Valóban vesszőparipám az ivóvíz. Ugyanis teljességgel érthetetlen számomra az, hogy hazánkban miért növekszik évről évre nagymértékben a palackozott ásványvizek fogyasztása, mindez úgy, hogy Magyarország összességében kiváló minőségű ivóvízkészlettel rendelkezik.
Az elmúlt években a palackozott vizek mellett/helyett megjelentek a víztisztitó készülékek is, amelyek ugyan nem terhelik a környezetet műanyag hulladékkal, de a szükségességük a legtöbb háztartásban szintén nem indokolt.
„Legalább ennyit azért áldozok a magam és családom egészségére!” – hallom a különböző árkategóriájú tisztító berendezések tulajdonosaitól, és nagyjából ugyanez az indoka a negyedik emeletre felcipelt ásványvizes zsugornak is.
Mindeközben…
… a State of Health in the EU egészségügyi országprofiljának a 2023. évi kiadása rögzíti, hogy az életmódbeli (egészségmagatartási) és környezeti kockázati tényezők voltak idehaza felelősek az összes halálozás több mint feléért.
Az összes haláleset közel egynegyede (24%) az egészségtelen étrendnek volt tulajdonítható, ami meghaladja az uniós átlagot (17%). A dohányzás, beleértve az aktívat és a passzívat, az összes haláleset további 21%-át okozta, míg a halálesetek 7%-a az alkoholfogyasztásnak, 2%-a pedig a mozgásszegény életmódnak volt tulajdonítható.
A finomrészecskék (PM2,5) és az ózonnak való kitettség formájában jelentkező légszennyezés önmagában az összes haláleset mintegy 7%-áért volt felelős, ami az uniós átlagnál (4%) jelentősen magasabb arány.
Nézzük akkor, mi is kerül a poharunkba, ha víztisztító készülékek nélkül élünk
Magyarországon a szolgáltatott ivóvíz minőségét a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásai szerint rendszeresen ellenőrzik. A rendeletben foglalt előírások megfelelnek ez Európai Unió előírásainak, sőt szigorúbbak is annál egyes vizsgálandó paraméter határértékét figyelembe véve, továbbá a hazai rendelet több vizsgálandó paramétert is tartalmaz. A szolgáltatók mind kémiai, fizikai, mind mikrobiológiai szempontból végeznek minőségvizsgálatokat.
A szolgáltatott ivóvíz, a csapvíz európai viszonylatban is kiváló minőségű, egészséges, fogyasztható, a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer.
Minőségi kategóriák szerint nem osztályozzák a szolgáltatott ivóvizet, mindenhol ugyanazok a követelmények jelentkeznek. Ha mégis megkülönböztető jelzőkre, kategóriákat keresünk a rendeletben, akkor a rendelet szerint a szolgáltatott ivóvíz esetében különbséget tehetünk úgynevezett megfelelő minőségű ivóvíz (ez a normál eset), illetve kifogásolt minőségű ivóvíz között.
Ezek mindegyike egészségre gyakorolt káros hatásoktól mentes, fogyasztható. Kifogásolt vízminőség alatt csupán azt kell érteni (csakis azt), ha az ivóvíz-felhasználást zavaró – pl. esztétikai (szín, szag) – panaszt okoz.
Amennyiben valóban egészségre káros anyag jelenik meg az ivóvízhálózatban, annak okát a szolgáltatók haladéktalanul elhárítják, szükség esetén az ellátást szüneteltetik. A szolgáltatott ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak a helyi önkormányzatok, szolgáltatók honlapján, hirdető felületein is megtalálhatóak.
A víz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre az illetékes népegészségügyi szerv is ad felvilágosítást. Közbeszédben nem ritka, hogy ivóvízben lévő hormonokról, gyógyszermaradványokról esik szó.
Ez azonban csak a felszíni vizek esetében aggályos, hiszen ezek a komponensek jellemzően külső környezeti hatás következtében (talajvíz bemosódásból, esővízből jutnak a felszíni vizeinkbe) kerülhetnek az ivóvízbe. Hazánkban azonban igen kis mértékben jellemző, hogy felszíni vizeket használunk ivóvízként.
Napjainkban olyan műszerek és vizsgálati technológiák állnak már a rutinmunkát végző laboratóriumok rendelkezésére is, amelyek alkalmazásával a nullától alig „különböző” mennyiségek kimutatása, meghatározása is lehetséges. Amit néhány éve még nem tudtunk kimutatni, mert nem volt hozzá megfelelő érzékenységű műszer, azt ma már vizsgálni tudjuk.
Egyes épületekben akadnak azonban gondok a vízvezetékekkel
Az ólomkockázat a jelenlegi eredmények szerint) az 1970 előtt épült házakat, intézményeket is érinti, de még inkább azokat, amelyek 1945 előtt készültek, és ólomcsövekkel oldották meg a vízlevezetést. (Erről itt olvashatnak részletesen: KATTINTSON!).
Ezekben az esetekben a szakemberek szerint az ólombevitel jelentősen csökkenthető, ha a fogyasztás előtt folyatjuk a vizet 1-2 percig. És ez az a helyzet, amikor bevizsgált víztisztító berendezés használata indokolt, mint ahogy a palackozott víz fogyasztása is. Megnyugtató, végleges megoldást azonban csak az jelentene, ha az ólomcsöveket, illetve egyéb ólomtartalmú anyagokat lecserélnék.
