A növények figyelmen kívül hagyják az időjárásban tapasztalható némi lehűlést, folyamatosan fejlődnek, ami elsősorban a gyümölcstermő növényeken látszik, de a szántóföldi növények növekedésén is látszik a tavaszodás.
Az elmúlt napok időjárását a kettősség jellemezte. A nappali hőmérséklet, még a borús napokon is rendre 10 Celsius fok fölé emelkedett, ugyanakkor éjszakánként több alkalommal is fagypont alá süllyedt a hőmérő higanyszála. Csapadék most alig esett, a tavaszias szelek viszont szárítják a talaj felszínét.
A növények figyelmen kívül hagyják az időjárásban tapasztalható némi lehűlést, folyamatosan fejlődnek, ami elsősorban a gyümölcstermő növényeken látszik, de a szántóföldi növények növekedésén is látszik a tavaszodás. Az éjszakai hidegebb órák ellenére több kártevő és betegség is tartósan jelen van gazdanövényein, a károsítás folyamata nem állt le, legfeljebb lassúbb az üteme.
Jól példázza ezt az őszi árpa, mely átlépett a szárba indulás kezdeti stádiumán, már kitapinthatók az első szárcsomók. Az állományok fejlődése több hetes előnyben vannak az ilyenkor megszokotthoz képest. A kissé buja növekedés elősegíti az alsó, idősebb leveleken, már az ősz folyamán megjelent levélfoltosságot okozó kórokozók és a gabonalisztharmat lassú, de folyamatos terjedését.
A rozsdabetegségek közül a növényállományok fejlettsége, az éjszakai erős harmatképződés elsősorban a sárgarozsdának kedvez, nem tipikus tünetekkel, de néhány tájegységben jelen van. Ilyenkor érdemes elővenni a kézi nagyítót és a mikroszkópot, a pontos fajmeghatározás érdekében.
A kalászos gabonák gyomviszonyait még elsősorban az áttelelt, T1-T2-es gyomnövények határozzák meg, virágzik a tyúkhúr, a különböző Veronika fajok, már kellőképpen megerősödött a ragadós galaj. Ahol még eddig elodázták a gyomirtást, itt az ideje. A napraforgó árvakelés még nem jelent meg, de ha az időjárás tendenciája nem változik, a talajok felmelegedése ezt is lehetővé teszi majd.
Az őszi káposztarepce növekedése is töretlen, nem zavarja az éjszakai fagy, itt-ott megkezdődött a szárba indulás folyamata. A növényállományok többsége jó beállottságú, kevés a téli fagykárosodás, helyenként inkább bujának tekinthető.
A repce korai kártevői közül, a repce szárormányos kisebb-nagyobb rajzásingadozásai ellenére folyamatosan jelen van, párosodnak, rakják petéiket, van ahol már az első lárvakelés is megkezdődött, annak ellenére, hogy csak most indul be igazából a növények szárnövekedése. A folyamatos jelenlétet legjobban a ragacsos sárgalapok fogásai bizonyítják legjobban, ezért folyamatosan vizsgálni kell azokat.
A reális fogási eredményekhez mindig a növényállomány fölötti magasságban kell elhelyezni a fogólapokat, máskülönben nem kapunk reális képet a fertőzöttség alakulásáról.