Szőlő-Bor
Szőlő-Bor

A csemegeszőlő-termesztés növényvédelmi kihívásai

A csemegeszőlő-termesztés növényvédelmi kihívásai

Agrofórum Online

A csemegézés a termesztési precizitás mellett fokozottabb figyelmet, megelőző jellegű hozzáállást és kiemelt növényvédelmi szakértelmet igényel, annak ellenére, hogy azonos kórokozóktól, kártevőktől, járványoktól, időjárási nehézségektől kell évről évre megvédeni a termést, mint a borszőlő esetén.

Mindezt a nagy értékű termés indokolja, mivel a fogyasztók csábító külsejű, hibátlan termést várnak a piacokon, mely gyökeresen más szemlélettel, idő és anyagi ráfordítással valósítható meg. Vagyis az alapvető növényvédelmi tevékenységeken túl, nagyobb figyelmet érdemes szentelni a fürtök egészségének és makulátlanságának megőrzése érdekében. A borszőlőtermelés során előforduló kisebb esztétikai hibák (mint pl.: perzselés, fürtdeformitás, hiányos bogyóállomány vagy bármilyen típusú elszíneződés) nem rontják jelentős mértékben a termés értékét, a csemegeszőlő estében ezek már súlyos csökkenést okozhatnak a bevételekben.

A lombsátor alatt védelemre szoruló értékes fürtök

A csemegeszőlő-termesztés során, a termesztéstechnológiai elemek között meghatározóbbak a termést érintő munkafolyamatok, melyek jelentősen befolyásolják a termés minőségét. A rendezett és gondosabban végzett zöldmunka, valamint hajtásválogatási igény mellett a fürtök korai, zsendüléskori majd éréskori válogatása és elrendezése történik meg az Y-támrendszeren (1. kép) vagy lugasban (tendone) termesztett tőkéken (2. kép). A horizontális művelésmódok kedvezőek az étkezési célból termesztett szőlő számára. A fürtök szabadon függése a megfelelő növekedés, az egyenletes színeződés és a szabad légmozgás miatt fontos.

1. kép Csemegeszőlő-termesztés Y-támrendszeren Magyarországon

2. kép Csemegeszőlő-termesztés horizontális (tendone) támrendszeren Olaszországban

A szabadon lógó fürtök növényvédelme könnyebben kivitelezhető (3. kép), mert így elkerülhető a páradúsabb zugokban a gombabetegségek gócszerű megjelenése és a termés egyenletesebben bepermetezhető. Míg ellenkező esetben számolhatunk a permetlé megfolyásával vagy azzal, hogy máshol a permetlé-borítottság nem elégséges az eredményes védekezéshez.

3. kép Szabadon lógó fürtök a kitisztított fürtzónában, érés előtt

A csemegeszőlő-termesztésben a borszőlőtermesztéshez hasonlóan a gombás megbetegedések határozzák meg a növényvédelem gerincét.

A lisztharmat és peronoszpóra ellen a védekezés időbeni megkezdése létfontosságú az eredményes védelem érdekében. Igaz ez különösen az öntözéssel ellátott csemegeszőlő ültetvények esetében (4., 5. kép). A bogyók növekedéséhez szükséges vízutánpótlás a kötődés után, a bogyónövekedés időszakában a legfontosabb. Ez egybeesik az intenzív hajtásnövekedéssel. A páradús mikroklíma a lisztharmat és peronoszpóra számára kedvező feltételeket teremt a fertőzőképesség és terjedés megőrzésére. Egyetlen apró gombatelep is gyors növekedésnek indulhat, ha a védekezés nem rendszeres.

4. kép Árasztásos öntözés Peruban

5. kép Csepegtető öntözőrendszer csemegeszőlő-ültetvényben

Az akkurátus, időben végzett zöldmunka és csonkázás segít a harmat, esőcseppek és pára gyorsabb felszáradásában. A tömött lombsátor akadályozhatja a felhasznált permetszer megfelelő terülését, célfelületre jutását.

A lisztharmattal komolyabban fertőzött bogyók felrepedhetnek a növekedés során, mely teljes mértékben megengedhetetlen csemegeszőlő termesztésekor. Valamint az akár enyhén fertőzött bogyók sem csak a betegség gyors továbbterjedése miatt kedvezőtlenek. A lisztharmattelepek jellegzetes gombaszagukkal (champion szag) rontják a termésíz élvezeti értékét, szürkés színárnyalatukkal a bogyók színeződését. Néhány csemegeszőlőfajta esetében (pl.: Dunav) a betegség a fürtkocsányokat támadja meg (6., 7. kép). Ilyenkor a fürtkocsány epidermisze rideggé válik, pattanva törik, mely rontja a termés szüretelhetőségét, szállíthatóságát és rendkívül rossz benyomást tesz a fogyasztóra, aki nem tud egészben felemelni egy fürtöt.

