A kalászfuzárium gomba okozza a búza egyik legveszélyesebb betegségét. Egy új felfedezéssel nőtt a genetikailag ellenálló fajták nemesítésének esélye.

Van egy olyan betegsége a gabonáknak, amely döntően a búzafajokat érinti és szinte minden évben számítani kell valamekkora mértékű fellépésére. Ez a betegség a kalászfuzáriózis, amely ellen nem olyan könnyű a hatékony védekezés.

Az éghajlatváltozás komoly hatással van a mezőgazdaságra. Az időjárási szélsőségek, mint például a hosszú, aszályos periódusok kihívást jelentenek a termelők számára. Az enyhe telek következményeképp már kora tavasszal megindul kalászos kultúráinkban a károsító kórokozók felszaporodása, mely a gombaölő szeres védekezés átgondolására készteti a termelőket.

Az aflatoxin terhelést vizsgáló, nemzeti kiválósági program eredménye alapján a magyar lakosságnak egyelőre nem kell jelentős mértékű aflatoxin-kockázattól tartania.

Napjainkban felértékelődött az egészséges termény előállításának fontossága. Nem csak a saját takarmányt előállító állattenyésztők számára kulcskérdés ez, mivel a toxintermelő gombák a terméscsökkenés mellett egyes évjáratokban a termény eladását is ellehetetleníthetik.

Az „Agrárbiotechnológia és precíziós nemesítés az élelmezésbiztonságért” Nemzeti Laboratóriumban folyó mikrobiológiai vizsgálatok során azonosították a szalmonella baktérium két olyan DNS-szakaszát, amely felelős az antibiotikum rezisztencia baktériumok közötti terjesztésében.

Növényvédelem és élelmiszerbiztonság, a globális klímaváltozás ökológiai hatásai és a károsítók földrajzi elterjedésének összefüggései – egyebek mellett ezekről a témákról volt szó a 28. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon.

A tavalyi óriási aszály országos viszonylatban is mély nyomot hagyott a szántóföldi növénytermesztésben. A kukorica volt az egyike azon növényeknek, amely a vízhiány által sújtott területeken a jobb esetben nulla, rosszabb esetben óriási mínusz eredményt hozott. Mindezek ráirányították a figyelmet a kedvezőtlen környezeti körülményeknek ellenálló kukoricahibridek nemesítésére és termesztésére.

Valószínűleg a legtöbb olvasónk már a gondolattól is hidegrázást kap, hogy egy nap talán valóban rovarokból készült lisztet kell beletennie a kosarába. Hát ha még a címkét is elolvassa, és rájön, hogy katonalégy, házilégy és egy kis lisztkukac van benne, persze, megőrölve. De valóban olyan szörnyű lenne ez, vagy épp ellenkezőleg?

Nem csupán az országon áthaladó ukrán gabonát, hanem az ide érkezett termények minőségét is folyamatosan ellenőrzik.