Még házikerti körülmények között is lehet több mázsányi csemegeszőlő, ha olyan a kert kialakítása. Most, hogy újra divatba jönnek a pergolák, lehetőség lesz azokat is csemegeszőlővel befuttatni.
A túl nagy aszály és a nyári forróság elgondolkodtatta a kerttulajdonosokat, sajnos nem nyújt mindenre megoldást egy napernyő, napvitorla. Bár kétségkívül enyhít valamit a kerti kiülőknél, mégis azért az igazi árnyékot és hűvöset a növényekkel befuttatott pergolák adják. Viszont kicsi kertekben a helykihasználás miatt fontos szempont lesz a tervezéskor, hogy elegendő haszonnövénynek is legyen helye. Így lett már gyerekkoromban lugasos a kert, tele árnyékot adó pergolára is felfuttatott csemegeszőlővel.
Voltak évek, amikor több mázsa szőlő jött le az alig 200 négyszögöles kertről, és ilyenkor ezt be kellett tudni tárolni, hogy ne romoljon meg, és még akár karácsonykor is tudjunk friss szőlőt tenni az ünnepi asztalra. Nézzük is sorban, melyek a mi bevált trükkjeink, ha túl sok a szőlő. (Bár olyan nincs, hogy túl sok szőlő!)
Ivólé és must készül belőle
Sok csemegeszőlő igen lédús. Ezekből egy házi kézi préssel vagy gyümölcscentrifugával pikk-pakk ivólevet lehet készíteni. Ha az enzimekre is szükségünk van, akkor a forralást nem javasolnám, hanem akkor főzés nélküli technikákban kell gondolkodni. Ami nekünk bevált ilyenkor, hogy lefagyasztjuk és télen mindig csak azt az ivóleves tasakot vesszük elő, melyet pár napon belül meg is iszunk. Lehet bag-in-boxot is venni kifejezetten erre a célra, bár ezt házi körülmények között nehezebb megtölteni (nekünk is gépünk van erre).
Ha viszont a főzött, üveges verziót választjuk, akkor hagyományos ivólékészítési megoldásokkal dolgozunk, száraz vagy nedves dunsztba téve eltárolható a kamrapolcon a finom nedű.
Fürtökben tárolva, ládába szedve
Egyes csemegeszőlő-fajták (pl. egy régi fajta a Szőlőskertek királynője), vagy a mi általunk csak “téli szőlőnek” ismert fajta jól tárolható hűvös pincében is. Régen még a dédszülők idejében hamuval beporozták, nagyszüleink már nem éltek ezzel a módszerrel. Szellősen elhelyezett faládákban, minden évben friss papír közé került a szőlő, fürtönként szétrakva. A nagyon sűrű bogyójú fajtáknál az összeérő szemekből kicsíptünk, hogy ne indulhasson el romlási folyamat. Karácsonyra a fürtből a szemek frissek és üdék maradtak, a szárak elszáradtak már.
Szőlőlekvár és különféle chutney-k
Amikor annyira sok szőlőnk lett, hogy már hegyekben állt a pincében is, a demizsonok is csurig töltve és nekiálltak a borkészítési folyamatnak, ivólé is lett elegendő, akkor jött a lekvárnak és chutney-nak feldolgozás.
A szőlőlekvár egy jellegzetes ízvilágú, jól fűszerezhető lekvár. Szőlőfajtától függően próbáljuk meg kihangsúlyozni a szőlő valódi ízvilágát, aromáját. Így kísérletező kedvűek kipróbálhatják a fűszeres, fahéjas, rumos vagy akár a csokoládés szőlőlekvárt is. A bazsalikomos ízvilágú változat még húsételek mellé is passzintható, így dobva fel a konyhaművészetünket.
A szőlő jól kombinálható chilivel is és keleti fűszerekkel is, mint a kardamom vagy a curry. Ugyanígy keverhetjük más gyümölcsökkel is vegyes lekvárként, mint például az alma, körte, szilva.
Kiemelt kép: Pexels
