Remélhetőleg túl vagyunk a zord március végi napokon, és áprilisra visszatér a tavaszias idő. A viharos széllel betörő hidegfront országszerte hozott csapadékot, kisebb-nagyobb mennyiségben. A nyugalomba vonult levegő fagyos éjszakákat hozott az éppen virágzó kajszi, őszibarack és korai szilvákra, így kétséges ezek idei termése.
Növényvédelmi szempontból szintén aggályos a hideg időjárás, mert a most támadó kórokozók közül mind a virág- és hajtásfertőző monília mind pedig az őszibarack tafrinás levélfodrosodása számára kedvező feltételeket teremt az ilyen időjárási környezet. A monília minden csonthéjas gyümölcsfélét képes fertőzni a virágon keresztül, egészen a virágzás végéig, behatol a hajtásba és a vesszőbe, hervadásos tüneteket okozva, akár egész ágrészek halnak el a fertőzéstől. Több évi rendszeres megbetegedés akár a fa kipusztulását is előidézheti.
A tafrinás levélfodrosodás az őszibarackot fertőzi, de a hűvös-csapadékos környezeti feltételek fennállása esetén, akár már a tél folyamán is megfertőződnek a levélkezdemények a rügypikkelyek alatt. Rügyfakadáskor már eleve fertőzött levélkék bújnak elő. Az egyes fajták érzékenysége igen eltérő, különösen fogékonyak a sárga húsú fajták és a nektarinok. Rózsaszín bimbós állapotig kiválóan védenek a fertőzéstől a réz tartalmú készítmények, virágzás idején viszont más, szerves kontakt-és felszívódó gombaölő készítményeket használjunk. Elvirágzás után visszatérhetünk a rezek használatára, de csak a rézhidroxid-és a tribázikus rézszulfát hatóanyagúak jöhetnek számításba. Ezek a készítmények egyúttal védelmet nyújtanak a moníliás fertőzés ellen is.
A korai szilvafajták elkezdtek virágozni. A poloskaszagú szilvadarazsak ebben az időszakban rajzanak és rakják petéiket a virágok csészecimpáira. A kártételt két faj (Hoplocampa flava és H.minuta) okozza, viszont fehér színű ragacsos fogólappal a rajzás kiválóan megfigyelhető. Védekezni sziromhullásig kell, méhkímélő növényvédelmi technológiával, azaz kizárólag olyan készítményekkel, melyek a házi méheket és más megporzó rovarokat megkímélik. A kikelt lárvák a szilva fiatal termését károsítják, és a kiodvasított gyümölcs lehull a fáról.
Az almafákon és a ribiszkebokrok kiterült levelein már jól látszik a levélpirosító levéltetvek szívogatása. A torzult levelek védelmében megfigyelhetők a kártevők. Ha most védekezünk csak, elkerülhetjük a további kártételt, de a tünetek már megmaradnak a leveleken.
Az almafa varasodás aszkospórái beértek, így bármely pillanatban bekövetkezhet a spóraszóródás. Megelőző védekezésre az időjárási körülményeknek megfelelő készítményt használjunk, ugyanis hideg időben nem mindegyik hat kellőképpen.