23℃ 12℃
május 30. Janka, Zsanett, Johanna, Nándor
Életmód, gasztronómia

A poloskák egyszerű módszerrel tarthatók távol

Agrofórum Online

Legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelyet az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) munkatársai a közelmúltban végeztek.

A kutatók arra keresték a választ, hogy az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) összetett szeme mely spektrális tartományokra a legérzékenyebb, és milyen fényhullámhosszok a legvonzóbbak e faj számára. Mindez információk abban is segíthetnek, hogy az inváziós rovart kívül tartsuk otthonunk falain.

Minden, amit nem akartunk tudni a (márványos)poloskáról

A rovarok osztálya számos inváziós fajjal „büszkélkedhet”, de ezek közül is kiemelkedik a poloskáké. Nézzünk párat a kiterjedt rokonságból: az ágyi poloska (Cimex lactarius) az ember fő külső élősködőjévé vált szerte a világon, a platánfákat szívogató platán-csipkéspoloska (Corythucha ciliata) a fa levelein, illetve a kérge alatt található, a zöld vándorpoloska jelentős gondot okoz számos gyümölcs- és zöldségültetvényben. A nyugati levéllábú-poloskával otthonunkban is találkozhatunk, de fő jellemzője, hogy a tujákat és a fenyőket pusztítja.

A márványospoloska eredetileg kelet-ázsiai elterjedésű rovar volt, amely az USA-ban az ezredforduló körül telepedett meg véglegesen, Európában pedig a 2000-es évek elején kezdett megjelenni. Bár jól repül, de elterjedése emberi közvetítéssel történt, járművekben, kereskedelmi szállítmányokban utazott mint potyautas.

Hazánkban 2013 őszén kerültek elő első egyedei, majd hihetetlen gyorsasággal hódította meg az országot.  A kifejlett poloska 12–17 mm hosszú. A nevét a hátoldal színezettségéről kapta. Alapszíne szürkésbarna, néhol vöröses árnyalatokkal, szabálytalan és helyenként összefolyó fekete pontozottsággal.

Eddig több mint 100 különböző növényfajon figyelték meg táplálkozását, melyek között számos, gazdaságilag jelentős termesztett is szerepel. A lakásokban szeptember, október hónapokban kezd el beköltözni, problémát leginkább a bűzmirigyeiből „veszélyhelyzetben” kibocsátott, kellemetlen szagú váladéka okoz.

A kutatás eredményei

Az ÖK és a MATE munkatársai az ázsiai márványospoloska összetett szemeinek spektrális érzékenységét vizsgálták elektroretinográfiával, illetve azt, hogy melyek azok a spektrális tartományok, amelyek jobban, és melyek azok, amelyek kevésbé vonzóak e címerespoloskák számára.

Egri Ádám, a tanulmány első szerzője az elért eredményekkel kapcsolatosan a következőképpen fogalmazott: „mérési eredményeink arra utalnak, hogy az ázsiai márványospoloska fotoreceptor-készletét alapvetően kétféle, egy zöld- és egy ultraibolya-érzékeny receptortípus alkotja.”

Mindez azért lényeges, mert ez már lehetővé tesz némi színlátást, ami hozzásegíti a rovart ahhoz, hogy vizuális úton találja meg a zöldségeket és gyümölcsöket. Mint az közismert, ezek a rovarok is vonzódnak a fényhez, a télre készülve rejtekhelyet keresnek, alkonyatkor repülnek be olyan lakások és házak ablakain, ahol már égnek a lámpák. Mészáros Ádám PhD-hallgató következőképpen összegezte a kutatás eredményeit:

„Kísérleteinkből kiderült, hogy ezek a poloskák annál nagyobb vonzalmat éreznek a fény iránt, minél kisebb a fény hullámhossza.”

Mindez egyszerűsítve azt jelent, hogy emberi szem számára pirosas, sárgás fényeket a legkevésbé, míg a kék és ultraibolya fényeket a leginkább kedvelik e rovarok. Azaz a rövidebb hullámhosszokban gazdag, hideg fehér fényű lámpák vonzóbbak a poloskák számára, mint a meleg fehér fényűek, amelyekben inkább a spektrum hosszabb hullámhosszú komponensei dominálnak. Összefoglalva azt javasoljuk, hogy aki távol kívánja tartani ezeket a rovarokat, az inkább meleg fényű lámpákat használjon.

(Forrás: www.elkh.org – Fotó: Alban_Gogh/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Varázsgomba: terápia vagy tudatmódosító kockázat?

2025. május 25. 11:10

A varázsgomba új reményt nyújthat a mentális betegségek kezelésében – de csak tudatos, szabályozott körülmények között.

Matcha-hiány: a kereslet meghaladja a kínálatot

2025. május 22. 08:10

Japánban globális keresletnövekedés okoz matcha-hiányt, miközben a termelés bővítése komoly akadályokba ütközik.

Allergia megelőzése avokádóval – tudományos áttörés?

2025. május 18. 16:10

Egy finn kutatás szerint a terhesség alatti avokádófogyasztás jelentősen csökkentheti a csecsemők ételallergiájának kockázatát.

Vita a bor körül: egészséges vagy sem?

2025. május 11. 16:10

Egy új spanyol kutatás választ adhat arra a kérdésre, hogy a mértékletes borfogyasztás valóban jót tesz-e az egészségnek.

Dunazugi Denevérkutató Program - 22 denevérfaj él a Pilisi Parkerdő területén

2019. június 9. 11:35

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre.

A növények igenis, tudnak „beszélni” – megmutatjuk, hogyan!

2023. október 4. 11:10

Régóta tudjuk, hogy a növények valamiféleképpen képesek kommunikálni egymással. De hogyan? És mit mondanak egymásnak? Miért és mikor szólalnak meg? Miként hallgathatjuk meg a hangjukat?

A kukorica gyökérnövekedése hatást gyakorol az élelmezésbiztonságra is

2021. szeptember 11. 04:38

Az aszályra hajlamos területek, mint például Afrika esetében a felfedezés nagyobb hozamokat eredményezhet, amely az élelmezésbiztonságra kedvező hatást gyakorolhat.

Az intenzív állattenyésztés közegészségügyi veszélyeket hordozhat

2020. június 13. 06:40

Az intenzív állattenyésztés tökéletes környezetet biztosíthat a kórokozók globális terjedéséhez a kereskedelmi hálózatokon keresztül.