A gazdálkodást hátráltató számos körülmény ellenére fejlesztést, beruházást terveznek a gazdálkodók.
Információszerzés és döntéstámogatás az agráriumban című országos felmérésünk többek között arra a kérdésre is választ keresett, hogyan birkózik meg az ágazat az olyan gazdálkodást sújtó, kedvezőtlen körülményekkel, mint a koronavírus-járvány, a termelési költségek (pl. a műtrágya, a földgáz és a gázolaj árának) ugrásszerű emelkedése, a szélsőséges időjárás, vagy a munkaerőhiány. A gazdálkodók 97%-a jelzett valamilyen hátráltató tényezőt az elmúlt gazdasági évben. A nehézségek közül a legnagyobb arányban – teljesen érthető módon – a kedvezőtlen időjárást (84%) említették. Dobogós helyen szerepelt a termelési költségek növekedése (61%) és a felvásárlási árak alacsony szintje (30%), amit a munkaerőhiány (22%), a termelőeszközök meghibásodása, leállása (17%), majd az alapanyagok beszerzésének nehézsége (12%) követett. A koronavírus-járvány (11%) csak minden kilencedik gazdaságot érintette közvetlenül (például karanténhelyzet, megbetegedés formájában). Ezzel a felsorolt tíz tényező között a 7. helyen szerepel. Mögöttük azonos értékkel (10-10%) következnek a termékértékesítés nehézségei és a növény-, állategészségügyi és -jóléti intézkedések (pl. járványvédelmi előírások, korlátozások, hatóanyag-kivonások) hatásai. A válaszadók legkisebb arányban a termelés finanszírozásának nehézségeit (8%) említették.
Évről évre megvizsgáljuk a beruházási szándékot és a fejlesztési tervekre is rákérdezünk. A gazdálkodók közel ötöde (18%) tervezi a gazdaság változatlan formában történő fenntartását, 3%-a a gazdaság visszafejlesztését, megszüntetését, 2%-a pedig a gazdaság eladását, átadását, illetve bérbeadását tervezi. A válaszadók 77%-a gondolkodik a gazdaság fejlesztésében 2-3 éven belül. A megkérdezett gazdálkodók 27%-a a gépesítés színvonalát tervezi fejleszteni, míg 13%-a a birtok méretének növelésére helyezi a hangsúlyt. A válaszadók 37%-a a birtok méretének növelése mellett annak technikai, technológiai fejlesztését is célul tűzte ki.
Az itt bemutatott eredményekből tehát úgy tűnik, hogy a gazdaságok döntő hányada komolyabb megrázkódtatások nélkül vészelte át a világjárvány hatásait, és az elmúlt év kedvezőtlen időjárása, valamint a termelési költségek eddigi emelkedése sem veszélyezteti a középtávon tervezett fejlesztések, beruházások megvalósulását.
Az AgroStratéga 2021-ben már tizedik alkalommal végezte el azt a felmérést, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.
A felmérés válaszadóinak 16%-a gazdasági szervezetet képvisel (társas vállalkozás és nonprofit szervezet), 14%-a egyéni vállalkozó, 70%-a pedig gazdálkodó (őstermelő és őstermelők családi gazdasága). A kutatás 82–88%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 10–14%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A válaszadók mindegyike döntéshozó vagy döntésbefolyásoló legalább egy szakterületen.
A minta a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1350 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.
Az országos felmérésnek idén is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a FRUITVEB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége) és a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E négy szakmai szervezet mellett a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL és a SAATEN-UNION is támogatta kezdeményezésünket.
Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető a képre vagy ide kattintva.
Pólya Árpád – Varanka Mariann