6. kép Dunav fajta fürtkocsányának súlyos lisztharmat-fertőzöttsége

7. kép Dunav fajta fürtkocsányán látható lisztharmat kazmotéciumok

A fürtök védelme: amikor a szürkepenész az elsődleges kártétel

A termés fejlődése során – virágzáskor, kötődéskor, bogyónövekedéskor, fürtzáródáskor, zsendüléskor vagy éréskor – vétett technológiai vagy növényegészségügyi pontatlanságokat az érésben megjelenő rothadás teszi hangsúlyossá. Önmagában véve, alapvetően a szürkepenészes rothadás (Bortytis cinerea) ellen a védekezést három fejlődési fázisban végezzük: virágzáskor, fürtzáródás előtt és érésben. Annak ellenére, hogy a termés védelmén van a hangsúly nem elegendő, sőt többnyire nem is elégséges az érésben lévő, dinamikus cukorfelhalmozást végző fürtöket permetezni.

A virágzáskori páradús, csapadékos időjárás esetén – ami a 2016-os évre sokfelé jellemző volt – a botrítisz kétféle problémát okozhat. Elsősorban fürtrészek (8. kép) vagy a nedvességtől feltapadó pártasapkák rothadását okozza, amik rögtön jelentkező, szemmel jól látható tünetek.

8. kép Csapadékos időjárás esetén, a virágzaton megjelenő rothadás

A betegség okozta kártétel valamelyest korrigálható a zöldmunkázás vagy fürtválogatás során, hiszen a beteg fürtöket leválasztjuk. Ha a feltapadó pártasapkák (9. kép) alatt a bibe nem tud megtermékenyülni madárkás, szabálytalan bogyóállományú fürtök kötődnek, ami a kártétel mértékétől függően jelentős fürtdeformációt eredményezhet.

9. kép Virágzáskor feltapadt pártasapkák, melyek rontják a kötődést és rothadásnak indulhatnak

Másodsorban lappangó, és csak jóval a fertőződést követően, az érésben jelentkezik a fürtök rothadása, ha a botrítisz a bibén keresztül fertőzte a bogyót. Ilyenkor a fertőzés megtörténtéről a drámai gyorsasággal rothadó fürtök árulkodnak, ahogy az érés kezdetén megindul a fürtökben a cukorfelhalmozódás. Ebben a stádiumban növényvédelmi kezeléssel igen csekély mértékben enyhíthető vagy teljes mértékben meggátolhatatlan a termésveszteség. A helyzet folyománya, hogy az elfolyósodó, belülről rothadó bogyók egymásnak nyomódnak, a rothadéklé rácsorog az egészséges fürtrészekre, így a csemegeszőlő fürtök szüretkori cizellálása sem tudja piacképes állapotba hozni a termést (10. kép).

10. kép Hirtelen jelentkező, erős rothadás csemegeszőlőfürtön

A fürtök védelme: a szürkepenész, mint másodlagos kártétel 

A fürtök elvesztését többnyire a botrítisz okozza, de nemcsak mint elsődleges fertőzést kiváltó kórokozó, hanem más növényegészségügyi problémához társulva. Ezek lehetnek az erőteljes lisztharmatfertőzés, a molykártétel és a foltosszárnyú muslica tojásrakása.

A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) jelenlétét az ültetvényben vizuális szemrevételezés alapján nehéz elkülöníteni az ecetmuslica jelenlététől. A 10 naponta cserélt ecetes borcsapdák fogásai nem feltétlen igazolják vissza az invazív rovarkártevő jelenlétét. A foltosszárnyú muslica előnyben részesíti a valódi termést a borcsapdával szemben, így azok fogási eredménye megtévesztő lehet. Ilyen helyzetekre az enyhén károsított teljes gyümölcs – jelen esetben: fürt – leszedését és izolálását javasolják. Az egyszerűség kedvéért csavaros és zárható tetejű üvegedényben izolált fürtök károsított bogyóiból a néhány napos rajzást követően jól láthatóvá és azonosíthatóvá válnak a kikelő imágók. A foltosszárnyú muslica hím egyedeinek szárnyán találhatók a jellegzetes, könnyű azonosítást lehetővé tevő fekete színű pontok.

