Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója már egy évvel ezelőtt, a Covid–19-járvány világszintű kirobbanásakor az infodémia korának nevezte a mostanit. Magát a kifejezést David J. Rothkopf neves politikai elemzőnek köszönhetjük, aki az előző világjárvány, a SARS-fertőzés során alkotta azt meg.
Számtalan tudományos platform, kutatócsoportok, elemzők és vezető médiumok foglalkoznak a jelenséggel és annak következményeivel. A WHO által meghatározott infodémia kiindulópontja a betegség által közvetett módon előidézett stigma és diszkrimináció, valamint a gyors válaszlépések hiánya is elősegíti az álhírek terjedését, különösen akkor, ha nincsenek megfelelő járványkészültségi tervek. Az információ még a vírusnál is gyorsabban terjed, köszönhetően a többnyire szűretlen közösségi hálózatoknak és alkalmazásoknak. A vírussal kapcsolatos hírek többsége még megbízhatatlan és spekulatív jellegű, amelyek összezavarják a befogadókat, szélsőséges esetben félelmet és pánikot is kelthetnek. A fentiek a WHO által infodémiának nevezett jelenség ismertetőjelei.
A Wall Street Journal még egyszerűbb definíciója szerint az infodémia olyan megbízhatatlan információ, amely gyorsan és széleskörűen terjed. Csak egy szomorú példa a sok közül: az egyik vezető amerikai hírcsatorna egy pletykára alapozva néhány órával az olasz miniszterelnök hivatalos közleménye előtt közzétette az észak-olaszországi tartomány, Lombardia esetleges lezárásáról szóló hírt. Ennek eredményeként az emberek megrohanták és túlzsúfolták a pályaudvarokat és repülőtereket, hogy Lombardiából a déli régiók felé meneküljenek, még mielőtt a lezárás megtörtént volna. Ez megzavarta a járványok megfékezésére és a potenciálisan növekvő fertőzésre irányuló kormányzati kezdeményezést.
A koronavírussal kapcsolatos félelmek és a megbélyegzés elleni leghatékonyabb fellépés az oktatás és a hiteles, átlátható tájékoztatás, megbízható forrásokból. Ennek során felértékelődik az egyéni felelősség kérdése is: a kormányok és az újságírók mellett a felhasználóknak is felelősségük van abban, hogy ne osszanak meg álhíreket, és így vegyék elejét a hamis információk terjedésének. A Coloradói Egyetem felmérése szerint szerencsére az emberek túlnyomó többsége nem oszt meg álhíreket.
Ellentmondásosnak tűnhet, de a pandémia és az infodémia több jót is hozott az életünkbe. Mivel az álhírek egyik fő közvetítő felületét a közösségi média jelenti, a nagy informatikai vállalatok is igyekeznek megtenni a kellő lépéseket az infodémia kezelésében – több-kevesebb sikerrel. Felgyorsultak az információtechnológiai fejlesztések, igazodva a megnövekedett igényekhez. A közösségi média ráadásul nem csupán álhírek terjesztésére használható: bizonyítékalapú orvosi információk, kutatási eredmények megosztására, népszerűsítésére is hatékony eszköz. Szűkebb körben vizsgálva pedig azt látjuk, hogy a hazai agrárium szereplői is igyekeznek lépést tartani az új kihívásokkal, sokkal több és frissebb szakmai információ érhető ma már el a közösségi média csatornáin, mint korábban.
Információszerzés és döntéstámogatás az agráriumban című országos felmérésünk többek között a mezőgazdasági árutermelő gazdaságok döntéshozóinak közösségiportál-használati szokásait is vizsgálja. A kutatást 2020. augusztus 19. és szeptember 20. között végeztük. Az 1425 fős mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, így a minta a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A kutatás 84-87%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 10-12%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A válaszadók mindegyike döntéshozó vagy döntésbefolyásoló legalább egy szakterületen.
A válaszadók 64%-a legalább hetente nézi a Facebookot és 57%-uk a YouTube-ot. Az Instagram (19%) és a LinkedIn (5%) legalább hetente történő látogatása ennél jóval kisebb arányú. Összességében a legtöbben a Youtube-ot látogatják (89%), ezt követi a Facebook (76%), az Instagram (36%), majd a LinkedIn (16%).
A közösségicsatorna-használat gyakorisága mellett érdekes kérdés még az azokon keresztül elérhető tartalmak keresése is. A válaszadók 75%-a keres üzleti (vállalkozáshoz, termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó), 66%-a privát (ismerősökkel kapcsolatos) tartalmat a közösségi portálokon. Összességében elmondható, hogy a válaszadók több mint fele a privát mellett üzleti tartalmakat is keres a közösségi portálokon.
Az AgroStratéga 2020-ban már kilencedik alkalommal végezte el azt a felmérést, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.
Az országos felmérésnek 2020-ban is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a FRUITVEB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége) és a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E négy szakmai szervezet mellett az EUROCHEM, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL és a SAATEN-UNION is támogatta kezdeményezésünket.
Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető ide kattintva.
Pólya Árpád – Varanka Mariann
