13℃ 3℃
november 7. Csenger, Rezső, Ernő, Florentin
Zöldség
Fizetett tartalom

A fokhagyma termesztése és helyes betakarítása

Agrofórum Online

A fokhagyma termesztése néhol már több ezer évre nyúlik vissza a történelemben. Hazánkban és a legtöbb európai országban azonban ez csak néhány évszázados múltat jelent.

Magyarországra a 18. században kerültek a balkáni kereskedőútvonalakon keresztül Makóra az első szállítmányok. A makói fokhagyma ez idő alatt nagy sikert ért el nemzetközi szinten is, kitűnő minőségének köszönhetően. Zöldségágazati termesztése az 1860-as évektől már intenzíven folyt az országban. A nálunk közel két évszázados múltja során kialakult a helyi adottságokhoz viszonyuló termesztési technológiánk.

Környezeti igények

A fokhagyma hőigénye közepes. A gyökérnövekedéshez 5-10 °C, a lombozat növekedéséhez 10-15 °C, a fejesedéshez 15-20 °C, a gerezdek beéréséhez pedig 20-25 °C-ot igényel. Fényigénye alapján is közepes fényigényű növényekhez sorolható. A monokultúrában való termesztését fontos kerülni, mivel – mint a legtöbb zöldségnél – nála sem folytatható gazdaságosan és sikeresen. Ebben az esetben kártevői és kórokozói az évek sorén felszaporodva csökkentik termesztésének gazdaságosságát, nem beszélve a talaj egyoldalú kihasználásáról; így önmaga után célszerű 4-5 évet kihagyni.

Olyan előveteményt célszerű választani, amiben a gyomok nem tudnak elszaporodni, egyrészt a kémiai gyomirtás elkerülése érdekében, másrészt a növény gyomelnyomó képessége miatt, így mérsékelve a későbbi gyomproblémákat. Ezért hazánkban és a legtöbb európai országban is az őszi búzát tartják a legjobb előveteményének.

A termesztéstechnológia fő elemei

Az őszibúza azért kiváló elővetemény, mivel hamar lekerül a területről, így aratás után már meg is kezdődhetnek a talajmunkák a tarlóhántással és tarlóápolással. A szántást mindenképpen el kell végezni szeptember közepéig, végéig, de a szuperkorai fajták esetében – amelyeket már augusztus végén, szeptember elején szükséges elültetni – akár még a nyáron. Ezt megelőzően az őszi alaptrágyákat is célszerű kijuttatni.

A szántás után közvetlenül történjen meg a talaj-elmunkálás, a rögösség megszüntetése. Ahhoz, hogy a fokhagyma ültetéséhez megfelelő legyen a vetőágy, a talaj állapotától függetlenül szükséges elvégeznünk egy vagy két alkalommal a kombinátorozást.

Termesztése során a szaporítást vegetatív úton végezzük, ami a fiókhagymáról, megszokottabb nevén gerezdről történik. A fokhagymafejeket csak közvetlenül az ültetés előtti napon szedik szét, így elkerülve a szaporítóanyag kiapadását, romlását, fertőződését. Sok helyen még kézzel, de a nagyobb területeken gazdálkodók ma már gépekkel szedik szét a fejeket ültetés előtt az erre kialakított speciális gépekkel. Általános szabály, hogy a külső, nagyobb gerezdekből nagyobb fejek is fognak fejlődni.

Ültetés

A megfelelően elvégzett talajmunka után megkezdődik az ültetés. A gerezdeket 3-6 cm mélyre és 8-10 cm távolságra ültetik a földbe. A sortávolság 28-30 cm, de ez függhet géptől és technológiától is. Ezek a számok őszi, tavaszi fokhagyma esetén, továbbá fajta, habitus alapján eltérőek lehetnek.

Az őszi fajtákat szeptember végén kezdjük ültetni, míg a tavaszi fokhagymát február végén, március elején. Sem a túl korai, sem a túl késői ültetés nem ajánlatos, mivel nagyobb esélye van a ki- és felfagyásra. Ültetőanyagból sem egyforma a szükséglet őszi, vagy tavaszi fokhagyma esetén. Őszi fokhagymából 1000-1300 kg, míg tavasziból 700-1000 kg kell hektáronként. A fokhagyma ültetését kisebb területeken még ma is kézzel végzik, de a nagyobb területeken géppel történik a gerezdek ültetése.

