A KAP Stratégia tervek Agrártudás és Innovációs Rendszereiről ülésezett 20 tagország képviselője Hollandiában. Az eseményt társelnökként vezette Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
A Mezőgazdasági Kutatási Állandó Bizottság Agártudás és Innovációs Rendszer munkacsoport ülését április 6-7-én tartották meg a hollandiai ’s-Hertogenbosch városában, a helyi szaktanácsadással foglalkozó szervezet, a ZLTO központjában. A rendezvényen 20 tagország 38 képviselője vett részt személyesen, további 26-an pedig online csatlakoztak.
A munkacsoport ülés fő témáját a benyújtott tagországi KAP Stratégiai tervek Agrártudás és Innovációs Rendszereinek áttekintése adta. A tagországok képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást arról, hogy milyen eszközökkel segítik az agrárgazdasági szereplők közötti tudásáramlás fejlődését. Hangsúlyt kapott a kutatás és a gyakorlat közötti kapcsolat erősítése, a szaktanácsadók szerepe. A gazdálkodók és a tanácsadók képzésével, valamint a tudásátadási eszközök rendszerének áttekintésével külön foglalkoztak a résztvevők.
Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár amellett, hogy társelnökként vezette, a két napos rendezvényt, előadásában bemutatta a hazai KAP Stratégiai Terv tudásátadáshoz és innovációhoz kapcsolódó intézkedéseit a képzés, tanácsadás és innováció területén. A helyettes államtitkár rövid áttekintést adott az Agrárminisztérium – a KAP Stratégiai Tervet megalapozó – szakmai programjáról (2021-2030), annak a gazdasági fejlődést, a minőségi élelmiszer-előállítást, a fenntartható zöld jövőt és a vidéki megújulást megcélzó pilléreiről. Hangsúlyozta, a kormány kulcsszerepet szán a digitalizációnak, hiszen ez minden stratégiai cél eléréséhez fontos eszköz.
Az Európai Bizottság képviselője, Inge van Oost beszámolt arról, hogy 7 ország kivételével (Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Hollandia, Románia, Szlovákia), 2022. március 31-ével valamennyi tagország számára hivatalosan is eljuttatták az észrevételeket a KAP stratégiai tervekkel kapcsolatban. Előadásában segítette értelmezni a tagországok számára kiküldött tudásátadáshoz és innovációhoz kapcsolódó főbb megállapításokat. Pozitívumként értékelte, hogy a tervek egyértelműen komolyabb szerepet szánnak ennek a területnek a következő időszakban, amelyre szükség is van, hogy az ágazat megfelelő válaszokat tudjon adni a következő időszak környezeti és társadalmi kihívásaira.
