Az „Agrárbiotechnológia és precíziós nemesítés az élelmezésbiztonságért” Nemzeti Laboratóriumban folyó mikrobiológiai vizsgálatok során azonosították a szalmonella baktérium két olyan DNS-szakaszát, amely felelős az antibiotikum rezisztencia baktériumok közötti terjesztésében.
A növény- és állatbiotechnológia területén olyan innovatív precíziós nemesítési technológiák kidolgozása folyik, amelyekkel hatékonyan és biztonságosan lehet célzott genetikai változtatásokat kialakítani idegen gének bevitele nélkül.
2022-ben indult útjára a hazai agrárkutatás egyik legnagyobb vállalkozása, az „Agrárbiotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium (NL). A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) konzorciális összefogásában megvalósuló Nemzeti Laboratórium középpontjában a mikroba–növény–állat alkotta rendszer komplex kutatása áll.
A projekt (RRF-2.3.1-21-2022-00007) Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében 4 évre összesen 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül az Európai Uniótól, valamint a hazai költségvetésből.
A humán- és állategészségügy megoldandó problémája az antibiotikum rezisztencia gyors terjedése.
Az Agrobiotechnológia Nemzeti Laboratórium, mikrobiológia szekciójának kutatói ennek a problémának a megoldásában vesznek részt. Nemrégiben sikerült azonosítaniuk a rezisztens szalmonella bélbaktérium genetikai állományában két olyan DNS-szakaszt, amely révén más baktériumfaj sejtjébe is átjutnak a rezisztenciát okozó gének. Így terjesztve az antibiotikum ellenállóképességet baktériumokban.
A klímaválság, a kór- és károkozók terjedése, a vízhiány világszerte veszélyezteti a biztonságos élelmiszertermelést. Ezek leküzdésére az Agrobiotechnológia Nemzeti Laboratórium növénybiotechnológia szekciójának kutatói hatékony és biztonságos növénynemesítési technológiák fejlesztésén és a betegségekkel, szélsőséges környezeti tényezőkkel szemben ellenálló élelmiszer- és takarmánynövény (búza, árpa, kukorica és burgonya) fajták létrehozásán dolgoznak.
A burgonya kórokozói közül a növényelhalást is előidéző, karantén baktériumra (Ralstonia solanacearum) és a burgonyavészt okozó fitoftóra gombára rezisztens burgonyafajták előállításához a célgének kiválasztása és mutációja már megtörtént, a rezisztencia tesztelése folyamatban van.
A gombakórokozóknak (lisztharmat, fuzárium) ellenálló kalászos gabonafajták előállításhoz a kutatók olyan genomszerkesztési rendszert dolgoztak ki, amely precíz mutációk létrehozását teszi lehetővé búzában idegen gének bevitele nélkül.
Az állatbiotechnológia szekcióban emlősökre és madarakra dolgoznak ki precíziós nemesítési eljárásokat. Az elsődleges cél, hogy számos kiválasztott gén optimalizált szerkesztésével az élelmiszer-biztonsághoz és a mikotoxinokkal szembeni ellenálló képességhez hozzájáruló hasznos génváltozatokat alakítsanak ki.
A kutatóknak sikerült azonosítaniuk nyúl estében számos, a méregtelenítés folyamatában részt vevő monooxigenáz enzimet, amelyek szerepet játszhatnak a mikotoxinok lebontásában.
A projektről bővebb információt a www.agri-biotech.hu oldalon olvashatnak