Abban az esetben, ha aggódunk ingatlanunk vízminősége miatt, akkor célszerű egy alapszintű laboratóriumi vizsgálattal meggyőződni arról, hogy valóban fennáll-e a vélt probléma. Ennek költsége a vízműveknél kb. 25 ezer forint.
Közel sem mindegy, milyen is a víztisztítónk
Ez derül ki a Forbes közelmúltban megjelent cikkéből, amely független szakértő segítségével tekinti át a nagy víztisztitó bizniszt. A rendkívül bő szegmenskínálat a szűrővel ellátott, pár ezer forintos kancsóktól a fordított ozmózisra épülő eszközökig terjed.
Az utóbbiak ára 70 000 forintnál kezdődik és a 350 000 forint körül fejeződik be. (Mint ahogy az lenni szokott, a fantáziánk, na meg a pénztárcánk szab határt vágyainknak.) Az állandóan cserére szoruló szűrőrendszer pedig mintegy 20 000–30 000 forintba kerül.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján megtalálható azon berendezések listája, amelyeket az állami hivatal megvizsgált, és megfelelőnek talált. KATTINTSON!
Mikróbák, ásványtalanított víz, és más effélék
Egyik kedvenc oldalam, a Tudatos Vásárlók Egyesülete pár évvel ezelőtt szintén végigvette, mi szól a vízszűrő készülékek mellett, illetve ellenük. Megállapításaik mit sem vesztettek az érvényeségükből.
Víztisztitó, ha kancsós
A háztartási ivóvíz-utántisztító kancsók cserélhető szűrői általában aktívszén szűrőt és ioncserélő gyantát tartalmaznak. Az aktívszenes szűrők kötik meg az oldott szerves anyagokat, ezért azt tapasztaljuk, hogy alkalmazásuk következtében a klóros mellékíz megszűnik, mint ahogy más kellemetlen íz és szag, sőt szín is.
Mikrobiológiai védelemre akkor számíthatunk, ha a szénszűrő ezüstözött. A probléma az, hogy ebből oldódhat a vízbe ezüst, amelynek tolerálható koncentrációja felnőttek esetében 0,1 mg/l, csecsemőknél pedig 0,01 mg/l.
Nem érdemes elfeledkezni az aktív szénszűrő réteg cseréjéről, mert ha egy mikróba bekerül a rendszerbe, akkor az a számára ideális közegben nem pusztul el, sőt elszaporodhat. Jó példa erre a Pseudomonas aeruginosa, egy igen ellenálló baktérium, amely különböző felszíneken képes megtapadni, például szerelvényeken vagy akár az otthoni ivóvíz utótisztító berendezéseken is.
Csapra, mosogató alá, a bemenő víz kezelésére kialakítottak
Ezek az aktívszén töltetű víztisztítók. A szénszűrő mellett tartalmazhatnak mechanikai szűrőt és/vagy egyéb vízkezelő töltetet, mint például vízlágyító gyantát vagy zeolitot is. Alkalmazásukkal csökken a vízben lévő klór mennyisége, és minden más szerves anyagé is, illetve lágyítja a vizet.
Nem érdemes szem elől téveszteni azt, hogy ezzel együtt a szervezet számára kedvező ásványi anyagok is eltűnnek a mindennap fogyasztott ívóvizünkből Arról, hogy a baktériumok ne szaporodjanak el a készülékben, ezüstözés, réz-cink ötvözet vagy UV-lámpa felel.
Egészségügyi kockázatra számíthatunk, ha a karbantartásra és szűrőcserére vonatkozó javaslatokat figyelmen kívül hagyjuk. Fél évente legalább egyszer fertőtleníteni kell a készüléket, és a pangó vizet is el kell távolítanunk.
A víztisztítók víztisztítója: ozmózis
Ezek a kisberendezések úgy működnek, hogy zárt rendszerben, nyomás alatt egy membránon préselik át a már több lépcsőben előszűrt vizet. Jellemzően kétféle szűrőt tartalmaznak: mechanikait, amely eltávolítja a szilárd lebegő részecskéket, és aktívszén szűrőt, amely a klórt, klórszármazékokat, szerves anyagokat szűri ki.
Ezen túl az RO-membránt, amely kiszűri a tisztításra szánt vízben lévő szinte összes fizikai és kémiai szennyezőanyagot, valamint a biológiailag aktív szervezeteket is. Az aktívszén utószűrő az esetlegesen oldott gázt szűri ki a tisztított vízből, javítva így a víz ízét. A készülékhez tartozik még bakteriális védelemért felelős egység (UV-lámpa, ezüstözött aktívszén utószűrőként) és általában egy steril puffertartály is.
Lényeges, sőt életbevágó azt tudni, hogy a berendezés az emberi szervezet számára fontos anyagokat is kiszűri, így ez a víz nem felel meg az ivóvízre vonatkozó magyarországi előírásoknak.
Az úgynevezett visszasózást általában visszasózó patronnal vagy a kezelt és kezeletlen víz megfelelő arányú keverésével kell biztosítani. A visszasózó patronnál előfordulhat, hogy nem képes biztosítani az előírt minimális keménységet, a by-pass rendszer esetén pedig az jelenthet problémát, hogy az eltávolítandó anyagok, bár kevesebb mennyiségben, de jelen lesznek a fogyasztott vízben.
A karbantartás itt is központi szerepet kap, igen lényeges az elő- és utószűrők évenkénti cseréje, a másik pedig az RO-membrán cseréje. Ez esetben is ügyelni kell a rendszeres fertőtlenítésre és a biztonságos használatra.
