent felsorolni
„Ez számos alapvető tápanyagtól megfosztja az almát. Mindig jobb, ha az almát héjával együtt fogyasztjuk, hogy a maximális előnyökhöz jussunk” – írja. Megtudtam azt is, hogy az alma héja tartalmazza a rostok többségét.
A rostok pedig hosszú ideig tartanak jóllakottan, így segítenek elkerülni az éhségérzetet. A rostok a máj egészségének fenntartásában is szerepet játszanak, azok számára pedig, akik cukorbetegek, kihagyhatatlanok, hiszen segítik az emésztést.
Ha mindez nem lett volna elég, az is kiderült a cikkből, hogy az almahéj kvercetint tartalmaz, amely erős gyulladáscsökkentő vegyület, számos betegségtől védi a tüdőt és a szívet. A C- és K-vitamin mellett ebben a feleslegesnek tartott részben olyan esszenciális ásványi anyagok is megtalálhatók, mint a kálium, a foszfor és a kalcium. Érthető tehát, hogy csakis hámozatlanul ettem hosszú évekig az almát.
És akkor jött a Nano Letters,
pontosabban az abban megjelent cikk. Az Amerikai Kémiai Társaság lapjában közzétett tanulmány elsősorban egy eljárást ismertetett, amely segítségével az élelmiszerekben található peszticidek lényegesebben pontosabban kimutathatóak, mint ezt megelőzően.
Az eljárás bemutatása mellett azonban ez a friss tudományos jelentés életre kelti/megerősíti azt az aggodalmat, hogy a gyümölcsök fogyasztás előtti megmosása nem távolítja el a mezőgazdaságban általánosan használt különböző mérgező vegyi anyagokat.
A Nébih válaszol
A fentiek elgondolkoztattak és levélírásra sarkalltak, a címzett a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) volt. Tőlük ez a válasz érkezett megkeresésemre:
„Magyarországon és az Európai Unióban a fogyasztói kockázatbecslés az alma, valamint a körte esetében is úgy tekinti, hogy a fogyasztó nem hámozza meg a gyümölcsöt. Tehát a megengedett maximális növényvédőszer-maradék mennyiségét a gyümölcs egészére vonatkozóan állapították meg, és ebbe pedig beletartozik a héj alatti réteg is.
A növényvédő szer engedélyokiratában szereplő kijuttatási paraméterek betartása biztosítja azt, hogy a növényvédőszer-maradék az egész gyümölcsre nézve a határérték alatt maradjon, így annak fogyasztása megfelelően biztonságos.
Alapvetően több okból sem kell az almát meghámozni. Ahogy fentebb említettük: a növényvédőszer-maradékok határértékeit úgy határozták meg, hogy az egész gyümölcsöt elfogyasztva se legyen kockázat, csak ezért nem szükséges meghámozni az almát.
Ráadásul a gyümölcsök héja más íz- és tápanyagokat, valamint vitaminokat tartalmaz, mint a gyümölcshús. Természetesen vannak helyzetek, amelyekben érdemes vagy szükséges az almát meghámozni, de ha lehet, együk meg a héját is, úgy igazán vitamindús.”
