Veszélyben az európai állattenyésztés – mi áll a visszaesés mögött?

Az elmúlt tíz évben a kecskék száma 16%-kal, a sertéseké és marháké közel 9%-kal csökkent. A változás hátterében összetett gazdasági és agrárpolitikai okok állnak.

Miért csökken az állatállomány?

A legfőbb ok a termelés jövedelmezőségének romlása. A takarmány és energia árának emelkedése miatt egyre többe kerül az állatok tartása, miközben a termékek ára nem mindig követi ezt. Emellett az EU környezetvédelmi céljai – például az üvegházhatású gázok csökkentése – szigorúbb szabályokat hoztak a mezőgazdaságra is, ami visszafogja az intenzív állattartást.

Szerepet játszik a húsfogyasztási szokások változása is. Egyre több fogyasztó csökkenti a húsbevitelét egészségügyi vagy etikai okokból. Közben a járványok – például az afrikai sertéspestis – komoly veszteségeket okoztak, főleg Közép- és Kelet-Európában.

Mi a helyzet Magyarországon?

Hazánk az EU összesített állatállományának néhány százalékát adja, de a trendek hasonlók. 2024-ben a szarvasmarha-állomány lényegében stagnált (861 ezer állat), míg a sertések száma 7,5%-kal nőtt (2,8 millió állat). Ugyanakkor a juhállomány tovább csökkent, és a kecsketartás is csak marginális szereplő maradt. A sertéstartó gazdaságok száma itthon 17%-kal csökkent egy év alatt – vagyis kevesebb, nagyobb gazdaság viszi tovább az ágazatot.

Merre tart az európai állattenyésztés?

A jelenlegi tendenciák alapján az uniós állattartás nem tűnik fenntarthatónak a korábbi formájában. A termelési költségek, a szabályozási környezet és a piaci igények változása mind abba az irányba mutatnak, hogy kevesebb, de hatékonyabb, klímabarátabb állattartás fog kialakulni.

A kérdés már nem az, hogyan növelhető az állatlétszám, hanem hogy milyen szerepet szánunk az állattenyésztésnek a jövő agráriumában.

^{Képek: Pixabay}