Gyomirtás

Tavasztól megkezdődik a fokhagyma egyik legtöbb munkát kívánó ápolási feladata, a gyomirtás. Ez mechanikai úton történik, kézzel és géppel, mivel a fokhagyma érzékeny a gyomirtó szerek használatára. A gyommentesítést legalább 3 alkalommal el kell végezni, de ez több tényezőn, például a csapadékon, a tápanyag-kijuttatáson, a hőmérsékleten is múlik.

A gyomborítottság mértéke többnyire eltérő mértékű a tavaszi, illetve az őszi fokhagyma esetében. A rendszerint laza talajon termesztett őszi fokhagymatáblákon kisebb mértékű a gyomosodás, míg a kötöttebb talajokon termesztett tavaszi fokhagymaparcellák gyomosodása jelentősebb a nagyobb gyommagtartalom, illetve a körülményesebb művelés révén.

Öntözés

A fokhagyma öntézése ma már elkerülhetetlen a legtöbb helyen. Az utóbbi évtizedben számtalan kísérlet folyt a különböző öntözési módszerekkel. Vízigény szempontjából a növény a kevesebb vizet igénylő fajok közé sorolható, így viszonylag jól bírja a rövid szárazabb periódusokat, azonban vannak kritikus fejlődési periódusai, amikor feltétlenül szüksége van a vízre a megfelelő mennyiségű és minőségű termés eléréséhez.

Ilyen például a fejesedés időszaka, de a keléshez is nagyon fontos, mivel viszonylag kisméretű gyökérzete van. Szedés előtt 2-3 héttel azonban már nem szabad öntözni, nehogy a hagyma feje felrepedjen és rothadjon. Az utóbbi száraz években egyre elterjedtebbek a nagyobb parcellákon is a kiépített lineár öntözőrendszerek. A legpontosabb vízkijuttatás csepegtetőszalagokkal vagy csövekkel valósítható meg, azonban ezek használata számos hátránnyal bír nagy táblák esetében.

Tápanyag-kijuttatás

A helyes tápanyaggazdálkodás, mint minden növénynél, így a fokhagymánál is az egyik termesztési alappillér. A tápanyagok pótlását elsősorban műtrágyák felhasználásával végezzük. A talajvizsgálat nélkülözhetetlen a helyes mennyiségek kiszámításához és elosztásához. Ennek eredményeképpen nem csak jobb tápanyag-ellátottságú, ezáltal jobb kondíciójú állományt kapunk, hanem jelentős költséget is spórolunk a feleslegesen kijutatott műtrágyamennyiség elhagyásával.

A fokhagyma a közepes tápanyag igényű zöldségekhez tartozik, de nem mindegy, hogy tavaszi vagy őszi ültetésű fajtát termesztünk. A termés mennyiségét alapvetően a nitrogén mennyisége határozza meg. Egy tonna terméshez akár 2-3 kg nitrogént is fel tud venni.

A termés minőségét, cukor-, illetve vitamintartalmát, továbbá a növény szárazság- és hidegtűrő képességét a kálium befolyásolja. Ezen múlik, hogy milyen lesz a termés fagyállósága, tárolhatósága, elállási képessége. Káliumból veszi fel a növény a második legnagyobb mennyiséget. A legtöbb káliumot a fejképzés és a fejesedés során veszi fel a növény. Túlzott kijuttatása és felvétele azonban hozamcsökkenést okoz.

A foszfornak is nagy szerepe van természetesen, legfontosabb feladata, hogy segítse a megfelelő és egészséges gyökértömeg kifejlődését, így növelve a víz- és tápanyagfelvételt. A termés mennyiségének és minőségének befolyásolásában még nagy szerepe van a cinknek és a kalciumnak is. A tápanyagok nagy részét szilárd műtrágyával, míg kisebb részét lombtrágyával juttatják ki.

