Vegyük sorra, hogy mik az alma fő kórokozói és kártevői! (A teljesség igénye nélkül csak a legjelentősebbeket emelem ki.)

Kórokozók:

• Almalisztharmat: Egyre nagyobb jelentőségű betegsége az almaültetvényeinknek. A gomba a micéliummal telel át a rügyekben, a terjedéséhez pedig magas hőmérséklet és magas páratartalom A fertőzött rügyekből lisztharmatos hajtások fakadnak ki, ezek felületén jelennek meg a másodlagos fertőzésért felelős konídiumok, amelyek a növény többi részét, a leveleket és a terméseket is befertőzhetik. A lisztharmat terjedése a tenyészidőszak első felében intenzív.
• Almavarasodás: A lehullott leveleken telel a kórokozó, melyből az aszkospórák a rügypattanás idejére érnek meg. Ezáltal a varasodás esetén is tartani lehet a korai fertőzéstől, különösen hűvösebb, csapadékosabb időjárás esetén, mivel az aszkospórák kiszóródásához minimum 10 mm csapadék szükséges. Ugyanúgy, mint a lisztharmat, a zöld növényi részeket is megbetegíti.

A lisztharmat tehát melegebb, párásabb; a varasodás a hűvösebb, csapadékosabb tavaszokon tud igazán elindulni. Ezenkívül a különböző fajták érzékenységében is eltérések vannak. A Jonatán érzékenyebb a lisztharmatra, míg a ventúriás varasodásra fogékonyabbak a Red Delicious alakkörbe tartozó fajták.

• Tűzelhalás: A tűzelhalás okozója egy baktérium, amely a fekélyes sebekben, fertőzött rügyekben telel át. Terjedését sokféle tényező segítheti, például a pollen, a rovarok, az eső, de kiemelném, hogy a fertőzött eszközök (a metszőolló is!) hozzájárulhatnak a baktérium gyors elterjedéséhez. A járványos fellépéséhez 18-25 C°-os, csapadékos időjárás szükséges.

Kártevők:

• Almamoly: A moly hernyója telel a kéregrepedésekben, ahol bebázodás után május elején kelnek ki a molyok. Nem a felnőtt moly a kártevő, hanem a rágószájszervű hernyója, amely a gyümölcsbe rág. Az almamoly rajzására kétszer kell számítani, első nemzedéke májusban, második nemzedéke nyár végén van jelen. Károsításának kifejezetten kedveznek a száraz, aszályos nyarak.
• Kétfoltos takácsatka, piros gyümölcsfa takácsatka
• Levélaknázó molyok: erős fertőzés, károsítás esetén nagymértékben csökkenhet a lomb asszimiláló felülete.
• Sodrómolyok: szintén a kéregrepedésekben telelnek.
• Levéltetvek: az egész vegetáció alatt károsíthatnak. A tojások a fás részeken, a rügy tövénél telelnek. Mivel szívogatásuk nyomán kanalazódik a levél, így kapnak egyfajta védettséget a peszticidek ellen. Áprilistól már találkozhatunk a különböző levéltetű fajtákkal. Károsításuk nyomán másodlagos kártételként számolhatunk a korompenész megjelenésével is.
• Bimbólikasztó-bogár: a lárva károsít a bimbóba rágásával, a károsítás nyomán elhalt rozsdagolyóra emlékeztető, összeszáradt, ki nem nyílt virágok láthatóak.
• Pajzstetű
• Vértetű: a sebzések körül telepszik meg az idősebb ágakon. Nagymértékű károsítás esetén az egész korona torzulhat.
• Pajorok, mezei pockok, almafaszitkár, farontó lepkék, stb.

A felsorolásból is látható, hogy az almaültetvények különösen sok kártevővel „büszkélkedhetnek”. Azonban itt is hangsúlyoznom kell, amit mindig is hangsúlyozni szoktam munkám során: a „kártevők” akkor lesznek KÁRTEVŐK, ha akkora mértékben felszaporodnak, hogy gazdasági kárt tudnak okozni. Egy-egy levéltetű telep, egy-egy moly, lepke még nem jelenti egyértelműen a kémiai védekezés szükségességét. Gyümölcsök esetében kiemelten fontos szemlélet, hogy ne csak a vegyszeres védekezésben gondolkozzunk, hanem a megelőzésen legyen a hangsúly!

