Házikert

Vetésforgó a konyhakertben: használjuk ki az előnyeit!

Agrofórum Online

A vetésforgót a kertben ugyanúgy kell végezni, mint a szántóföldön, csak „kicsiben”: mérsékelhető vele a kártevők felszaporodása, a betegségek terjedése, a talaj tápanyagtartalmának kizsarolása. A növények pedig a termesztési igényeiknek leginkább megfelelő körülmények között fejlődhetnek.

Ez az eljárás a tenyérnyi zöldségeskertek kivételével mindenhol alkalmazható, ráadásul egyáltalán nem bonyolult. Egyetlen feltétele, hogy már az ültetés előtt készítsünk egy tervet arról, hogy az egynyári zöldségek közül mit akarunk vetni és az hová kerüljön.

A vetésforgó szinte mindenhol beválik, és a legtöbb egynyári termény hozamát és egészségét elősegíti. Az évelő zöldségek (például a rebarbara és a spárga) viszont nem illeszkednek a vetésforgóba, velük külön kell számolni. Bizonyos egynyári növények, mint például az uborkafélék (cukkini, sütőtök, tökfélék, uborka), saláták (endívia, fejes saláta és cikória) és a csemegekukorica alapvetően termeszthetők bárhol, ahol helyet találunk nekik, csak időnként keressünk új helyet.

Tervezzük meg a vetésforgót, mielőtt a termesztési szezon elkezdődne, és jelöljük ki az ültetendő növények helyét az ágyásokban.

A vetésforgó előnyei

Talajtermékenység: A különböző növényeknek eltérnek a tápanyagigényeik. Az egyes zöldségek évente történő cseréje csökkenti annak az esélyét, hogy tápanyaghiány alakuljon ki a talajban, hiszen az egyes tápanyagszintek csökkenése így kiegyenlítődik. Természetesen a rendszeres trágyázásról így sem szabad megfeledkezni.

Gyomirtás: Egyes növények, mint például a burgonya és a tök, sűrű lombozatukkal vagy nagy leveleikkel elnyomják a gyomokat, így csökkentve a következő kultúrák gyomosodási problémáit és elősegítve termesztésük sikerességét.

Kártevők és betegségek elleni védekezés: A talajban élő kártevők és betegségek évről évre ugyanazokon a fajokon élősködnek. Ha a vetésforgóval váltogatjuk a termesztés helyét, a kártevők száma általában csökken abban az időszakban, amikor a gazdanövényeik nincsenek jelen, ami segít csökkenteni a spórák, betegségek, peték és kártevők számát. A vetésforgóval elkerülhető gyakori betegségek közé tartozik például a káposztaféléknél a gyökérgolyva és a hagyma szklerotíniás rothadása.

Hogyan kell a vetésforgót alkalmazni?

Ossza fel a veteményeskertet vagy a parcellát egyenlő méretű részekre (attól függően, hogy az egyes növényekből mennyit szeretne termeszteni), valamint egy extra részre az évelők számára, mint például a rebarbara és a spárga.

Csoportosítsa a növényeket az alábbiak szerint:

Káposztafélék: kelkáposzta, fejes káposzta, karfiol, karalábé, brokkoli, bimbós kel, kínai kel, retek.

Hüvelyesek: borsó, bab, lencse, csicseriborsó.

Hagymafélék: hagyma, fokhagyma, mogyoróhagyma, póréhagyma.

Burgonyafélék: burgonya, paradicsom (a paprikával és a padlizsánnal kevesebb a baj, és a vetésforgó bármelyik pontján termeszthetők).

Gyökérzöldségek: cékla, sárgarépa, fehérrépa, zeller, édeskömény, petrezselyem, paszternák és minden más gyökérnövény, kivéve a káposztafélék közé soroltakat.

Az ágyások egyes részeit minden évben eggyel arrébb kell helyezni, így például a káposztafélék követik a hüvelyeseket, a hagymát és a gyökérzöldségeket, a hüvelyesek, a hagyma és a gyökérzöldségek a burgonyát, a burgonya pedig a káposztaféléket.

