Május utolsó hetére a változékony időjárás volt a jellemző. Az országban több helyen záporok, zivatarok alakultak ki, helyenként jégveréssel társulva. A legtöbb csapadék továbbra is a nyugat-dunántúli térségben hullott, néhány körzettől eltekintve az Alföldön jóval kevesebb, így májusban is kevesebb a csapadék a sokévi átlaghoz viszonyítva.
Az őszi kalászos gabonák közül az árpán általánosak az érés jelei. A búza virágzik, telítődnek a szemek. Mindkét növény már elvesztette alsó levélemeleteit, részben az aszály jeleként, de a levélbetegségek is megtették hatásukat. Árpán a levélszáradás már elérte a zászlóslevél szintjét, a legtöbbet ezért a pirenofórás levélfoltosság tette, míg a búza lombszáradásáért elsősorban a szeptóriás levélfoltosság a fő felelős. A sárgarozsda mindkét növényfaj lombozatán tömegesen jelen van, de a melegebb időszak most a vörösrozsda előretörésének kedvez.
A kalászfuzáriózis-fertőzés potenciális veszélye továbbra is fennáll, a helyi csapadékviszonyok viszont alapvetően befolyásolják a megbetegedés mértékét. A jelentősebb rovarkártételek nem jellemzőek, a vetésfehérítő bogár alig károsít, egy részük átvonult a kukoricára, a lárvák bábozódása megkezdődött. Árpán és búzán egyaránt megjelentek a gabonapoloskák és a szipolyok, de a rovarlétszám még egyik fajnál sem jelentős, gócos megjelenésükre inkább ez utóbbi fajoknál lehet számítani.
A melegebb időjárás és a lehullott eső hatására erőteljes növekedésnek indultak a kukoricaállományok. A növényeknél általános károsítóként jelentkeznek a drótférgek, a tőpusztulás a növények mintegy 10%-át érinti. A fény- és feromoncsapdák a hónap közepétől fogják a kukoricamoly imágókat, a bagolylepke-fajok közül pedig legtöbbet a felkiáltójeles és a gyapottok-bagolylepkéből. A vetési és a gamma bagoly repülése ezeknél jóval mérsékeltebb.
A napaforgó-területek levéltetű fertőzöttsége általános jelenség. A kisebb-nagyobb kolóniák jelenléte a hajtáscsúcson és a felső leveleken a növények 10%-át érinti, de a magas páratartalom és a nem túl meleg idő továbbra is kedvez a gyors felszaporodásnak. A szárnyas levéltetű nőstények folyamatosan gondoskodnak a lárva utánpótlásáról. A drótféreg-károsítás szintén mintegy 10%-os növénykárosítást okoz, ami inkább a fejletlen növényekben okoz tőszámkiesést. A primer peronoszpórafertőzés idén kevésbé jellemző a napraforgó-vetésekre eddig.
Felgyorsult az őszi káposztarepce érése. A becők sárgulása általános jelenség. A szár-, levél- és becőfoltosságot okozó betegséget előidéző kórokozók a folyamatos csapadékhiány miatt kevésbé jelentenek növényvédelmi gondot, a lisztharmatos megbetegedés viszont annál inkább. Más években a kórokozó elsősorban a másodrendű elágazódásokon és termésen okozott problémát, de alig veszélyeztette a főtermést. A fertőzés most országosan általános jelenségnek tekinthető.