Nézzük, hogy mik az alma növényvédelmének sarkalatos pontjai!

A fenti összefoglalóból kiderül, hogy az alma károsítói az időjárási igényeikben nagyon jól eltérnek, így a vegyszeres védekezést almában kitűnően lehet előrejelzésekre alapozni. Ezenkívül kiemelt szerepe van az agrotechnikának és megelőzésnek is.

• A megelőzés első és legfontosabb alapeleme az ültetvény tél végi bejárása, az áttelelő kártevők, kórokozók felfedezése, a kéregrepedések tisztítása. Metszés során nagy figyelmet kell fordítani a nagyobb sebek lezárására. A metszőolló fertőtlenítése is alap kell, hogy legyen! A lisztharmatos rügyeket ne sajnáljuk levágni, nem lesz belőle egészséges hajtás.
• A tél végi lemosó permetezést a jellemző károsítók alapján állíthatjuk össze. A kártevők áttelelő alakjai ellen olajos készítményeket, baktériumok és gombák ellen réztartalmú szerek, míg lisztharmat és atkák ellen kénes lemosó permetszerek alkalmazhatóak. Jelenleg piaci forgalomban kapható ezen hatóanyagok különböző kombinációi is. A tapasztalatok szerint a kezelés kifizetődő, ugyanis ilyenkor a vegetációs időszak folyamán használt növényvédő szereknél kisebb ráfordítással is biztosítható a növényállomány megfelelő növényegészségügyi állapota. Emellett további előnyök mutatkoznak a lehetséges környezetterhelés csökkentése és a gyümölcsök szermaradvány-mentessége tekintetében is. De a lemosó permetezés nem véd a teljes vegetáció során, ezzel csak az áttelelő képletek jelenléte és a korai fertőzési nyomás csökkenthető!
• Alma esetén a virágzásig, a rügyfakadás idején elvégzett permetezések időzítésének van nagy jelentősége. A fertőzött rügyek ugyanis (mint fent leírtam) több betegség kiindulási forrásai lehetnek. A réz- kéntartalmú növényvédőszerek mellett zöldbimbós állapottól már kombinálhatók a felszívódó és kontakt készítmények.
• Virágzástól már jelentős a mikroelem igény is, fontos a lomtrágyázás, melyre külön cikkben tértem ki. Ekkor kell odafigyelni a varasodás elleni permetezésre is, különösen, ha csapadékosabb, hűvös időjárás van.
• Termés és hajtásnövekedés időszakában már a tárolási problémákra is gondolnunk kell. Sebzés esetén (jégverések) fontos a megelőző gombaölőszeres kezelés.
• Gyümölcsnövekedés esetén kontakt hatóanyagokkal védekezzünk az almamolyok kártétele ellen, rajzásmegfigyelésre alapozva!
• Ne feledkezzünk el a fák ápolásáról szüret után sem! Őszi lemosó permetezést is célszerű végezni. A lehullott lombozat eltávolítása, vagy lebomlásának segítése a jövő évi növényvédelmünk hatékonyságát alapozza meg!

Az alma növényvédelmének sarkalatos pontjairól megkérdeztem egy szabolcsi almatermesztő kollégát is. Ésik Árpád  Tiszamogyoróson termel aktív termésben 8 hektár almát, főbb fajtái: Idared, Jonagold, Jonathan, Florina, Pinova, Gála. Ő lisztharmat ellen küzd sokat, kártevők közül pedig most a szürke levéltetűt és az almailoncát figyelte meg.

Kérdésemre, hogy mennyi permetezést és milyen szisztémában tervez, azt válaszolta, hogy 12-14 permetezés, ami betervezett erre a területre.

„Kontakt gombaölő szer mellé csak a kezdeti 4-5 permetezésnél alkalmazok felszívódó szert is. Utána már a nyár folyamán csak kontakt, mert ha az elején megfelelő a védekezés és vissza vannak szorítva a betegségek, akkor később elég az is. Kártevők ellen mindig a megfigyelés alapján használok peszticidet.”

Gyors fejszámolás után a költségekre is választ adott Árpád:

„Ez kb. 1,5 millió Ft költséget jelent. Tehát olyan 100.000ft/ permetezés erre a 8 hektáros területre.”