Kávézacc és használt föld, növényfürösztés, otthoni talajfertőtlenítés, magukra hagyható növények és ki nem nyíló virágok. Csak néhány kulcskérdés a sok közül, melyet talán már Önök is feltettek, de csak a sötétben tapogatóztak.
A kényszerszülte homeoffice-ok és otthoni családi programok következtében nincs olyan ismerősöm, aki ne kezdett volna bele új hobbiba, elfoglaltságba. Aki teheti, több időt szán a lakberendezésre, átalakításra, vagy épp a növényeire. Azon szerencsések, akik kertesházban töltik a minennapjaikat, talán többet kertészkednek, de a lakásba szorultak többsége is szívesen vágott bele balkonos növénytermesztésbe vagy szobanövény vásárlásba. Bár a karácsonyi időszakban más programok kerültek előtérbe, továbbra se felejtsünk el gondoskodni virágainkról.
Azt gondolom, sokunk nevében beszélek, ha azt mondom, a növényvédős diploma velejárója, hogy családunk szerint mindenhez értünk ami élőlény, főleg, ha az szobanövény. Elérkezettnek láttam az időt, hogy utánajárjak a gyakran felmerülő, tisztázatlan kérdéseknek. Igyekeztem azokat kiemelni, amelyek eddig nem kerültek alapos kifejtésre.
Bosszantó, apró kis rovarok röpködnek (jobb esetben csak) a növények cserepe körül
Az egyik legfrissebb, a napokban felmerülő panasz és kérdés. Nem is véletlen, hisz gyakori eset, ha ősszel vagy télen a tavaszi és nyári megszokott vízmennyiséget adjuk a növényeknek. Ez a kis kb. 3 mm nagyságú, Y szárnymintázatú rovar bizonyára a tőzeglégy lesz, aminek az imágója (a kifejlett rovar, amit mi is látunk röpködni) nem károsít, ám a lárvája annál inkább. Ők a talaj felső 5 cm-es rétegében élnek, gyorsan fejlődnek, és rajonganak a nedves talajért. Ennek ismeretében gyéríthetjük őket, ha kevesebbet öntözünk és kicsit hagyjuk ezt a felső réteget kiszáradni, vagy színcsapdákat helyezünk a növényhez közel. Legegyszerűbb (és igen hatásos) a gazdaboltokban is kapható, kifejezetten virágföldbe/cserépbe szúrható kis ragacslap. Ez feromont nem tartalmaz, hatástartama a csapda tisztaságától függ.
Hullik a levele a virágomnak, szerintem lassan át kellene ültetni
Az igaz, hogy reagálnunk kell a növények jezéseire, de nem bármikor. Amikor lassul a hajtásképződés, vagy a felső levelek már csak az alsók pusztulásával párhuzamosan képződnek, időszerű az átültetés. Mi magunk is ellenőrizhetjük azzal, hogy a cserépből kihúzva a növényt azt tapasztaljuk, a földlabda már alig látszik az élő fehér gyökerek sűrű szövedékétől. Az átültetés időpontja viszont meghatározó a sikerességben. Kerüljük az őszi, téli műveleteket. A legjobb választás a tavaszi, nyári eleji időszak, hiszen a fejlődésükhöz minimum 20°C-ra van szükség, ezáltal a folyamat során megsérülő részek hamarabb begyógyulnak. A nagyon melegigényes fajokat érdemes nyár közepén, míg a nyugalmi állapotban teleltetett, majd hirtelen fejlődésnek indulókat a hajtásnövekedés megindulásakor átültetni.
Gyűjtjük a kávézaccot, mert azt mondják jót tesz a növények földjének. Igaz ez?
Részben igen, ha jól használjuk fel, ám a visszajelzések alapján sokan csak gyűjtik, borítják a földre. A kávézaccról és teaüledékről egyaránt elmondható, hogy kifejezetten káros, ha a föld felületére szórjuk. Hamar megpenészedik a levegőn és a kórokozók táptalajává válik. A virágfölddel el kell keverni, ezáltal az ültetőanyag szerkezete és vízmegtartó képessége javulhat. Ügyelni kell arra, hogy nem szabad túlzásba vinni, mert savanyítja a talajt. Szabaduljunk meg a rossz szokásoktól, hogy bármit ráöntünk a virágföldre (virágváza használt vize, húslé, megmaradt szörp, stb), a virágok közelében dohányzunk, vagy a földjükön nyomjuk el a csikket. A hamu a talajt lúgosítja, a csikk pedig megpenészedik. Mindemellett nem nyújt túl bájos látványt.
Átültettem a virágaimat, több liter virágföld maradt meg. Beleültethetem az új növényeimet?
Kizárólag abban az esetben, ha semmilyen más lehetőség nincs új, tiszta ültetőanyagot használni. A használt földben már nagyobb eséllyel szaporodtak el károsítószervezetek, és valószínűleg az előző növény már felélte a fejlődéshez szükséges tápanyagokat. Ha rákényszerülünk a használt föld felhasználására, mindenképp keverjünk bele legalább egynegyed arányban tiszta, friss földet. Ha szükséges, puhítsuk szerkezetét.
Van-e valami taktika arra, hogy tovább tartson a szobanövények virágzása?
A virágzási időszakban semmi esetre se hagyjuk kiszáradni a földet, ne álljon tartósan vízben, és ne maradjon vízcsepp a virágok felületén. Az elszáradt virágokat távolítsuk el, és még jobb, ha az alattuk lévő egy-két levelet is levágjuk. Így akár újabb virágzásra serkenthetjük őket. Ezeken az alap gondozási műveleteken kívül a legfontosabb, hogy alacsonyabb hőmérsékletű helyen legyenek a virágzás ideje alatt, mint a virágfejlődés időpontjában voltak, de óvjuk a gyökereket a hirtelen lehűléstől.
Szeretnénk elmenni nyaralni, de félek, hogy hazaérve kókadt virágok várnak. Vajon magukra hagyhatom őket?
Az ablakoktól helyezzük át a növényeket távolabbi pontra, hisz nem tudhatjuk a nyaralás ideje alatt milyen hosszan és intenzíven éri őket a nap. Nem megoldás a redőny lehúzása, mert a tartós fényhiány komoly problémákat okoz, ezért még néhány napra se hagyjuk őket teljes sötétségben. Fontos ismernünk a növényeink igényeit és tűrőképességét. Azoknál, amelyek a vízben állást jól bírják, távozás előtt a tárolóedény alatti kis tányért töltsük tele. Minden darabot alaposan öntözzük meg, és ha a növényeink nem hajlamosak a rothadásra, és meleg helyen vannak, kivételes esetben hagyjuk a vizet a kis tányérban. A pozsgás növények is kellő mértékű öntözést kapjanak, de itt az edényből ne felejtsük el a vizet kiönteni. Az agyagedényeket vízzel átitatott víztartó közegbe (tőzeg, papír) süllyeszthetjük cserepestül. Ismert lehetőség még, ha egy jó nedvszívó képességű zsinór egyik (kanóc-módszer) végét a növényünk mellé elhelyezett edény vizébe, másik végét pedig a növény földjéhez vezetjük.
A következő részben beszélünk majd az ültetőanyagokról, a növényfürösztésről, a túlöntözött növényekről, a jó ültetőközegről, és a felkopaszodott növények sorsáról is.