Sajnos nem lehet eleget beszélni róla és egyben „örökzöld téma” a szemét, amelyeket sokszor nem a lerakókban helyezünk el, hanem egyszerűbbnek látunk kitenni az út szélén. Megint nem tudtam a téma mellett elmenni, mivel kirándulásunk során sokszor szembesülök vele. Sajnos az emberek még mindig ezt látják a legkönnyebbnek és költségkímélőnek, hogy a „határba” vagy az erdő szélén kiteszik vagy még szebb, kiöntik a szemetet. Este, amikor senki nem látja, de a bátrak napközben hajtják végre.
A mai fogyasztói társadalomban pazarlóan élünk. Számos olyan fogyasztási cikkel vesszük körbe magunkat, aminek előállítása, használata, majd hulladékként való kezelése hatalmas terhet ró a környezetünkre és a pénztárcánkra. Gondoljuk végig, háztartásunkban mennyi elektronikai szórakoztató eszköz, háztartási eszköz, ruha, cipő, táska, kozmetikum, játék, vagy akár megvásárolt élelmiszer vesz körbe bennünket.
Könnyen lesz hulladék a fogyasztási cikkeinkből. Legjellemzőbb, hogy megunjuk őket, de nem használjuk más célra, nem ajándékozzuk el, nem adományozzuk el, nem cseréljük el, ha pedig elromlik, megsérül, nem javíttatjuk meg őket. Ez oda vezet, hogy jelenleg az Európai Unió tagországaiban fejenként átlagosan 500 kg szemetet termelünk évente, ami napi szinten közel 1,5 kg-ot jelent. Magyarországon az egy főre jutó éves háztartási hulladék egy kicsivel az uniós átlag alatt van, közel 400 kg.
Fontos látni, hogy a hulladék még rendelkezik értékkel, még értéket lehet belőle teremteni, ezeket a termékeket vissza lehet kapcsolni a gazdasági körforgásba. Amikor ezt az értékteremtő lehetőséget elszalasztjuk, akkor lesz valójában szemét a fogyasztási cikkeinkből. A hulladékok szelektív gyűjtésével és nyersanyagként való felhasználásával jelentős energiát takarítunk meg, továbbá számos környezetszennyező technológiától óvjuk meg a környezetünket. A használt PET-palackokból például az újrahasznosítás során szintetikus anyagú ruhákat és táskákat készítenek. Számos nagy világmárkánál találhatunk már ilyen termékeket.
Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy a szelektív hulladék feldolgozása is energiaigényes folyamat. Még ennél is többet tehetünk, ha eleve a hulladék keletkezését előzzük meg. A hulladék egy jelentős részét a csomagolóanyagok teszik ki (az EU tagállamokban például a műanyag hulladék 40%-a), ezért érdemes erre is figyelnünk. Ma már vannak csomagolásmentes boltok. Az egyszer használatos tárgyakat javasolt elsőként kiiktatni a mindennapjainkból, hiszen azok gyártása, szállítása is környezetterhelő, és nagyon hamar hulladékként végzik. Számos lehetőségünk van arra, hogy elkezdjük a hulladék csökkentését az otthonunkban. A kérdés csak az, nekünk mely lépések a legkézenfekvőbbek.
Érdemes a körzetünkhöz/kerületünkhöz/városunkhoz legközelebbi hulladék udvarba leadni. Van, ahol minden évben egyszeri alkalommal ingyenesen le lehet adni pl. használt gumiabroncsokat, egy garnitúrát. Bár Budapesten időpontot kell egyeztetni, de ugyan úgy a kerületi lakos, személyigazolvány és a szemétdíj befizetését igazoló csekk függvényében leadhatja a gumiabroncsokat, mint veszélyes hulladékot. De előzetes időpont egyeztetés nélkül is le lehet adni elektronikai, műanyag, ruha stb. háztartási hulladékot. De az éves lomtalanításokat is érdemes kihasználni, amikor ingyen elviszik a „szemetet”, nem veszélyes lakossági hulladékot.
Lényege az, hogy a földeken kinn hagyott hulladék nagy része nem is bomlik le, vagy ami le is bomlik csak nagyon lassan, hónapok vagy évek során. Ezzel is károsítva környezetünket és az élővilágot is. Közben a mérgező anyagok beszivárognak a talajba, talajvízbe, a növények felveszik vagy akkumulálják és toxikus hatásuk is lehet. Az állatok, rovarok stb. fennakadhatnak, belegabalyodhatnak, rászorulhat a testrészükre és ezzel is súlyos testi kárt okozhatnak, amibe akár bele is pusztulhat az állat, ha nem azonnal, akkor később. Az, hogy esetleg elfogyasztja és bekerül a szervezetébe az sok esetben egyenlő a pusztulással. Mivel sem megemészteni, sem feldolgozni nem tudja a szervezete.
Forrás:
