A kedvező nedvességi viszonyok miatt a meztelen csigák aktivitása nem csökken, sőt nemcsak éjjelente, hanem nappal is rendszeresen táplálkoznak. A károsító fajok száma a legutóbbi vizsgálatok szerint 26, ebből pedig 7 tekinthető a hazai faunára idegenhonos, azaz invazív kártevőnek.

Ezen fajok közül a legkártékonyabbnak tekinthető a spanyol meztelencsiga (Arion vulgaris). Napjainkra országosan elterjedtnek tekinthető, hatalmas károkat okoz, főként házikerti viszonyok között. Terjedését a nemzetközi árukereskedelem döntően elősegíti, de ugyanez mondható el a többi idegenhonos fajról is.

A jelenlegi helyzetben a fiatal, nyár végén kikelt, néhány cm-es csigákkal találkozunk, kártételük kiterjed a leveles- és gyökérzöldségekre egyaránt. A mostani védekezési megoldásokkal csökkenthetjük ugyan létszámukat, de a kikelt csigákon túlmenően a lerakott petékből tavasszal újabb egyedek kelnek ki.

Lezajlott a selyemfényű puszpángmoly idei rajzása, mely az átlagosnál melegebb év hatására egyes helyeken jóval meghaladta a korábbi évjáratokat. A június közepén kezdődött rajzás kis szünetekkel október közepéig tartott, komoly károkat okozva a még meglévő puszpáng bokrokban.

Az októberi napokban rajzó és tojásrakó lepkék lárvái már csak kisebb károkat okoztak, de tavasszal folytatják táplálkozásukat a növényeken, így érdemes áprilistól kezdődően átvizsgálni a puszpáng bokrokat, illetve feromonos csapdával figyelni a lepkék rajzáskezdetét.

A hosszúra nyúlt „vénasszonyok nyara” miatt az ázsiai márványos- és zöld vándorpoloskák még most is aktívan táplálkoznak, közben pedig a kifejlett imágók keresik téli búvóhelyüket. Mindennapos probléma, hogy a legapróbb réseken is bejutnak a lakásokba, más, védett helyekre.

Élénk röptükkel bárhol találkozhatunk, most nyugalomba vonulnak, de a tél folyamán a lakáson belül is aktívak lehetnek. Ha kitessékeljük a lakásból, a fagyos időben elpusztulnak.