100 hektár kezelése után megtérül a Busa Bt. gépújdonságának ára, amely igen hatékony és természetesen legális megoldást jelent a mezei pockok elleni küzdelemben.
A mezei pocok az utóbbi időkben felzárkózott a szántóföldeket, gyümölcsültetvényeket, sőt gyepeket és friss telepítésű erdőket károsítók közé. A rágcsálók szívesen települnek be a tarlókra betakarítás után, ahol előbb a növénymaradványokat fogyasztják, majd az őszi vetésű kultúrákat dézsmálják. Kártételük könnyen felismerhető, hiszen a növényállomány foltszerű pusztulását okozzák. Az enyhe, csapadékban szegény telek – ezek igen jellemzőek az utóbbi években – különösen kedvezőek a kártevők elszaporodásának.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) minden évben számba veszi, milyen lehetőségek vannak a mezei pocok elleni védekezésre a szántóföldi, illetve kertészeti kultúrák esetében. A lista nem túl hosszú, a talajműveléstől, tarlókezeléstől a ragadozómadarak megjelenését segítő T-ülőfákig terjed a „mechanikai” védelem, míg a kémiai csupán két engedélyezett hatóanyagra korlátozódik, a cink-foszfid gyomorméregre, valamit a gázosodó kalcium-karbamidra.
Cél a talajbolygatás
A szántóföldek mellett a kertészeti, erdészeti kultúrák sincsenek biztonságban, már csak azért sem, mert a mezei pocok egész évben aktív életet él (így a leghidegebb téli időszakokban is), ráadásul 10–15 generációt is világra hoz évente, fészkenként 2–10 egyeddel. Az utódok a talajban kialakított fészekkamrában laknak, illetve a rágcsáló az akár 20–30 cm-es mélységben kialakított járatokban közlekedik. Érthető, miért nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, és ezt használta ki a kecskeméti székhelyű Busa Bt. is a legújabb fejlesztése megalkotásakor.
Egy forradalmi újdonságnak is nevezhető rágcsálóirtó-kijuttató munkagépről van szó, amely a BUSA MPW-2 Mouse Plow nevet viseli, és fontos eszköze lehet a talajban élő kártevők elleni küzdelemnek. Az egyik partnerük ösztönzésére készítették el a lazítójuk, illetve Strip-Till kocsijuk alapjaira, hogy a forgatás nélküli, No-Till, regeneratív művelést végző gazdáknak is megfelelő „fegyvert” adjanak a kezükbe.
Olyan gépet kellett konstruálni, amely a rágcsálóirtó szert mélyen a talajba juttatja le. Ennek a felszíni szétszórása egyébként is tilos, hiszen ott más állatok is hozzáférhetnek, a rágcsáló járatainak bejárataihoz lehelyezett méreg pedig nem minden esetben hatásos. A BUSA Mouse Plow lényegében mesterséges járatokat hoz létre, közben pedig kis kupacokban helyezi el a csávázott csalétket. Hatalmas előnye a megoldásnak, hogy a méreg és az elpusztult rágcsáló is a felszín alatt marad.
A rágcsálóirtó-kijuttató munkagép tulajdonképpen egy speciális lazító, az átalakítások révén azonban nem bolygatja a felszínt és nem repeszti, nem emeli meg a mélyebb rétegeket. Hengeres kialakítású lazítófeje tömör és stabil alagutat hoz létre, miközben a felszínen semmi sem látszódik a beavatkozásból. A kijuttatás két kocsival, vagyis két sorban történik, és ez a kézi applikálásnál sokkal nagyobb területteljesítményt garantál.
Hatékony megoldást keres a mezei pockok ellen? KATTINTSON a képre a részletekért!
100 hektáron megtérülhet
A BUSA Mouse Plow már hivatalos forgalomban kapható Magyarországon, sőt külföldön is bizonyított. Akár 10 hektárnyi terület is kezelhető vele óránként, miközben az üzemeltetéséhez egy fő személyzet és egy erőgép elegendő, így a kézi kijuttatáshoz képest hatalmas munkabér-megtakarítás érhető el általa. A Busa Bt. számításai szerint az eszköz ára már 100 hektáron megtérül.
Magyarországon bemutatógépként tette próbára a szigetvári Bata Agrár Kft., mégpedig igen különleges célból.
„Lehetőségünk nyílt 270 hektárnyi erdő telepítésére, és ennek a területnek nagyjából a felén használtuk a gépet. A mezei pocok nagy gondot jelentett a csemetekertben, ezért makkvetéskor kipróbáltuk, mire képes az eszköz”
– mesélte az Agrofórum Online-nak Vincellér Erik műszaki ágazatvezető. A tesztelést követően módosításokat is javasoltak az alapmodellen, és ezek a továbbfejlesztett verzióban már meg is jelentek. Kiderült például, hogy a lezáróhenger hajlamos az eldugulásra nedves talajon vagy domboldalban. Ezt a gyártó sárkaparóval orvosolta, illetve most már az első mélységtartó kerékről veszik a hajtást.
„A gép előtt kézi erővel irtottuk a rágcsálókat, 20-22 ember dolgozott a területen, akik 20 hektárral végeztek egy nap. A gép nálunk napi 5-6 hektáros teljesítményre volt képes, vagyis 5-6 ember munkáját váltotta ki”
– mondta elégedetten Vincellér Erik. Meglátása szerint ezzel a módszerrel valamivel több rágcsálóirtóra volt szükség, mint a kézi applikálásnál, de a tervben lévő precíziós (drónos felmérés után célzottan csak a fertőzött részekre irányuló) kijuttatás ezen rengeteget javíthat.
Egyszerű felépítés, hatékony munkavégzés
Ami a gép felépítését és működését illeti, viszonylag egyszerű szerkezetről van szó: az elöl lévő két tárcsa megnyitja a talajt, így könnyebben, szinte „torpedóként” hatol le 20–30 centiméteres mélységbe a lazítófej. Ez a csőszerű egység alul be van vágva, azon juttatja ki a rágcsálóirtó szert. A két tartály a szigetvári tesztek során 2-3 hektárnyi munkához bizonyult elegendőnek egy feltöltéssel.
„A kétsoros megoldás számunkra optimális, mert a sortávjaink 2,5 méteresek. 3-4 sor már túl nagy munkaszélességet jelentett volna, a domboldalainkon egyáltalán nem lett volna praktikus”
– foglalta össze Vincellér Erik. Ők egyértelműen látták, hogy hatékonyabbnak bizonyult az irtás ott, ahol a gép dolgozott. Természetesen nem szüntette meg a kártételt, de az érezhetően kevesebb lett. Mivel elpusztult mezei pockokat nem láttak a felszínen, azok feltehetőleg valóban a föld alatt maradtak.
Így dolgozik szántóföldön a rágcsálóirtó-kijuttató munkagép:
