15. Kukorica
2019 az 1901-óta mért meteorológiai adatok szerint a 2. legmelegebb év volt. Önmagában ez a tény kedvező a kukorica számára, amennyiben a meleg idő kellő mennyiségű és jó eloszlású csapadékkal társul. Ha összességében nézzük a sikeres termesztéshez elegendő mennyiségű csapadék állt rendelkezésre, de az eloszlással már akadtak nehézségek. A korai kitavaszodás gyorsan felmelegítette a talajt, így a kukorica vetése időben megkezdődött, sőt egyes helyeken meg is előzte a napraforgó vetését. A megfelelő minőségű vetőágy elkészítéséhez még elegendő nedvesség volt a talajokban, de a gyors és egyöntetű kelés már több körzetben akadályokba ütközött, ugyanis a vetési mélységig kiszáradt a talaj felszíne. A keléshez hiányzó eső miatt a kelés üteme lelassult és egyenetlenné vált. Ez a tendencia csak a májusi bőséges csapadék megérkezése után múlt el, a vetések gyorsan megerősödtek és kiegyenlítődtek.
Az elhúzódó kelést kihasználva több helyen okozott gondot a talajlakó kártevő fertőzés, így főként a drótférgek kártétele, valamint a fiatal korban támadó barkófélék. Mindkét kártevő jelenléte szoros összefüggésbe hozható a kellően hatékony rovarölő csávázó szerek hiányával, aminek következménye a talajlakó kártevő fertőzöttség általános emelkedése. A barkók kártételét elsősorban az indokolta, hogy az elhúzódó kelés kedvez a kártételnek, mert a kukorica lassan nő ki a kártevő „foga” alól.
A növekvő kukoricát májusban több táblán a vetési bagolylepke lárvája, a mocskospajor támadta meg, néhány állományt újra kellett vetni, akkora mértékű pusztulást okozott a kártevő.
A kukoricamoly áttelelő nemzedékének a rajzása korán és elhúzódóan kezdődött. Az első rágástünetek már a címerhányás előtt jelentkeztek, majd folyamatosan megjelentek a hímvirágokon is. A második és harmadik csonka nemzedék fertőzését is figyelembe véve az év végére rendkívül magas, 30-40 százalékos tőfertőzés alakult ki.
A rendkívül magas kukoricamoly fertőzöttség mellett neuralgikus pontja a termesztésnek a gyapottok-bagolylepke hernyók károsítása, mely ebben az évben is jelentős mértékű csőfertőzésben testesült meg. Ha az év végére kialakult, csaknem teljes mértékű csőkártétel mellé csapadékos ősz társult volna, akkor a fuzáriumos csőfertőzés nagy gondot idézett volna elő a takarmányok toxin fertőzöttsége terén. Szerencsénk, hogy a betakarítási időszak során alig volt eső, így egészséges maradt a szemtermés.
Az amerikai kukoricabogár lárvakártétele országos szinten nem okozott látványos fertőzést és növénykidőlést. Ennek ellenére a kukorica virágzásakor már az imágórajzás magas szinten tetőzött, sok volt a károsított kukoricacső.
Jégesővel károsított táblákon még az átlagosnál magasabb fertőzést okozott a golyvásüszög, de ez érdemben nem befolyásolta a termés nagyságát.
Az előző év károsító helyzetének alakulása alapján 2020-ban ismét erős talajlakó kártevő fertőzésre, elhúzódó kelés esetén jelentős barkókártételre kell számítani. Az évek óta magas szintű kukoricamoly-kártétel védekezés híján erős marad, valamint az amerikai kukoricabogár lárva- és imágókártétel talajfertőtlenítés, vetésváltás és állományvédelem nélkül szintén veszélyeztetheti a kukoricát.