SzakcikkekNövényvédelem
Kora őszi meleg, szokatlanul aktív repcekártevők
2018. november 1. 15:56
Az ősz elején tapasztalható meleg időjárás következtében szinte minden ismert őszi repce kártevő nagy egyedszámban képviseltette magát fejlődő tápnövényén. Megfigyelhetők voltak a repcedarázs nagy számban repkedő imágói. A földibolhák jelenlétéről árulkodott az általuk kialakított kárképek sűrű előfordulása. A nagy repcebolha és a kis káposztalégy imágói is aktívak voltak.
„Lépésváltás” a napraforgó-termesztésben
2018. november 1. 10:43
A helyes hibridmegválasztás fontos, de nem egyedüli tényezője a napraforgó termesztéstechnológiai fejlesztésének. Elengedhetetlen, hogy az adott tulajdonságú hibridet megfelelő intenzitású növény modell alkalmazásával termesszük. A DE Növénytudományi Intézete által koordinált több évtizedes, kiterjedt napraforgó-kísérletek adatainak részletes feldolgozása arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrotechnikai tényezők egyedi, individuális hatásain túl legalább olyan fontos az azok közötti interaktív hatások ismerete és felhasználása a technológia hatékonyságának növelése érdekében.
Az állati kártevők átteleléséről
2018. november 1. 07:36
A téli, ínséges és hideg időszakok kivédésére az állatvilágban a túlélési stratégiák nagyon széles és bonyolult rendszere fejlődött ki. A Szerző a termesztett növényeink állati kártevőnek áttelelési módjait, a kedvezőtlen körülmények átvészelésére alkalmazott módszereit veszi nagyító alá.
Lehet jó oldala is az inváziós fajok megtelepedésének
2018. október 30. 09:45
Az Egyesült Államokban található Smithsonian Környezetkutató Központban már három évtizede folynak klímaváltozással kapcsolatos vizsgálatok.
Az alma 2018. évi növényvédelmi érdekességei
2018. október 29. 07:37
A vegetáció kezdetén – március 19. és 24. között – az ültetvényeknek el kellett viselni egy komolyabb lehűlést, melynek közvetlen hatása az almástermésűeket kevésbé érintette.
A selyemfényű puszpángmoly
2018. október 18. 03:38
A selyemfényű puszpángmoly 2010–11. évi, nyugat-magyarországi észleléseket követően rohamosan terjedt szét az országban. A faj életmódjáról, kártételéről és az ellene való védekezés lehetőségeiről nyújt áttekintést a cikk.
Inváziós kártevők: a vándorpoloska
2018. október 17. 02:47
A trópusi, szubtrópusi eredetű faj első példányai Európában először Olaszországban bukkantak fel 1998-ban. A rohamos terjedés következtében Magyarországon 2002-ben találták meg a rovart, mely rendkívül elszaporodott hazánkban, helyenként jelentős károkat okozva zöldség- és dísznövényekben, ill. szójavetésekben. Kártételéről, életmódjáról és az ellene való védekezés lehetőségeiről szól sorozatunk következő része.
Veszélyességük fokozott jelentősségű: a spanyol csupaszcsiga
2018. október 14. 03:35
A spanyol csupaszcsiga inváziós károkozó állatfaj, mely az Ibériai-félszigetről származik. Néhány évtized alatt Európa legtöbb országába eljutott, terjedése az utóbbi húsz évben vált intenzívebbé.
Gabonatarlók – növényvédelem
2018. október 8. 07:47
A betegségek kórokozóinak fennmaradását, továbbszaporodását és terjedését egyaránt elősegíthetik a tarlók. Ezt kétféle úton valósíthatják meg: ez egyik út a visszamaradt fertőzött tarlómaradványok jelenléte, a másik lehetőség az árvakelések megjelenése. A szerzők a tarlók állapotának a növénybetegségekre és az állati kártevőkre gyakorolt néhány hatására hívják fel a figyelmet.
Kellemetlen őszi meglepetés: a csócsárló
2018. október 7. 12:44
A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója, előfordulásával szinte minden évben számolni kell. A kártevő számára döntő jelentőségű, hogy a peterakás idején milyen az időjárás, talál-e megfelelő, kellően nedves talajt.
