Az idén a közepesnél jobb, 12-15 ezer tonna lehet a cseresznyetermés a tavalyi 8-10 ezer tonna után a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint.
Apáti Ferenc alelnök az MTI-nek elmondta, a sokéves átlagnál valamivel jobb, a tavalyinál mindenképpen kedvezőbb termésre számítanak, de nem lesz kiugróan magas a hozam. Ennek megfelelően a fogyasztói árak a tavalyihoz képest valamelyest mérséklődnek, a következő másfél hónap termelői árainak alakulása viszont szinte megbecsülhetetlen. Sok a bizonytalanság az időjárás és az európai piaci folyamatok tekintetében, illetve még mindig vannak bizonytalanságok a várható mennyiségben és minőségben, amelyek ráadásul fajtánként és termőkörzetenként is jelentős eltéréseket mutatnak.
A cseresznye-szezon a Rita fajtával május közepén indult, az első jelentős korai fajta, a Bigarreau Burlat betakarítása május 20. és 30. között kezdődik. Az első osztályú cseresznye fogyasztói ára most kilogrammonként 1200-1800 forint. Június közepétől, a nagyobb mennyiségek megjelenésével, kilogrammonként 400-800 forintos fogyasztói ár várható, bár a cseresznye piacán pár nap alatt is jelentős árváltozások történnek. A meleg miatt a szokásosnál 5-7 nappal előrébb tartanak a szezonban.
A cseresznye termőterülete az elmúlt évtizedben az ezredforduló környéki ezer hektárról jelentősen nőtt, jelenleg Magyarországon mintegy 2800 hektár. A terület növekedésének hátterében elsősorban az áll, hogy egyre több termelő tér át a cseresznyetermesztésre a nagy tőkeigényű, kevésbé rentábilis vagy kockázatosabb gyümölcskultúrákról, mint az alma, a körte, az őszi- és a kajszibarack.
Az elnök közölte: az éves termésmennyiség az elmúlt tíz évben 5 és 18 ezer tonna között ingadozott, az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyoktól függően 2-4 milliárd forint között volt. A cseresznye 3-4 százalékos részarányt képvisel a magyar gyümölcságazatból a termőterület, a termésmennyiség és a termelési érték vonatkozásában egyaránt. Rámutatott, a termés erősen függ az időjárástól, a cseresznye az egyik legrosszabb termésbiztonságú gyümölcs.
A termés 70-80 százalékát belföldön értékesítik, a többi a külföldi piacokra – döntően a szomszédos országokba – kerül, az importált cseresznye mennyisége elenyésző. A belföldön értékesített termés nagyobb hányada a kiskereskedőkhöz – a frisspiacra – kerül, a többi a feldolgozóiparban hasznosul. A legjelentősebb termesztőkörzetek Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében találhatók.
Kitért arra is, hogy gyümölcs munkaerő igénye a betakarítás időszakában magas, hektáronként 600-1200 munkaóra, és a munkaerő-hiány jelentősen korlátozza az ágazat fejlődését.