Hároméves vetésforgó

Íme, egy hagyományos hároméves vetésforgó, amelyben a burgonya és a káposztafélék hangsúlyosak:

Első év

Első ágyás: burgonyafélék; második ágyás: hüvelyesek, hagymafélék és gyökérzöldségek; harmadik ágyás: káposztafélék

Második év

Első ágyás: hüvelyesek, hagymafélék és gyökérzöldségek; második ágyás: káposztafélék; harmadik ágyás: burgonya

Harmadik év

Első ágyás: káposztafélék; második ágyás: burgonyafélék; harmadik ágyás: hüvelyesek, hagymafélék és gyökérzöldségek

Négyéves vetésforgó

Ebben a négyéves vetésforgóban a burgonya és a káposztafélék kevésbé hangsúlyosak, de több hüvelyes (amelyek sok helyet foglalnak) és hagymaféle került bele:

Első év

Első ágyás: hüvelyesek; második ágyás: káposztafélék; harmadik ágyás: burgonyafélék; negyedik ágyás: hagymafélék és gyökérzöldségek

Második év

Első ágyás: Káposztafélék; második ágyás: burgonyafélék; harmadik ágyás: hagymafélék és gyökérzöldségek; negyedik ágyás: hüvelyesek

Harmadik év

Első ágyás: burgonyafélék; második ágyás: hagymafélék és gyökérzöldségek; harmadik ágyás: hüvelyesek; negyedik ágyás: káposztafélék

Negyedik év

Első ágyás: hagymafélék és gyökérzöldségek; második ágyás: hüvelyesek; harmadik ágyás: káposztafélék; negyedik ágyás: burgonyafélék

Fotó: Pixabay

Teleltetés előtt: mitől sárgul a leander?

2025. szeptember 17. 16:10

A leander ősszel gyakran sárgul és hullajtja leveleit – de ez még nem a vég kezdete. Mutatjuk, mikor és hogyan teleltessük biztonságosan.

Kell-e baromfi egy kertbe? – Előnyök, hátrányok és megfontolandó szempontok

2025. szeptember 17. 05:40

Az alábbi cikk segít mérlegelni a döntést: valóban szüksége van-e baromfira a kertjében – vagy inkább csak a romantikus elképzelések csábítják?

Mikor bolygassuk a pünkösdi rózsát, és mikor ne?

2025. szeptember 16. 13:10

Nem mindegy, mikor nyúlunk a pünkösdi rózsához – az őszi átültetés a bőséges tavaszi virágzás záloga.

Mini gyümölcsöskert a díszkerten belül? Miért is ne!

2025. szeptember 16. 05:40

Díszkert és gyümölcsöskert nem egymást kizáró megoldások, hanem tökéletes társak. Itt az ideje belevágni egy vegyes kert kialakításába!

Így készüljünk fel az idei veteményezésre!

2023. január 25. 05:37

Gyakran esnek a hobbikertészek abba a hibába, hogy a zöldségfajtát szidják, ha valami nem úgy sikerül, hogy az rossz fajta, a másik bezzeg meg jó fajta. De nem feltétlen a fajtával van a gond, hanem másban keresendő a megoldás.

Kedvet csinálnak a zöldség- és gyümölcsfogyasztáshoz

2023. június 16. 10:41

A Zöldség- és Gyümölcsnapot idén negyedik alkalommal hirdeti meg az Európai Friss Csapat program, hagyományosan június 17-ére, amikortól a hazai gyümölcsszezon a kezdetét veszi. A kezdeményezés célja kedvet csinálni a zöldség- és gyümölcsfogyasztáshoz, valamint népszerűsíteni a hazai agrárium igazán zamatos, szezonális termékeit.

Támrendszeres konzervuborka termesztése II. - Kémiai talajtulajdonságok

2020. május 16. 04:36

Gyakran szokott a talaj sótartalmával gond lenni, amire az uborka különösen érzékeny. Bár a zöldségféléket sóérzékeny növények kategóriájába soroljuk, de az uborka ezen belül is a különösen érzékenyek csoportjába tartozik.

Mérleg szerinti tápanyagellátás a szabadföldi paprikatermesztésben II.

2021. szeptember 28. 05:41

Az agrokémiában a tápanyag-utánpótlás kapcsán négy elemet szokás figyelembe venni, a mennyiség mellet, a trágyaösszetételt, a trágyakijuttatás időzítését (trágyamegosztást) és a kijuttatás, illetve bemunkálás módját.