A kullancslégy testfelépítése lapított. Erős lábakkal és karmokkal kapaszkodik a gazdaszervezet szőrébe vagy ruhájába. Szárnyait gyakran elhullajtja, miután megtalálta a gazdát. Ezután kizárólag vérrel táplálkozik, és életét annak bőrén tölti.
A köznyelvben kullancslégyként ismert rovar (Lipoptena cervi) valójában a böglyök közé tartozik, és szorosabban rokon a légyfélékkel, mint a kullancsokkal. Latin neve is arra utal, hogy előnyben részesíti a gímszarvast (Cervus elaphus), de nem válogatós: őzre, vaddisznóra, sőt kutyára, macskára és ritkán emberre is rárepül.
Mikor és hol találkozhatunk a kullancsléggyel?
A kullancslegyek szezonja jellemzően augusztustól novemberig tart, de enyhe időjárás esetén már július végén is megjelenhetnek. Különösen aktívak párás, szélcsendes napokon, amikor tömegesen támadnak az erdők szélén, vadcsapások mentén vagy bozótos kertrészek közelében.
Magyarországon főként a Dunántúl és az Északi-középhegység területéről jelentettek tömeges megjelenést, de az ország más részein is egyre gyakrabban fordulnak elő. Előnyben részesítik a sűrű aljnövényzettel borított, vadban gazdag élőhelyeket – így a vadászterületek és erdei sétányok mellett a külterületi kertekben is feltűnhetnek.
Milyen veszélyt jelent a kullancslégy az emberre?
A kullancslégy alapvetően nem az emberre specializálódott, de ha nincs elérhető vad, tévedésből ránk is rászállhat. Csípése erős viszketéssel, égő érzéssel jár, a helye gyakran napokig duzzadt és gyulladt marad.
A csípés nyomán kialakulhat allergiás reakció (bőrpír, hólyag, viszketés). Ritkán bakteriális felülfertőzés is előfordulhat, ha a sebet vakarással felsértjük. Jó hír viszont, hogy a jelenlegi kutatások szerint a kullancslégy nem közvetít olyan súlyos betegségeket, mint például a Lyme-kór vagy a babéziózis.
Egyes vizsgálatok ugyan kimutattak benne Bartonella baktériumot, de emberi fertőzésre utaló klinikai esetet eddig nem dokumentáltak Magyarországon. Így bár csípése kellemetlen, komoly egészségügyi veszélyt nem jelent – főleg, ha a csípés után megfelelő bőrápolással megelőzzük a gyulladást.
Kutyák és háziállatok veszélyeztetettsége
A kullancslégy gyakran támadja a vadász- és kerti kutyákat, főként ha azok bozótos, erdős részeken mozognak. A szőrzet közé befúródva hosszú ideig rejtve maradhatnak, miközben folyamatosan vért szívnak.
A legyek jelenléte irritálja az állatot, vakarózáshoz, nyugtalansághoz vezet. A hosszú szőrű fajtáknál nehezebb észrevenni. A csípések helyén gyulladás, helyi fertőzés alakulhat ki.
Érdemes minden séta után átvizsgálni az állat bundáját. Ha több kullancslégyet találunk, érdemes fésűvel eltávolítani őket. A bolhairtó szerek többsége nem hatásos ellenük.
Védekezési lehetőségek a kullancslégy ellen
A kullancslegyek ellen való védekezés összetett feladat, mivel aktívan repülnek és gyorsan mozognak. Néhány tipp:
- Zárt ruházat: Erdei séta során hosszú ujjú felső és nadrág viselése.
- Fejfedő: A haj közé is képesek befurakodni.
- Rovarriasztók: DEET-tartalmú rovarriasztók csökkenthetik a rárepülést.
- Vadak kertből való kizárás: A kertekbe bejáró őzek, szarvasok révén a legyek könnyen megtelepedhetnek – ahol lehet, érdemes a kertet körbekeríteni.
Fontos, ha egy rovar ránk száll, ne próbáljuk megütni – ilyenkor kapaszkodik be igazán. Inkább óvatosan távolítsuk el egy papírral vagy ujjal.
Ökológiai szerep és elterjedés
A kullancslégy természetes parazita, amely nélkülözhetetlen szerepet játszik az erdei ökoszisztémákban, szabályozva a nagyvadak populációit. Elterjedése azonban egyre nagyobb tért hódít a klímaváltozás és a vadállomány túlszaporodása miatt. A melegebb telek és az erdők zártabb szerkezete kedvez a szaporodásuknak, így a jövőben még gyakrabban számíthatunk a jelenlétükre.
Kiemelt kép: Pixabay
