A 2025-ös fűtési szezon előtt ismét emelkedtek a tűzifaárak Magyarországon. Különösen a keménylombos, jó fűtőértékű fafajok, mint a bükk és a tölgy kerültek sokba – nem ritka a 45-50 ezer forintos erdei köbméterár sem.
A drágulás miatt egyre több háztartás gondolkodik el azon, hogy a hagyományos tűzifa helyett inkább fa brikettet használjon. Ez a megoldás nemcsak árban versenyképes, hanem praktikus és környezetkímélő alternatívát is kínál.
Mi is az a fa brikett?
A brikett préselt formában előállított tüzelőanyag, amely fűrészporból, gyaluforgácsból, erdészeti és faipari hulladékból készül. A gyártás során semmilyen vegyszert nem használnak – a fa természetes lignintartalma tartja össze a brikettet. A végeredmény sűrű, tömör anyag, amely szerkezetében a pellethez hasonlít, csak nagyobb méretű.
A hazai piacon többféle brikett kapható: keményfa-, puhafa-, illetve vegyes brikett. Fűtőértékük általában 17-19 MJ/kg között mozog, ami 10-15 százalékkal magasabb, mint a légszáraz tűzifáé.
Tűzifa vagy brikett – melyik éri meg jobban?
A frissen vágott fa nedvességtartalma gyakran 40-50 százalék, így legalább egy-két évig szárítani kell, mielőtt hatékonyan tüzelhető lenne. Ezzel szemben a fa brikett nedvességtartalma mindössze 6-8 százalék, ezért azonnal felhasználható, és tisztábban ég, kevesebb korom és hamu keletkezik.
Egy másik fontos különbség a tárolhatóság. A brikett helytakarékos: egy tonna kb. négy erdei köbméter száraz tűzifa energiatartalmának felel meg, miközben jóval kisebb helyen elfér. Száraz helyen gyakorlatilag korlátlan ideig eltartható. A hamu mennyisége is kedvezőbb: a brikett égetése után 0,5-2 százaléknyi hamu marad vissza, ami akár szerves kerti trágyaként is hasznosítható, mivel értékes ásványi anyagokat tartalmaz.
Mennyibe kerül ma Magyarországon?
2025 őszén a keményfa brikett tonnánkénti fogyasztói ára jellemzően 130-160 ezer forint között mozog, a fafajtától, a préselési eljárástól és a kiszereléstől függően. Ez mérséklődést jelent a 2024-es szezonhoz képest, amikor még 150-180 ezer forint körüli árak voltak jellemzőek. Egy tonna brikett átlagosan négy erdei köbméter légszáraz tűzifának felel meg, így fajlagosan olcsóbb lehet a fűtés, különösen, ha figyelembe vesszük a jobb égéshatékonyságot és a kevesebb tárolási veszteséget.
A brikett ára ugyanakkor a faalapanyag típusától, a csomagolástól és a szállítási költségtől is függ. A legkedveltebb a bükkből és tölgyből készült hengeres keményfa-brikett, de egyre több helyen kapható újrahasznosított faipari hulladékból préselt, környezetbarát változat is.
Fenntartható alternatíva
A brikettálás nemcsak a vásárlóknak, hanem a hazai fafeldolgozóknak is előnyös: a keletkező melléktermékek értékes tüzelőanyaggá alakíthatók, így csökken a hulladék mennyisége és az ökológiai lábnyom is. Ráadásul a brikett égése során jóval kevesebb károsanyag kerül a levegőbe, mint a nedves tűzifáé, ami a légszennyezettség szempontjából sem elhanyagolható.
A szakértők szerint a jövőben a fa brikett és a pellet is kulcsszerepet kaphat a háztartási fűtésben, különösen ott, ahol nem megoldható a gáz- vagy hőszivattyús fűtés.
Kiemelt kép: Pixabay.
