A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (4. rész)

2019-ben a kertészeti kultúrákban, de helyenként a szántóföldön is nehezen leküzdhető károkat okoztak a csupasz vagy más néven a meztelen csigák. Magyarországon több csupaszcsiga folyamatos jelenlétével kell számolnunk. Az őshonosnak tekinthető nagy meztelen csiga, az óriás meztelen csiga, a sárga pincecsiga és a barna nagy csupaszcsiga már régóta általánosan elterjedt kártevőnek számít természetes és gazdálkodásra használt területeinken. Károsításuk általában nem haladta meg az emberek ingerküszöbét.

Az utóbbi években feltűnt csupaszcsigák közül a legnagyobb károkat a spanyol csupaszcsiga okozza. Invazív kártevőnek számít, mert hazánkban észrevehető károkat csak 1985-1990 óta okoz. A faj spanyolországi eredetű, de napjainkra gyakorlatilag egész Európában megtalálható. Hozzánk Ausztria irányából került, majd fokozatosan keleti irányban terjeszkedett. Mára az összes csupaszcsiga közül a legnagyobb károkat idézi elő. Az ellene való védekezést alaposan megnehezíti, hogy a kémiai védekezésre, ami a metaldehid hatóanyagú készítményeket jelenti, időnként kevésbé reagál.

A kártevő főként tojás alakban vészeli át a telet, de a kifejlett példányok a talaj üregeiben is képesek áttelelni. A több százas tojásprodukció miatt száraz és nedves években egyaránt a legnagyobb károkat okozza. Egyre gyakoribb jelenség, hogy víz közeli területeken szántóföldi növénykultúrákban, például őszi káposztarepcében okoz érzékeny károkat. Ilyenkor nincs mit tenni, védekezni kell. Kisüzemi körülmények között számos többé-kevésbé hatékony védekezési módszer terjedt el. A csigák csalogatása lédús növényekkel, sörcsapdázás, tejsavós csalogatás mind-mind bevett gyakorlat a kémiai védelem mellett, de önmagában egyik módszer sem képes tökéletesen felszámolni a kártételt. A biológiai védekezés „csodafegyvere”, az indiai futókacsa életképes megoldásnak számít, de ez a jószág más kacsafélékhez képest nem fogyasztható. Legjobb bérelni a futókacsákat, de gondoskodni kell a folyamatos vízellátásról, mert ez szükséges a csigák lenyeléséhez.

2019-ben is a spanyol csupaszcsiga okozta a legnagyobb károkat, de a tavaszi időszakban, kezdetben a különböző házas csigák is megkeserítették a kerttulajdonosok életét. Elsősorban a lágyszárú dísznövények, így a szívvirágok, a harangvirágok, a zsályafélék szenvedték el a tarra rágást. Később, a májusi esőzések után megkezdődött a spanyol csiga invázió is, így a kitavaszodástól kezdődően, november végéig folyamatos kártétellel kellett szembenézni.

Az év második felében érkezett hírek újabb két csupaszcsiga faj, a malaccsiga és a feketefejű csupaszcsiga magyarországi megjelenéséről számoltak be. Most még nem tudni, hogy mennyire találják meg ezek a fajok életfeltételeiket, de jobb felkészülni a csigafauna bővülésére.

Ha jövőre is az ideihez hasonló időjárási körülmények lesznek, ismét igen súlyos csupaszcsiga kártételekkel számolhatunk.