2024-ben az Európai Unióban a haszonállatok száma minden kategóriában csökkent. Az Eurostat adatai szerint jelenleg 132 millió sertés, 72 millió szarvasmarha, 57 millió juh és 10 millió kecske él az EU tagállamaiban. Az előző évhez képest ez 0,5-2,8%-os visszaesést jelent – és nem egyedi esetről, hanem hosszú távú tendenciáról van szó.
Az elmúlt tíz évben a kecskék száma 16%-kal, a sertéseké és marháké közel 9%-kal csökkent. A változás hátterében összetett gazdasági és agrárpolitikai okok állnak.
Miért csökken az állatállomány?
A legfőbb ok a termelés jövedelmezőségének romlása. A takarmány és energia árának emelkedése miatt egyre többe kerül az állatok tartása, miközben a termékek ára nem mindig követi ezt. Emellett az EU környezetvédelmi céljai – például az üvegházhatású gázok csökkentése – szigorúbb szabályokat hoztak a mezőgazdaságra is, ami visszafogja az intenzív állattartást.
Szerepet játszik a húsfogyasztási szokások változása is. Egyre több fogyasztó csökkenti a húsbevitelét egészségügyi vagy etikai okokból. Közben a járványok – például az afrikai sertéspestis – komoly veszteségeket okoztak, főleg Közép- és Kelet-Európában.
Mi a helyzet Magyarországon?
Hazánk az EU összesített állatállományának néhány százalékát adja, de a trendek hasonlók. 2024-ben a szarvasmarha-állomány lényegében stagnált (861 ezer állat), míg a sertések száma 7,5%-kal nőtt (2,8 millió állat). Ugyanakkor a juhállomány tovább csökkent, és a kecsketartás is csak marginális szereplő maradt. A sertéstartó gazdaságok száma itthon 17%-kal csökkent egy év alatt – vagyis kevesebb, nagyobb gazdaság viszi tovább az ágazatot.
Merre tart az európai állattenyésztés?
A jelenlegi tendenciák alapján az uniós állattartás nem tűnik fenntarthatónak a korábbi formájában. A termelési költségek, a szabályozási környezet és a piaci igények változása mind abba az irányba mutatnak, hogy kevesebb, de hatékonyabb, klímabarátabb állattartás fog kialakulni.
A kérdés már nem az, hogyan növelhető az állatlétszám, hanem hogy milyen szerepet szánunk az állattenyésztésnek a jövő agráriumában.
Képek: Pixabay