Az elmúlt héten is az átlagosnál több fokkal melegebb és szárazabb napok határozták meg Magyarország időjárását. Csapadékból már a nyugati országrészben sem hullott elegendő, a többi térségben pedig tovább erősödött a pusztító aszály. A kényszerérés a szántóföldön elsősorban a kukoricát és a napraforgót érinti, de a szójavetéseket sem kerüli el.
A kukorica felszáradása, a csövek sárgulása a nyugati tájegységekben is felgyorsult, a szemek kényszerérettek, így az aratás több térségben már megkezdődött, a nedvességtartalom ezeken a táblákon lecsökkent 15%-ra.
A kedvezőtlen körülmények ellenére a kukoricamoly-lepkék rajzása tovább tart, a hernyók rágása már a csövek környékét és a cső alatti szárrészt érinti. Ennek következménye, hogy emelkedik a szártörött növények száma, ami nehezíteni fogja a veszteségmentes betakarítást.
A csuhélevelek védelmében a gyapottok-bagolylepke hernyók az összeaszott szemeken kénytelenek táplálkozni. A megrágott szemeken nedvesség hiányában még nem növekedett a csőpenész fertőzés, de az első csapadékhullám ezt is megteszi.
Az amerikai kukoricabogár még rajzik, de nem emelkedik a bogarak egyedsűrűsége, táplálkozásul szolgáló zöld levélfelület és cső már alig található, így más növényeken (fenyércirok) próbálnak élelemhez jutni. A kiszáradt talajban kétséges, hogy a lerakott peték hány százaléka marad életképes.
A napraforgó még eddig zöld növényfelülete is rohamosan szárad, a tányérok érése felgyorsult. Az eddig felismerhető levél- és szártünetek egybemosódnak az érés színeivel, friss tüneteket már keveset figyelhetünk meg. Az aratás itt is megkezdődött. A learatott területeken a száraprításon túlmenően talajmunkát alig tudnak végezni.
Az aratás során elszóródott magvak árvakelése és a zöldítésre elvetett keresztesvirágú növények alig növekednek, a rajtuk táplálkozó rovarok (keresztesvirágúak bolhái, földibolhák) a korábbi kártételi szint szerint károsítanak, de létszámuk alig változik.
A repce árvakeléseken már erőteljesen rajzik a repcedarázs, de a peterakás és az első álhernyók kelése még nem kezdődött el. A talajlakó kártevők lehúzódtak a mélyebb talajrétegekbe, így károsításuk alig érzékelhető.
A kisült területek mezei pocok populációja jelenleg a ruderális területeken (parlag, árokpart) tartózkodik, illetve az évelő pillangósokon összpontosul. A területek jelenlegi pocokfertőzöttsége megbízható jelzés a későbbi létszámviszonyokra. A pocok migrációja az első őszi vetésű káposztarepce- és kalászosgabona-táblákra azok kelése után azonnal megkezdődik.