Egy bajor biogazdaságban idén először próbálkoztak feketekömény termesztésével, a vetés azonban nem hozta a várt eredményt.
Az agrarheute beszámolója szerint a csaknem három hónapon át tartó csapadékhiány miatt az állomány gyakorlatilag nem tudott kikelni, így a területet végül a gyomok uralták el. A gazdálkodó ennek ellenére jövőre ismét nekivág a termesztésnek.
A sekély vetés most hátránynak bizonyult
A feketekömény apró magját sekélyen kell vetni, mert csírázásához fényre is szükség van. A hosszú száraz időszakban azonban a felső talajréteg teljesen kiszáradt, így a magok nem jutottak elegendő nedvességhez. Ezzel szemben a mélyebben fekvő gyommagvak kicsíráztak, a területet hamar ellepték a bogáncsok és más gyomnövények.
A gazdaságban öntözésre nem volt lehetőség, mivel sem kút, sem felszíni vízforrás nem áll rendelkezésre. Mire jelentősebb, mintegy 50 milliméter csapadék érkezett, a vetés már menthetetlenné vált.
A helyi feldolgozásban látnak lehetőséget
A termesztési kísérlet egy olyan kezdeményezés része, amelynek célja, hogy a jelenleg döntően importból (Egyiptomból) származó feketekömény egy részét helyben állítsák elő. A bajor Nigela vállalkozás évente mintegy 160 tonna alapanyagot dolgoz fel feketeköményolajjá, és hosszabb távon regionális termelői hálózatot szeretne kiépíteni. Ez nemcsak az ellátási láncot rövidítené, hanem a szállításból eredő kibocsátást is mérsékelhetné.
A préselési melléktermék takarmányként is szóba kerülhet
A gazdálkodó nemcsak a mag termesztésében lát lehetőséget. A sajtolás után visszamaradó préspogácsát tritikáléval és árpával keverve már állatokkal is kipróbálta, a tapasztalatok kedvezőek voltak.
Hosszabb távon azt vizsgálják, hogy ez a melléktermék részben kiválthatja-e a szójaalapú fehérjetakarmányokat, ami a régiós fehérjeellátás szempontjából is érdekes lehet.
Az öntözés és a gyomszabályozás döntő tényező
Egy másik bajor termesztési kísérlet ugyanakkor azt is megmutatta, hogy megfelelő körülmények között a feketekömény eredményesen termeszthető. Ott öntözéssel biztosították a kelést, a gyomokat pedig többszöri sorközműveléssel és kézi munkával tartották vissza. Mivel jelenleg kevés növényvédelmi megoldás áll rendelkezésre, a kultúra termesztése jelentős élőmunka-igénnyel jár.
A sikertelen első év ellenére Michael Beer nem mondott le a feketeköményről. A veszteséget kezelhetőnek tartja, ezért a következő szezonban ismét megpróbálja elvetni a különleges olajnövényt. Az idei területet időközben feltörik, hogy megakadályozzák a gyomok felszaporodását, majd takarmánynövény kerül a helyére.
A feketekömény-termesztési kísérletről készült riport az alábbi videóban tekinthető meg:
Kép: Pixabay.