Betakarítás

A betakarítás ideje őszi fokhagymánál június végétől, míg a tavaszi esetében július elejétől kezdődik, de ez is számos tényezőn múlik, az időjárás, az öntözés és a fajta is hatással van rá. A fejek akkor szedhetők, ha a lombozat 75-80%-a megbarnul és elszárad, a nyaka bepuhul, továbbá a hagyma külső buroklevelei papírszerűen elvékonyodnak. Őszi fokhagymánál 10-14 tonna, míg a tavaszinál 5-10 tonna termést realizálhatunk. Lényeges törekedni a tökéletes betakarítási időre, mivel a helyesen megválasztott időpont javít a tárolhatóságon. Túl korai időpont esetén rossz tárolhatóságot, míg túl késői időpontnál széteső gerezdeket és a borítólevelek sérülését, barnulását tapasztalhatjuk.

A betakarítás kézi és gépi munka egyvelege. A hagyma gyökérzónájánál a sorokat egy L alakú késsel meglazítják, ezután a növényeket kézzel kihúzzák, majd rendre szedik szárítani. Ma már vannak olyan gépek is, amelyek alávágnak a hagymának, és 25-ös vagy 50-es kertészcsomókba összekötik, és azokat már csak járműre kell helyezni, amely fedett szárítóhelyre szállítja a termést, ahol később azt tisztítják, betárolják.

A tárolás során biztosítani kell az optimális hőmérsékletet, ami 5-10 °C között kell, hogy legyen, valamint a 70% alatti páratartalmat. Magasabb páratartalom a fej penészesedését vagy a gerezdek ki hajtását idézi elő. Az eltarthatóság függ a fajtától, a szedés időtartalmától, az utóérleléstől, továbbá a tárolási körülményektől.

dr. Balázs Gábor, Juhász Balázs

MATE, Kertészettudományi Intézet, Budai Campus

A cikk teljes egészében az Agrofórum újság 2025. októberi számában olvasható. KATTINTSON!

Vajon tényleg teleltethető a paradicsom?

2025. november 6. 11:10

Megmenthető a paradicsom a hideg hónapokra? Mutatjuk, mikor és hogyan érdemes kísérletezni a teleltetéssel.

Miért gyengül a rebarbara? Itt a megoldás!

2025. november 3. 15:10

Az őszi rebarbaraátültetés nemcsak a termést növeli, hanem a tő megfiatalítására is tökéletes alkalom.

A zeller betakarítása: mikor, mit és hogyan érdemes szedni?

2025. október 31. 11:10

Akár gumójáért, akár száráért termesztjük, a zeller bőséges termést ad, ha tudjuk, mikor és hogyan érdemes szedni.

Hobbiból vállalkozás - chili termesztése a kezdetektől

2025. október 30. 04:51

Oravecz Kristóf századosnál jártunk, aki chili termesztésével és paprikaszósz készítéssel foglalkozik. Hogyan lett a hobbiból vállalkozás?

Zöldség Videó

Kína és India a világ két legnagyobb hagymatermelője

2021. április 26. 06:12

Egyértelműen Kína és India vezeti a hagymatermelő országok ranglistáját, ugyanis mindkét ország külön-külön is hétszer akkora termést tud felmutatni, mint a harmadik helyezett.

Csak januárig elég a magyar hagymatermés

2018. szeptember 3. 10:30

Szeptember elejétől januárig-februárig képes ellátni a hazai igényeket a Magyarországon termelt vöröshagyma és fokhagyma. Aki a magyar hagymát választja, az a hazai termelőket segíti – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az éves vöröshagyma-fogyasztás 8-9 kg/fő, fokhagymából 0,8-0,9 kg/fő.

Van amit már vethet, de lehet palántázni is

2019. február 26. 04:36

Néhány napos télies lehűlés után ismét tavasziasabb arcát mutatja az időjárás. A február az átlagosnál jóval kevesebb csapadékot hozott, így a talajok felső rétege már alaposan kiszáradt.

Vessen és szüreteljen párhuzamosan augusztusban

2019. július 16. 05:36

A hagymafélék mellett sok más zöldségnövényt lehet betakarítani augusztusban, például a paradicsom, a paprika, a cukkini is ebben az időszakban érik a legintenzívebben