A rovar ellen, étkezési szőlőültetvényekben kiemelten nehéz rovarölő szeres permetezést alkalmazni, hiszen az érésben lévő termés szüretelését felfüggeszteni a felhasználandó növényvédő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejére (é.v.i.) szinte lehetetlen. Abban az esetben, ha a védekezés elmarad – más intenzív gyümölcstermő kultúrákból vett példa alapján – akár 2-3 nap alatt a termés teljes megsemmisülését eredményezheti a kártevő.

Komoly kártételét az okozza, hogy a nőstény egyedek tojócsöve fűrészes, így képes az érésben lévő, intenzív cukorfelhalmozás időszakában a bogyók egészséges héját felsérteni és a tojásokat közvetlenül a bogyóhúsba helyezni. A tojásrakás helyét kis besüppedő folt jelzi. Nagy rajzás, azaz jelentős egyedszám esetén a sérült bogyók száma igen magas és a fűrészes tojócső utat nyit a szürkerothadás mellett más rothasztó gombák számára is.

A tarka szőlőmoly első nemzedékének kártétele a csemegeszőlőben azért kritikus, mert a virágzás idején fellépő molykártétel miatt deformált, hiányos bogyóállományú fürtök fejlődhetnek. Míg a második nemzedék kártétele nyomán, a bogyóba berágó hernyók a szürkerothadás megjelenését és gyorsabb terjedését indukálják. A rágásnyomok környékén megjelenő rothadó gócokat a fürtök válogatásakor vagy a cizelláláskor lehet eltávolítani, ám ennek sikerességét a rothadás mértéke és kiterjedtsége határozza meg.

Nagy fajtakínálat és fajtaspecifikus termesztési igények

Csemegeszőlő-termesztés esetében gyakran szélesebb a fajtarepertoár amellett, hogy az öntözés és a támrendszer is egyedivé teszi a borszőlő termeléséhez képest. A nagyobb volumenben termesztett vezető fajták érési ideje között jelentkező piaci rések betöltésére több fajtát is termeszthetnek egy táblában, akár eltérő érési időpontokkal. Telepítéskor, ha az ültetvény elrendezése lehetővé teszi érési sorban blokkosítva telepítsük a fajtákat. Alapvető, hogy tekintetbe kell venni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt (é.v.i.), hogy elsodródás esetén se szennyeződjön a betakarításra váró termés.

Borszőlő fajták között sem ritka az évjáratfüggő termés, de talán kiegyenlítettebb a termésbiztonság. A megbízható termésbiztonság érdekében az egyes csemege fajták speciális termesztéstechnológiai igényeit célszerű kitapasztalni és kiszolgálni. Ezek közé tartozik az terhelés beállítása, tápanyag-utánpótlás, csapadékigény, fényérzékenység, betegség-ellenállóság, szállíthatóság.

Más tájegységeken, eltérő éghajlati körülmények között kiemelkedően jól szereplő fajták nem minden esetben hoznak jó termést hazai körülmények között. A külföldről származó szaporító vesszők és oltványok esetében a növényegészségügyi szabályozásokat a karantén kártevők és kórokozók terjedésének elkerülése érdekében maradéktalanul be kell tartani. Csak megbízható származási helyről való szaporítóanyagot javasolt eltelepíteni, termesztésbe vonni. A „zsebimport” növényegészségügyi kockázatai igen komolyak a Flavescencé dorée Aranyszínű sárgaság fitoplazma és a Pierce betegségért felelős Xylella fastidiosa subsp. fastidiosa baktériumfaj karantén kórokozók terjedésének szempontjából.

Számos hazai nemesítésű csemegeszőlő fajta áll rendelkezésre, melyek betegség-ellenállósága és fagytűrése megbízható.

*

A csemegeszőlő növényvédelme nagy horderejű és viszonylagosan nagyobb rizikóval járó kérdés. A termés védelmét jó előre végiggondolt és megalapozott növényvédelmi tervvel lehet csak megvalósítani. A védekezés fő ívét adó levélbetegségek mellett következetesebb fellépést igényel a botrítisz elsődleges és másodlagos kártétele elleni védelem. A kórokozókkal párhuzamosan egyre hangsúlyosabb szerephez jut a rajzásmegfigyelésre alapozott kártevők elleni növényvédelem.

