Helle Lídia és Czakó János hét éve fogott a különleges vállalkozásba 10 hektáros területük egy nagyjából 300 négyzetméteres szegletében, ahol a konyhakerti növények, a sütnivaló tök, az erdő és a bérbe kiadott fóliák mellett jól megfér a kedvelt vadvirág.

„A kertben volt hóvirágunk, és úgy gondoltuk, hogy ebből profitálni kellene. Így kezdtük el szaporítani a növényt, ami sikeresnek is bizonyult” – kezdett bele a különleges történetbe Czakó János őstermelő, aki idén már 4-5000 szálat szedett le a területről. Emellett mintegy 500 cserép hagymás hóvirágot is értékesítettek a környező városokban, ahol a tél végén, a tavasz kezdetén a visszatérő vevők már keresik a csokrokat.

Hóvirág a városi piacokon – csakis engedéllyel

„A szűk környezetünkben nem tudjuk árulni a hóvirágot, hiszen a legtöbb kertben van belőlük néhány tő, így nincs meg a kereslet sem. Ezért aztán a térség városaiban, Törökszentmiklóson, Szarvason és Cserkeszőlőn értékesítünk. Utóbbi például termálvizéről híres, és az ország minden tájáról, de még külföldről is érkeznek vendégek, akik előszeretettel vásárolnak tőlünk. Ennek köszönhetően már nagyon sok helyre elvitték a hóvirágunkat” – tudtuk meg Helle Lídiától, aki azt is hozzátette, hogy mindig jól látható helyen kell feltüntetniük, hogy engedéllyel árusítják a tavasz hírnökeit.

Ennek a hivatalos engedélynek a megszerzése nem volt egyszerű, hiszen hónapokig kellett utánajárni a Közép-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél. Végül 5 évre kapták meg a szükséges papírokat a Galanthus nivalis fajú hóvirág értékesítéséhez. „Nehezen ment. Fél évembe került, amíg kijártam az engedélyt, de most már viszonteladóknak is jogunk van értékesíteni a virágokat, igaz ezt még nem használtuk ki” – magyarázta Czakó János. Az őstermelő szerint ugyanis a megtermelt hóvirág egyik varázsa a csodás illatán kívül éppen az egyedisége.

A befektetés nagy, a növényvédelmi kockázat viszont minimális

Minden bizonnyal az sem véletlen, hogy eddig kizárólag ők kértek engedélyt a hóvirág árusítására. „Nagyon nagy a befektetési költség, 60-160 forint egy hagyma ára, és ebből egyetlen négyzetméterre kell 100 darab. Ki lehet számolni, hogy néhány 100 négyzetméter milyen hatalmas összegbe kerül. Ráadásul az első években nem is lehet belőle profitálni, csak a ráfordítás van. A munka, a kapálás, a gyomirtás, a gondozás” – mondta el az Agrofórumnak a szakember.

A gondozás legfontosabb része minden évben a gyomirtás, ami nem maradhat el, egyéb gond azonban az elmúlt években nem jelentkezett az állományban – még vadkár sem. „Betegségről nem tudok. Utána olvastam lexikonokban is, de nincsen jelentős károsítója, kórokozója. Szerencsére sem az őz, sem a nyúl, sem a fácán nem legeli le” – tette hozzá Czakó János, utalva arra, hogy a területükön sok esetben jelentős vadkárral kellett számolniuk, ezért nem mindegy, hogy mit ültetnek és vetnek a kis földterületre.

Jelképes összeg, de így is megéri

Egy csokor hóvirág ára jelképes összegű, ám a nyugdíj mellett így is megéri a nevelése, gondozása. Nem véletlen, hogy jövőre akár meg is duplázódhat a hagymás vadnövény területe Kunszentmárton határában. Az ugyanis folyamatosan szaporodik, és már túl sűrűn vannak, így a szétültetésük időszerűvé vált.

„Amikor az engedély kiváltását elkezdtem, viccesen azt mondtam, hogy Párizsban, az Eiffel-torony alatt szeretnék hóvirágot árulni. Erre az egyik ismerősöm azt mondta, hogy ‘te, Jani, hát az Franciaországban van”. Válaszoltam is neki, hogy tudom én, hogy ott van… Úgyhogy csináljuk tovább és fejlesztjük” – fogalmazott az idős őstermelő vidáman.

„Nem nézzük a fáradalmakat, inkább a munkánk eredményének örülünk. Az a gyümölcse, hogy gyönyörű a növény, és ezzel szeretnénk másoknak is örömet szerezni” – tette hozzá Helle Lídia.

Az idei szezon az időjárás miatt ezúttal már véget ért, a tavasz egyik első hírnöke lassan elvirágzik Kunszentmárton határában is. Jövőre azonban egész biztosan újra megjelennek az engedéllyel árusított, őstermelők által termesztett hóvirágok a környező városok piacain.