A gyümölcsészek ezekben a napokban aggódva figyelik a reggeli hőmérsékleti adatokat, lesz-e fagy, és mekkora kárt okozhat. A már elvirágzott és éppen most virágzó mandula és kajszi ültetvényekben jogos a félelem, mert 20-án reggelre -2 °C-ot mutat a hőmérő. Ez éppen elég a termés megtizedeléséhez.
A korábbi gyakori kisebb-nagyobb esőzések, a párás idő már a virágzás kezdete óta igen kedvező a moníliás virág- és hajtásfertőzés járványszerű lefolyásának. A virágfertőzés első látható tünetei, a megbarnult virágok, az elszáradás jelentkezése már a fertőzés első jelei.
A hajtások fertőződése lassabb folyamat, a hajtáskezdeményeken jelentkezik, de a fás részeket is érinti. Ha a kórokozó szaporítóképlete behatol a vesszőkbe, akkor a fertőzés mértékétől függően akár hosszabb (50-100 cm) ágrész is elhalhat.
A fertőzés további terjedésének megakadályozására az egészséges ágrészből is legalább ekkorát el kell távolítani. A kémiai kezeléshez felszívódó gombaölő készítményeket érdemes használni, akár többszöri ismétléssel.
Az őszibarack esetében a fagykár és a monília mellett még mindig veszélyeztet a tafrinás levélfodrosodás.
Nincs még elég meleg a fertőzési veszély megszűnéséhez, a kisebb esők is elegendőek a folyamatos újrafertőzéshez. A levélkezdemények megbetegedése mellett előfordulhat a terméskezdeményen is tünet, ami végig kisérheti a gyümölcs növekedését, látványos tünettel. Ebben az esetben is felszívódó készítményeket használjunk.
Az alma és a körte elérte a pirosbimbós állapotot, a levélkék pedig „egérfülesek”. Már látszódnak az alma levelein a levélpirosító levéltetű szívásnyomai. A körtén a körtelevélbolhák rakják tojásaikat, bár még nem erős a fertőzés egyik esetben sem.
A varasodás fertőzéshez szintén adottak a feltételek, a termőtestek 40-50%-a érett, csapadékos napokon megkezdődik az aszkospóra szóródás. A fiatal levélkék és a virágkezdemények fokozottan érzékenyek a korai fertőzésre.
A lisztharmat melegigényesebb, de a fertőzött vesszővégek már szórják a szaporítóanyagot az egészséges levelekre. A kontakt és felszívódó készítmények preventív módon gátolják a korai megbetegedést.
A szilva teljes virágzásban van. A monília mellett ebben a fenológiai stádiumban rakja petéit a virágcsésze cimpákra a poloskaszagú szilvadarázs mindkét faja.
Nem késlekedhetünk a fehér ragacsos fogólapok kihelyezésével, mert így követhető a pontos rajzásdinamika, a védekezés optimális időzítése érdekében, mely a rajzáscsúcs utáni 10-14 nap. Késlekedés esetén a kikelő lárvák azonnal behatolnak a terméskezdeménybe, a következmény pedig a gyümölcskezdemény lehullása lesz.