A betakarítás közeledtével a kiválasztott növényvédő szereket úgy kell megválasztani, hogy azok élelmezés-egészségügyi várakozási ideje (é.v.i.) lejárjon a szüret megkezdése előtt, mely csemegeszőlő esetén eltérő lehet a bort adó szőlőfajtákhoz képest.

A kijuttatott növényvédő szer, illetve termésnövelő és regulátor készítmények jelentős esztétikai károsodást okozhatnak a lerakódott permetcseppek nyomaival. A cseppképzés és annak színe nincs összefüggésben a növényvédő szerek esetében megadott élelmezésügyi várakozási idővel (é.v.i.). A felkészült növényvédelmi szakembereknek tisztába kell lenniük azzal, hogy a permetlé milyen színű és mennyire hosszútávú permetcsepp lenyomatot képez a kezelt termésen. Ennek a tényezőnek a jelentősége egyre inkább előtérbe kerül a tudatos táplálkozás és élelmiszerválasztás okán is.

Fotó: A szerző felvételei

Kun Ágnes
Baranya Megyei KH, Pécsi Járási Hivatal, Agrárügyi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály
Fodor Krisztián őstermelő
Kővágótöttös

Vajdaságban nemesített rezisztens szőlőfajták (1.)

2019. november 16. 09:44

A második világháború után Vajdaságban a Karlócai Szőlészeti Kutató Intézetben (Sremski Karlovci) megkezdődött a szőlő nemesítése, amely később integrálódott az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági fakultásba és azután mint szőlészeti kísérleti telep maradt mindmáig.

A kén-dioxid szerepe a borászati technológiában, különös tekintettel a kombinált alkalmazásra

2019. november 2. 14:12

A piaci árutermelés kereteiben történő borászati tevékenység során nem kerülhetők meg a termék minőségét meghatározó ismérvek.

Gyökerek – a szőlőtőkék láthatatlan szervei

2019. november 2. 08:44

A gyökerek, a szőlő láthatatlan részei, mivel a talajban fejlődnek, ott végzik életfunkcióikat. Talán ezért is szerény és hiányos ismeretünk szerveződésükről és életükről. Sokkal kevesebbet tudunk róluk, mind a tőkék föld feletti részeiről. De azt biztosan tudjuk, hogy a gyökérrendszer finom, vékonyka gyökerei veszik fel a talajból a tápanyagokat, amihez a talaj vize oldószerként szolgál.

Somló: Isten ittfelejtett kalapja

2019. október 29. 06:54

Hazánk egyik legkülönlegesebb borvidékének történetén, történelmén kalauzolja végig a szerző az olvasókat. A Nagy-Somlói borvidék a fehérszőlők és fehérborok termőterülete, az ajánlott öt fajta: Furmint, Juhfark, Hárslevelű, Tramini és Olaszrizling. Az írásból az is kiderül, hogy miért nevezik a somlói bort a nászéjszakák borának.

Nagyon sok a moníliás fertőzés

2018. szeptember 13. 07:00

Szeptember első dekádját a csendes, nyugodt nyárvégi időjárás jellemezte. A nappali hőmérséklet általában 25-30 0C között mozgott, éjszakánként viszont már nem volt több 10-15 0C- nál. A levegő magas páratartalma miatt éjszakánként erős harmatképződést lehetett tapasztalni. A kedvező időjárás nem akadályozta a mezőgazdasági munkákat. Jó ütemben halad a szőlő szürete és a téli alma betakarítása.

Beszámoló a Növényvédelmi Klub „Fás részeket károsító kártevők előrejelzése csapdázással” témájú előadásáról

2019. szeptember 12. 04:36

A Magyar Növényvédelmi Társaság Növényvédelmi Klubja által szervezett 397. előadáson vettünk részt szeptember 2-án, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának Budaörsi úti telephelyén.

24. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum - előtérben az új károsítók és a precíziós növényvédelem

2019. október 19. 08:37

Minden évben újabb és újabb károsítók, állati kártevők és korábban nem tapasztalt betegségek jelennek meg, ami nagy kihívás elé állítja a növényvédelmet.

Veszélyes kártevők: Repcedarázs

2019. szeptember 20. 04:36

A repcedarázs elleni sikeres védekezés kulcsa a kártevő helyes, több szempontot mérlegelő előrejelzése, a gyakori táblabejárás és az időben elvégzett kezelés.